Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. november 4. 06:51 Vállalat

Parádés bért fizet, a gazdaságot mégis zsugorítja a kormány kedvenc külföldi cége

Szokás szerint nem fukarkodott a hangzatos megfogalmazásokkal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor múlt hónapban bejelentette, hogy bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét a Samsung SDI. A 390 milliárd forintból megvalósuló, 1200 munkahelyet teremtő beruházással a miniszter szerint eldőlt az is, hogy az új (elektromos) autóipari korszakban Magyarország lesz az európai autógyártás egyik fellegvára. Hozzátette, a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország fenntartsa az európai átlagnál legalább 2 százalékponttal magasabb gazdasági növekedési ütemét.

Hosszabb távon természetesen lehet, hogy így lesz,

tavaly azonban, bármilyen meghökkentő, a Samsung gödi gyára csökkentette Magyarország gazdasági teljesítményét, azaz a GDP-t.

(Nemcsak a növekedés ütemét, hanem a számszerű mutatót is, amely tavaly 42,66 ezer milliárd forint volt.) A részletek előtt azonban érdemes röviden feleleveníteni a vállalat múltját. A szerteágazó Samsung-birodalmon belül külön vállalatcsoportnak számító SDI 2001-ben telepedett meg Gödön, ahol egyebek mellett képcsöveket és plazmapaneleket gyártott tévékhez. Miután a technológiaváltás nyomán ezek iránt lényegében megszűnt a kereslet, a gyárat 2014-ben bezárták. A magyar cégnél*Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. végelszámolás indult, a gyárat pedig megpróbálták eladni.

Ez nem sikerült, ami kapóra jött, amikor egyértelművé vált, hogy hamarosan Európában is hatalmas igény lesz elektromos autók akkumulátoraira. Így a vállalat megmaradt, a gyárat pedig 2016 közepén elkezdték felkészíteni az akkumulátorgyártásra. A következő év májusában már át is adták, az ünnepségen Orbán Viktor is részt vett. (Az anyacég történetét bemutató oldalon a nyitókép alatt rögtön egy olyan kép látható, ahol mások mellett a magyar miniszterelnök vágja át a szalagot. Egyébként fát is ültetett.) 2017 decemberében egy járási vezetőknek szervezett látogatáson a magyar cég vezérigazgatója azt mondta, hogy próbagyártás folyik, a szériagyártás 2018 májusában kezdődik.

Tavaly tehát már részben üzemszerűen működött a gyár, így érdemes megnézni, mire jutott a könyveit euróban vezető vállalat. A jókora késéssel leadott beszámoló szerint sok jóra nem, a 63 millió eurós árbevétel mellé ugyanis 87 millió euró adózás utáni veszteség társult. Ezeknél a számoknál azonban fontosabb a magyar gazdaság szempontjából a (bruttó) hozzáadott érték, amely azt mutatja meg, hogy egy cégnél mennyi értéket tettek hozzá a máshonnan vásárolt termékekhez és szolgáltatásokhoz. Termelői oldalról nézve meghatározó részben a hozzáadott értékek összegzéséből alakul ki az ország GDP-je.

A hozzáadott értéket többféleképpen ki lehet számolni, ezt ebben az esetben háromféleképpen is megtettem*Az első módszert szoktuk használni a G7 Üzlet fejléc alatt bemutatott társaságok esetében. Ez az adózás előtti eredmény, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás összege. A második módszert például a HVG használja, amikor évente a hozzáadott érték szerint rendezi sorba a magyar vállalatokat. A speciális esetektől eltekintve ez úgy készül, hogy a nettó árbevételből levonják az anyagjellegű ráfordításokat, amely mérlegsor az adott cég által felhasznált, másoktól vásárolt anyagok, alkatrészek, részegységek és szolgáltatások, illetve a továbbértékesítésre vett termékek beszerzési árát tömöríti. A harmadik módszer áll a legközelebb a KSH módszeréhez, bár annak pontosságát nem tudjuk elérni. Eszerint a nettó árbevételhez hozzá kell adni az aktivált saját teljesítmények értékét, valamint a termék- és termelési támogatásokat. Ebből az eredményből kell levonni az anyagjellegű ráfordításokat, valamint a termék- és termelési adókat. Ezek a támogatások és adók sajnos nem mindig lelhetők fel pontosan a kiegészítő mellékletekben sem, ezeket a közölt információk által megengedett legjobb közelítéssel vettem figyelembe. (részletek a csillagra kattintva). A Samsung SDI 2018-as hozzáadott értéke a különféle számítások szerint -29 és -56 millió euró között volt, és az első szám jött ki a KSH-éhoz legközelebb álló módszertannal. Vagyis (tavalyi átlagárfolyammal számolva)

a gödi gyár 2018-ban több mint 9 milliárd forinttal csökkentette a magyar GDP-t.

