Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

– Mennyi?
– Száz!
– Mi száz?
– Mi mennyi?

Mindenki ismeri ezt a viccet. Kicsit hasonló a helyzet közbeszédben, amikor a bérekről és a keresetről beszélünk. Sokszor keverednek a fogalmak, rejtve maradnak az összefüggések. Az Audi-sztrájk*Ami végül egy 18 százalékos béremelést és más kedvezményeket tartalmazó megállapodással zárult január végén. alkalmas ezeknek a zavaroknak a bemutatására.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Megalázó, hogy fél órán át ott áll mögöttem” - mi vezetett az Audi-sztrájkhoz?Az Audi problémái miatt egyre frusztrálóbb lett a légkör a győri gyárban. De közben sokan rájöttek, hogy külföldön nincsenek olyan elvárások, mint Győrben.

 

2017-ben az Audi Hungária Zrt. pénzügyi beszámolóiban közel 500 ezer forintos*Egészen pontosan 493 ezer forintos. Az Audi euróban vezeti a könyveit, a forint értékeket az MNB év végi 310,13 forintos árfolyamával számoltuk. cégszintű bruttó átlagbér jelent meg, amit a sajtóban is átvettek. Ez tartalmazza a termelésben közvetlenül nem résztvevő, azaz indirekt létszám 658 ezer forintos átlagbérét is, ami többnyire a magasabban képzett mérnökök és vezetők elismerését tükrözi. Egy betanított munkás nyilván nem vethető össze egy fejlesztő mérnökkel, ezeket a különbségeket azonban az átlag elfedi. Ugyanebben a beszámolóban a direkt munkásoknál, a szalagokon, a szereldében az átlagnál kevesebb, 410 ezer forint kereset szerepel. Ez is kiemelkedő, akár az országos átlagbérhez, de különösen a fizikai dolgozók átlagbéréhez viszonyítva.

A kereset azonban nem azonos az alapbérrel. A havi „bér” tartalmazza a túlmunkák bérét, valamint a műszak, a hétvégi munka és egyes helyeken a folytonos működés pótlékát is.

Miről szólt a sztrájk az Audinál? A követelés a magasabb alapbér mellett az volt, hogy legalább egy hétvége legyen szabad, illetve legyen korlátozva a túlóra mértéke is. Vagyis a 410 ezer forintos havi átlagos bér tartalmazza a túlórák és hétvégék bérét, illetve pótlékát is. Ugyan nem ismert a kollektív szerződés tartalma, de a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint az Audi éves munkaidő keretet használ, ami szerint éves átlagban ugyan 48 óra lehet a munkaidő, de 7 egymást követő napon 56 órára (7×8) is kötelezhetők a dolgozók.

A hírek szerint az Audi emelt szintű műszakpótlékot fizet az este 6 és reggel 6 közötti időszakra. Ez magasabb, mint a Munka Törvénykönyve szerinti 30 százalék, ami a napi munkaidő rendszeresen változó eseteiben jár. Emellett a bérben benne van a 40 óra feletti túlóra díja és a pótléka, valamint a vasárnapi munkavégzés után járó 50 százalék is. Ebből következően az alapbér lényegesen, akár 25-35 százalékkal is alacsonyabb lehetett, mint a 410 ezer forint. Ráadásul a fizikai dolgozók átlagában benne vannak a szakmunkások és a betanított munkások is, a közöttük levő különbség is számottevő, még ha nem is éri el a minimálbér és a szakmunkás minimum közötti 30 százalékos különbséget. Normál munkarendbe átszámolva becslésünk szerint a betanított munkások bruttó keresete közelebb lenne a 250 ezer forinthoz, míg a szakmunkásoknál ez inkább 300 ezer fölött van.

 

Mindenki szeretne olyan cégnél dolgozni, ahol a bérszint 500 ezer forint, vagy ahol betanított munkásként meg lehet keresni a 410 ezer forintot. Persze nem műszakban, és túlóra vagy hétvégi műszak nélkül. Az Audinál azonban az országos átlag fölötti kereset jórészt a túlmunkának, a hétvégi munkáknak, a kevéssé kiszámítható*40 órával korábban lehet túlórát elrendelni. munkarendnek is volt köszönhető. A sztrájk részben a szabadidőről is szólt, a kevesebb túlóráról, a legalább havi egy vasárnapi családi ebéd lehetőségéről, a gyerekek után járó pótszabadságnak a gyerek betegségéhez, iskolaszünetéhez igazításáról.

A bérek nem lehetnek függetlenek a termelékenységtől, amit az egy főre jutó hozzáadott érték (HÉ), lényegében a vállalat által termelt többletérték (bérek, amortizáció és vállalati nyereség) mutat. Ebben különösen a magyar tulajdonú vállalatok állnak gyengén. A KSH 2016-ra rendelkezésre álló adatai szerint, a hazai tulajdonú cégeknél a HÉ 5,2 millió forint/fő volt, miközben a külföldi tulajdonúaknál 13,3 millió/fő. Az Audi 2016 évi személyi költségei (bérek, juttatások és béreket terhelő adók) 9,4 millió forint/fő értéket tettek ki. Az 5,2 millió forint/fő átlagos hozzáadott értékből nyilvánvaló az, hogy a magyar tulajdonú cégek legalább kétharmada-háromnegyede egyáltalán nem tudná kifizetni azt, amennyibe átlagban a dolgozók kerülnek az Audinál. Ráadásul a versenyszféra 2,672 millió fős foglalkoztatott létszámának közel háromnegyede, 1,985 millió fő a magyar tulajdonú cégeknél dolgozott.

A termelékenységtől tartósan elszakadó béremelésnek az egészséges cégszelekción túlnyúló hatása lehet, tömegesen hozhat fenntarthatatlan helyzetbe vállalatokat, ami társadalmi veszteséggel jár.

A bérverseny és a dolgozói bérigények fokozódása miatt egyre több helyen alakul ki feszültség. Éppen ezért kell megkülönböztetni tehát a keresetet, az alapbért az ajánlatok és az igények mérlegelésénél vagy kialakításánál.

Az ”Akár 460 ezer forintot is kereshet” hirdetés csalóka, ha az évi 300 óra túlórával, folytonos műszakban és hétvégi munkával érhető el.

Jó lenne, ha a bankok teljes hiteldíjmutatójához (THM) hasonlóan megjelenne egy sztenderd, órára-munkanapra vagy hónapra járó bér (SB) mutató, ahol közös nevezőre hozzák a béreket és az eltérő munkaidőt, műszakszámot, túlmunkát. Amíg ez nem következik be, az írástudók felelőssége az, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, az almát az almával, a körtét a körtével vessék össze.

Vállalat Audi bérek ekonomi sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. január 21. 12:54 Vállalat

A világ legnagyobb akkumulátorgyárát építik meg Lengyelországban

Az LG Wroclaw mellett évi 100 gigawattórás kapacitású gyárat hoz létre, ahol 10 ezer ember dolgozik majd.

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Avatar
2021. január 19. 18:02 Vállalat

Az új kötelezetti rendszerrel felértékelődik az energiamegtakarítás – de ki issza meg ennek a levét?

Magyarországnak teljesítenie kell az uniós energiamegtakarítási célokat, az ezt célzó új szabályozás azonban felvet néhány problémát.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.