Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. január 30. 13:00 Vállalat

Saját adótrükkjeivel magyarázza az alacsony magyar béreket az Audi

Egészen különös közleményben próbálta megmagyarázni az Audi Hungária Zrt. (AH) kedden, miért fizetnek a magyarországi alkalmazottaknak az árbevételükhöz képest minden más európai Audi leánynál kevesebbet. A cég tulajdonképpen részben az adóoptimalizálással magyarázta az alacsonynak tűnő magyar béreket, és olyan témákat feszegetett, amiről a multik általában nagyon nem szeretnek beszélni.

Az AH az Audi Hungária Független Szakszervezet Sztrájkbizottságának (AHFSZ) egy közel két héttel korábbi kiadványára reagált. Ebben az AHFSZ a csoport éves jelentése alapján hét különböző Audi leányvállalat esetében összesítette, hogy az egyes országokban hogyan viszonyul a bérköltség az árbevételhez, illetve az ott előállított értékhez.

Az AHFSZ számaiból az látszik, hogy a bevételhez képest a magyar munkások keresik a legkevesebbet, és a G7.hu egy korábbi elemzéséből is az derült ki, hogy az itthoni alkalmazottak a németek magasabb fizetéséért is dolgoznak.

 

Az AH ezt a megállapítást igyekezett most tételesen cáfolni, alapvetően arra alapozva, hogy az adatok nem összehasonlíthatóak. Ebben részben biztosan igaza van a cégnek, bár valamennyire azért elvárható lenne, hogy az éves jelentésben összehasonlítható adatok szerepeljenek. Az érvrendszer azonban nagyon furcsára sikerült. A cég azzal érvel, hogy a bevételi számok elsősorban a csoporton belüli úgynevezett elszámoló, vagy más néven transzferáraktól függnek, márpedig ezt ilyen nyíltan ritkán szokták kimondani nemzetközi vállalatcsoportok*még ha gazdasági körökben elég köztudott dolog is..

A transzferár az az ár, amennyiért egy cégcsoport különböző vállalatai egymás között adják-veszik az alkatrészeket, eltérő készültségű fokú részegységeket, szolgáltatásokat és hasonlókat. Ha a győri Audi legyárt egy motort, amit Ingolstadtban szerelnek be az autóba, akkor a német leányvállalat megveszi a motort a magyar cégtől.

Csakhogy itt nem két piaci szereplő kereskedik egymással, hanem egy adott cégen belül történik a tranzakció, és ez komoly visszaélésekre adhat lehetőséget. Ha a csoport nem piaci árat használ, akkor egyszerűen tologathatja a nyereséget egyik leányvállalattól a másikhoz, amivel az eltérő adókulcsok miatt rengeteg adófizetést kerülhet el. (Sok esetben nem is lehet piaci árat meghatározni. A probléma súlya miatt a témával korábban külön cikksorozatban foglalkoztunk).

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a magyar GDP-t sem tudjuk kiszámolni a multik adótrükkjei miattRészben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.

 

Magyarországon jelenleg 9 százalékos adót kell fizetni a profit után, Németországban viszont 30-at. Ezért ha egy 4 millióért gyártott motort nem 4, hanem 5 millió forintért vesz meg a német leány, és így 1 millió nyereséget átcsoportosítanak Magyarországra, akkor ezzel 210 ezer forintot spórol a teljes csoport*300 ezer helyett 90 ezer forint az adó.. Ezer motornál ez 210 millió, kétmilliónál pedig – amennyit Győrben egy évben gyártanak – 420 milliárd.

Az ilyen trükközéseket azok az országok, amelyek emiatt adóbevételtől esnek el, nagyon nem szeretik. Ennek megfelelően az adóhatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kérdésre: szigorú előírások vannak arra, hogy mennyiért lehet adni-venni cégen belül a dolgokat. Az alapálláspont szerint az érintett vállalatnak meg kell tudnia magyarázni, hogy a transzferár, amit használ, a piacit követi.

Azaz elvileg a traszferárral nem lehetne nyereséget tologatni az egyes országok között. Persze a gyakorlat teljesen más, hiszen a multiknak elég komoly eszköztáruk van arra, hogy bármilyen árat meg tudjanak indokolni. Így a legtöbb cég – nyilván meghatározott keretek között – él is ezzel az adóoptimalizálási lehetőséggel. Csak éppen beszélni nem szoktak róla.

Ezt a tabut szegte most meg az Audi azzal, hogy részben a transzferárak alkalmazásával magyarázta, miért alacsony a magyar leányvállalat árbevételéhez képest a bérköltség. Bár a közleményben külön hangsúlyozzák, hogy „jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően belső elszámolóárakat alkalmaznak”, az érvelés egy pontján az is előkerül, hogy „amennyiben az elszámoló ár nyereségtartalma több, az árbevétel is ennek megfelelően magasabb”.

Azaz a cég – még csak nem is indirekten – arra utalt, hogy a csoport magas belső árakkal tolja fel a magyar leány bevételeit, és ezzel indokolta az itteni bérek árbevételhez viszonyított alacsony arányát.

Persze itt még mindig előjöhet érvként, hogy a nyereség ide csoportosítása indokolt, mert nálunk magas hozzáadott értékű tevékenységet végez a cég, ami jellemzően magasabb profitot is eredményez. A közleményben azonban a szakszervezet másik állítását, az itt előállított magasabb hozzáadott értéket is cáfolni próbálják, azaz az egyetlen védhető magyarázatot is gyengítik. Ráadásul, ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, a bevétel egy jelentős része más csatornákon szintén belső árazású szolgáltatásokért visszafolyik Németországba.

Vállalat Audi bérek sztrájk transzferár Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2020. március 27. 06:50 Vállalat

Szakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérért

Még a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Jandó Zoltán
2020. március 26. 06:52 Vállalat

Autóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormány

Ha el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.

Jandó Zoltán
2020. március 25. 14:20 Vállalat

Roham indult a laptopokért a távoktatás miatt Magyarországon

A megszokott mennyiség duplája fogy különböző számítógépekből a nagy webshopokban. Eleinte a cégek vásároltak, majd a távoktatás miatt a családok.

Fontos

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.

Avatar
2020. március 26. 18:37 Pénz

Most dől el, hogy a krízis milyen maradandó károsodást okoz Magyarországon

A visszaesést csak akkor követi nagyon erős fellendülés, ha a költségvetés is odateszi magát.