Mivel logikátlannak tűnt, hogy egy idehaza működő gyár rontsa az ország gazdasági teljesítményét, megkérdeztem a KSH-t, lehetséges-e ilyesmi. A statisztikai hivatal válasza egyértelművé tette, hogy ha egy vállalatnak negatív a hozzáadott értéke, akkor annak a GDP-re csökkentő hatása van.

Érdemes tehát a beszámoló alapján a mélyére ásni annak, hogy mi okozhatta ezt a különös jelenséget. Először is fontos lehet, hogy a magyar cég árbevétele teljes mértékben más Samsung-vállalatoktól származik*Az egyik a dél-koreai anyacég, a Samsung SDI, a másik kettő a kínai Samsung SDI-ARN (Xi’an) Power Battery és az ausztriai Samsung SDI Battery Systems.. Így annak meghatározása, hogy a magyar társaság milyen áron értékesíti a termékeit, bizonyos határok között csoporton belüli döntés. Valószínűleg hasonló a helyzet a szállítói oldalon, ahol ennyire pontos összegzést ugyan nem lehet készíteni, de az év végi egyenleg alapján úgy tűnik, hogy jórészt a beszerzések is csoporton belül maradtak.

Ennél részletesebb adatok hiányában nem lehet konkrétan a Samsung SDI-t megítélni, de arról korábban már többször is írtunk és beszéltünk, hogy a nemzetközi vállalatcsoportoknak milyen széles mozgástere van a belső elszámoló, avagy transzferárak meghatározásában, és ennek milyen hatása van az egyes cégek eredményeire és ezen keresztül a magyar GDP-re is. Ezekbe a lapokba igazán csak akkor lehet belelátni, amikor egy cég valamiért az érdekében állónak gondolja, hogy felfedje a belső praktikái egy részét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSaját adótrükkjeivel magyarázza az alacsony magyar béreket az AudiAz Audi elismerte, hogy a csoport magas belső árakkal tolja fel a magyar leány bevételeit, és ezzel indokolta, hogy az itthoni bérek alacsonyabbak a bevételhez képest.

A gödi vállalatra visszatérve, a kiadások között feltűnő az egyéb igénybe vett szolgáltatások közel 27 millió eurós összege, amelyről csak azt tudjuk, hogy mi nem tartozik közéjük*Az informatikai szolgáltatások, bérleti díjak, közüzemi, telefon-, logisztikai, javítási, fenntartási, karbantartási, utazási, valamint egyéb ügyviteli költségek külön sorokon szerepelnek.. Más témák mellett az egyéb kategória tartalmára is rákérdeztem a Samsung SDI nemzetközi PR-elérhetőségeire küldött e-mailben, de válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett.

Párját ritkító mínusz

Mennyire számít rendkívülinek, hogy egy éppen beinduló gyár nemcsak veszteséges, hanem még csökkenti is a magyar GDP-t? Ennek megítéléséhez megnéztem az utóbbi bő évtizedből három, szintén a nulláról induló cégnek a hasonló életszakaszát. Az első a Hankook rácalmási gumiabroncsgyára, amelyet 2007 nyarán avattak fel. A 2008-as beszámolója sajnos nem lelhető fel a céginformációs rendszerben, de a 2009-es azt mutatja, hogy ugyan még szerény mértékben veszteséges volt a vállalat, de mindhárom számítási módszer szerint pozitív volt a GDP-hozzájárulása, a KSH-módszerhez legközelebb álló alapján 19 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz.

A második példa a Mercedes kecskeméti gyára, amely 2011-ben mutatott először értékelhető számokat. Ekkor a cég még erősen veszteséges volt, de a Hankookhoz hasonlóan mindenféle matek szerint „GDP-pozitív”, a kiemelten kezelt mutató szerint körülbelül 28 millió euróval járult hozzá abban az évben a magyar gazdaság teljesítményéhez. (Ez a cég is euróban vezeti a könyveit.)

