Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 12. 08:57 Vállalat

Audi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyi

– Mennyi?
– Száz!
– Mi száz?
– Mi mennyi?

Mindenki ismeri ezt a viccet. Kicsit hasonló a helyzet közbeszédben, amikor a bérekről és a keresetről beszélünk. Sokszor keverednek a fogalmak, rejtve maradnak az összefüggések. Az Audi-sztrájk*Ami végül egy 18 százalékos béremelést és más kedvezményeket tartalmazó megállapodással zárult január végén. alkalmas ezeknek a zavaroknak a bemutatására.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Megalázó, hogy fél órán át ott áll mögöttem” - mi vezetett az Audi-sztrájkhoz?Az Audi problémái miatt egyre frusztrálóbb lett a légkör a győri gyárban. De közben sokan rájöttek, hogy külföldön nincsenek olyan elvárások, mint Győrben.

 

2017-ben az Audi Hungária Zrt. pénzügyi beszámolóiban közel 500 ezer forintos*Egészen pontosan 493 ezer forintos. Az Audi euróban vezeti a könyveit, a forint értékeket az MNB év végi 310,13 forintos árfolyamával számoltuk. cégszintű bruttó átlagbér jelent meg, amit a sajtóban is átvettek. Ez tartalmazza a termelésben közvetlenül nem résztvevő, azaz indirekt létszám 658 ezer forintos átlagbérét is, ami többnyire a magasabban képzett mérnökök és vezetők elismerését tükrözi. Egy betanított munkás nyilván nem vethető össze egy fejlesztő mérnökkel, ezeket a különbségeket azonban az átlag elfedi. Ugyanebben a beszámolóban a direkt munkásoknál, a szalagokon, a szereldében az átlagnál kevesebb, 410 ezer forint kereset szerepel. Ez is kiemelkedő, akár az országos átlagbérhez, de különösen a fizikai dolgozók átlagbéréhez viszonyítva.

A kereset azonban nem azonos az alapbérrel. A havi „bér” tartalmazza a túlmunkák bérét, valamint a műszak, a hétvégi munka és egyes helyeken a folytonos működés pótlékát is.

Miről szólt a sztrájk az Audinál? A követelés a magasabb alapbér mellett az volt, hogy legalább egy hétvége legyen szabad, illetve legyen korlátozva a túlóra mértéke is. Vagyis a 410 ezer forintos havi átlagos bér tartalmazza a túlórák és hétvégék bérét, illetve pótlékát is. Ugyan nem ismert a kollektív szerződés tartalma, de a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint az Audi éves munkaidő keretet használ, ami szerint éves átlagban ugyan 48 óra lehet a munkaidő, de 7 egymást követő napon 56 órára (7×8) is kötelezhetők a dolgozók.

A hírek szerint az Audi emelt szintű műszakpótlékot fizet az este 6 és reggel 6 közötti időszakra. Ez magasabb, mint a Munka Törvénykönyve szerinti 30 százalék, ami a napi munkaidő rendszeresen változó eseteiben jár. Emellett a bérben benne van a 40 óra feletti túlóra díja és a pótléka, valamint a vasárnapi munkavégzés után járó 50 százalék is. Ebből következően az alapbér lényegesen, akár 25-35 százalékkal is alacsonyabb lehetett, mint a 410 ezer forint. Ráadásul a fizikai dolgozók átlagában benne vannak a szakmunkások és a betanított munkások is, a közöttük levő különbség is számottevő, még ha nem is éri el a minimálbér és a szakmunkás minimum közötti 30 százalékos különbséget. Normál munkarendbe átszámolva becslésünk szerint a betanított munkások bruttó keresete közelebb lenne a 250 ezer forinthoz, míg a szakmunkásoknál ez inkább 300 ezer fölött van.