A harmadik vizsgált vállalat az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gumiabroncsgyára, amely már inkább hasonlít a Samsungéra: nemcsak veszteséges volt az első érdemi évében*2017 áprilisa és 2018 márciusa között, ilyen üzleti évet használ ugyanis., hanem a GDP-t is csökkentette. Igaz, a Samsunghoz képest csak csekély mértékben, 1,5 milliárd forinttal. Ha ennek okaként egy tételt kell kiemelni, akkor az a kapcsolt (azaz csoporton belüli) vállalkozások által átterhelt költségek 2,2 milliárdos összege, amely nélkül pluszban lett volna a cég.

Legutóbbi üzleti évében az Apollo (miközben szerény mértékben még veszteséges maradt) már ténylegesen GDP-pozitívvá vált, közel 12 milliárd forintot tett hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez. Remélhetőleg ez a fordulat idén a Samsung SDI-nél is megtörténik – már csak azért is, mert a Szijjártó Péter által bejelentett beruházáshoz a kormány 108 millió euró állami támogatást akar adni. Erről még azért nem lehet tényként írni, mert az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy ez összhangban van-e az uniós szabályokkal.*Dióhéjban: a támogatás, illetve annak összege akkor indokolt ebben az esetben, ha anélkül nem valósulna meg a beruházás, ha hozzájárul a régió fejlődéséhez, miközben a hatására nem vándorolnak át munkahelyek másik uniós tagállamból. Ez a jelenlegi árfolyamon több mint 35 milliárd forint hatalmas összeg, ennél többel, 131 millió euróval csak a Mol Tiszaújvárosban épülő petrolkémiai üzemét támogatja a magyar állam.

Vagyis a multik között a Samsung SDI rekorder lesz, ha Brüsszel átengedi a kormánydöntést.

 

Elég különösen nézne ki, ha az állam egy olyan vállalat beruházását támogatná ezzel a hatalmas összeggel, amely rombolja az ország gazdasági teljesítményét. Másrészt a kormány befektetésösztönző döntéseit vizsgálva az Állami Számvevőszék is azt az ajánlást fogalmazta meg nemrég (amúgy pont a gödi beruházás bejelentésének napján), hogy csak olyan fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyeknél magas a hozzáadott érték – nyilván a pozitív tartományban.

Furcsán magas fizetések

A Samsung SDI tavalyi beszámolójában egyébként van még néhány érdekesség. Az egyik, hogy egy gyár esetében szokatlan módon az év végi állapot szerint jóval több volt a szellemi munkakörben dolgozó (303 ember), mint a fizikai munkás (231 fő). Ám ha hinni lehet a számoknak, mégis az utóbbiak lehettek sokkal elégedettebbek: az eurós összegeket tavalyi átlagárfolyammal átváltva azt kapjuk, hogy az átlagos fizikai dolgozó havi bruttó 527 ezer forintot keresett, míg a fehérgallérosoknak be kellett érniük 396 ezerrel. Mindegyik nagyobb a tavalyi nemzetgazdasági (307 ezer forint*A teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó adat.), Pest megyei (299 ezer) és országos feldolgozóipari átlagnál (316 ezer) is.

Ha a személyi jellegű egyéb kifizetések összegével is számolunk, akkor azt kapjuk, hogy (itt már nem érhető el fizikai-szellemi megoszlás) tavaly egy átlagos Samsung SDI-dolgozó havi bruttó 640 ezer forint javadalmazásban részesült. Ez a tavalyi feldolgozóipari munkajövedelemnél 76 százalékkal több – már-már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, hiszen a személyi jellegű egyéb kifizetések java részét általában a nem annyira bőséges cafeteria adja. Felmerülhet, hogy a termelés beindításával, felfuttatásával kapcsolatban Gödön dolgozó dél-koreai dolgozók javadalmazása nyomhatta meg a számokat, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem érkezett válasz. A létszám tavaly óta egyébként sokat nőtt, a legfrissebb elérhető adat szerint már 1313-an dolgoznak a gödi vállalatnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAudi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyiJól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőven vannak olyan külföldi cégek, amelyeket óriási hiba támogatniDe akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.

Vállalat akkumulátor akkumulátorgyártás állami támogatás elektromos autó göd hozzáadott érték magyar gdp Samsung samsung sdi Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.