 

Mindenki szeretne olyan cégnél dolgozni, ahol a bérszint 500 ezer forint, vagy ahol betanított munkásként meg lehet keresni a 410 ezer forintot. Persze nem műszakban, és túlóra vagy hétvégi műszak nélkül. Az Audinál azonban az országos átlag fölötti kereset jórészt a túlmunkának, a hétvégi munkáknak, a kevéssé kiszámítható*40 órával korábban lehet túlórát elrendelni. munkarendnek is volt köszönhető. A sztrájk részben a szabadidőről is szólt, a kevesebb túlóráról, a legalább havi egy vasárnapi családi ebéd lehetőségéről, a gyerekek után járó pótszabadságnak a gyerek betegségéhez, iskolaszünetéhez igazításáról.

A bérek nem lehetnek függetlenek a termelékenységtől, amit az egy főre jutó hozzáadott érték (HÉ), lényegében a vállalat által termelt többletérték (bérek, amortizáció és vállalati nyereség) mutat. Ebben különösen a magyar tulajdonú vállalatok állnak gyengén. A KSH 2016-ra rendelkezésre álló adatai szerint, a hazai tulajdonú cégeknél a HÉ 5,2 millió forint/fő volt, miközben a külföldi tulajdonúaknál 13,3 millió/fő. Az Audi 2016 évi személyi költségei (bérek, juttatások és béreket terhelő adók) 9,4 millió forint/fő értéket tettek ki. Az 5,2 millió forint/fő átlagos hozzáadott értékből nyilvánvaló az, hogy a magyar tulajdonú cégek legalább kétharmada-háromnegyede egyáltalán nem tudná kifizetni azt, amennyibe átlagban a dolgozók kerülnek az Audinál. Ráadásul a versenyszféra 2,672 millió fős foglalkoztatott létszámának közel háromnegyede, 1,985 millió fő a magyar tulajdonú cégeknél dolgozott.

A termelékenységtől tartósan elszakadó béremelésnek az egészséges cégszelekción túlnyúló hatása lehet, tömegesen hozhat fenntarthatatlan helyzetbe vállalatokat, ami társadalmi veszteséggel jár.

A bérverseny és a dolgozói bérigények fokozódása miatt egyre több helyen alakul ki feszültség. Éppen ezért kell megkülönböztetni tehát a keresetet, az alapbért az ajánlatok és az igények mérlegelésénél vagy kialakításánál.

Az ”Akár 460 ezer forintot is kereshet” hirdetés csalóka, ha az évi 300 óra túlórával, folytonos műszakban és hétvégi munkával érhető el.

Jó lenne, ha a bankok teljes hiteldíjmutatójához (THM) hasonlóan megjelenne egy sztenderd, órára-munkanapra vagy hónapra járó bér (SB) mutató, ahol közös nevezőre hozzák a béreket és az eltérő munkaidőt, műszakszámot, túlmunkát. Amíg ez nem következik be, az írástudók felelőssége az, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, az almát az almával, a körtét a körtével vessék össze.

Vállalat Audi bérek ekonomi sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2019. június 19. 16:06 Közélet, Vállalat

Rendezvényszervezésben hasít a reklámpiac Mészáros Lőrince

Balásy Gyula októberben bevásárolta magát egy cégbe, amely egy évvel korábban 4 millió forint bevételt ért el. Májusban kivett belőle 90 milliót.

Váczi István
2019. június 19. 06:34 Vállalat

Nem akart vállalkozó lenni, mégis felépített egy 10 milliárdos céget

Multis karrierre készült, ehelyett az ország legnagyobb digitális nyomdáját építette fel Tomcsányi Péter, aki nemrég egy 150 éves osztrák vállalattal lépett szövetségre.

Torontáli Zoltán
2019. június 18. 12:21 Tech, Vállalat

Zuckerberg a világ bankára lenne, a Facebooknak tényleg saját pénze lesz

Jön a Libra nevű fizetőeszköz, és azt ígérik, hogy nem lesz belőle bitcoin. A kritikusok szerint most már tényleg darabokra kellene szabdalni a Facebookot.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.