Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. március 1. 13:39 Vállalat

A hivatalos összeg tízszeresével támogatjuk valójában a debreceni BMW-gyárat

Múlt pénteken jelentős összeget, közel 34 milliárd forintot csoportosított át egy kormányhatározat a leendő BMW-gyárnak helyet adó debreceni északnyugati gazdasági övezet kialakítására. Mivel ennek nagyobb része önkormányzati feladatok ellátására megy, küldtem néhány kérdést a polgármesteri kabinetnek az összeg felhasználásáról.

A válaszból kiderült, hogy a múlt hét pénteki dokumentum egy tavaly novemberi kormányhatározattal*1592/2018. (XI. 22.) együtt értelmezhető, amely a gazdasági övezet kialakítása céljából 127,8 milliárd forint biztosításáról döntött. Ekkor határoztak arról is, hogy melyek azok a beruházások, amelyeket az állam, és amelyek azok, melyeket az önkormányzat valósít meg. A múlt heti kormánydöntés az önkormányzat számára meghatározott feladatok megvalósításához szükséges forrás biztosításáról szól.

Az önkormányzat válasza kitért arra is, hogy a teljes (állami és önkormányzati) csomag keretében többek között olyan új közcélú beruházások valósulnak meg, mint az M35-ös autópályán létesülő új lehajtó Debrecen-Józsánál, a 33-as főút bővítése Debrecen határában, a 108-as vasútvonal villamosítása Balmazújváros irányába, valamint az ipari park kialakításához is szükséges közműfejlesztések. Ezek a beruházások a debreceniek mindennapi életét is megkönnyítik – tette hozzá az önkormányzat.

Ez valamilyen mértékben biztosan így van, de érdemes megvizsgálni a csomag tartalmát olyan szempontból, hogy vajon a BMW-gyár nélkül is végrehajtotta volna-e az adott fejlesztéseket az állam és az önkormányzat. Mert ha nem, akkor igazából ezeknek a költségeit is hozzá kell írni a beruházás papíron 12,4 milliárd forintos állami támogatásához.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem drága a BMW-gyár az államnak, de vannak rejtett költségekA 12,4 milliárd forinton túl az állam kiépíti a közúti, vasúti, energetikai és távközlési kapcsolatot is, ami újabb milliárdokkal dobja meg a számlát.

Nézzük először a közúti fejlesztéseket, amelyek 44,1 milliárd forintba kerülnek az adófizetőknek. A főbb projektelemek részletes tartalmáról a csillagra kattintva olvashatsz.

  • M35 autópálya csomópontjának Debrecen-Józsa térségében történő megépítése*M35 autópálya új, Debrecen-Józsa csomópont építése
    M35 autópálya meglévő, 354. sz. főút csomópont átépítése
  • 33. sz. főút M35 autópálya és a 3316. jelű összekötő út közötti szakaszának 2×2 sávosra történő kapacitásbővítése*33. sz. főút 2×2 sávra bővítése az M35 autópálya és az ipari fejlesztési terület között
    33. sz. főút 2×2 sávra bővítése az ipari fejlesztési terület és a 3316. jelű összekötő út között
    Kerékpárút építése a 33. sz. főút mellett az M35 autópálya és az ipari fejlesztési terület között
    33. sz. főút csomópontjainak fejlesztése az M35 autópálya és a 35. sz. főút között
  • A debreceni északnyugati gazdasági övezet területe körüli, 2×1 sávos út megépítése, valamint az így kialakuló út Debrecen–Nagymacs és Debrecen-Józsa felé történő kapcsolatának 2×1 sávos, illetve a 33. sz. főútig vezető út 2×2 sávos kiépítése*Az ipari fejlesztési terület és a 33. sz. főút közötti helyi közút (2×2 sávos kialakítással)
    Az ipari fejlesztési terület körüli helyi közút (2×1 sávos kialakítással)
    Az ipari fejlesztési terület és Nagymacs közötti helyi közút (2×1 sávos kialakítással)
    Az ipari fejlesztési terület és az M35 autópálya új, Debrecen-Józsa csomópontja közötti út (2×1 sávos kialakítással)
    Az M35 autópálya új, Debrecen-Józsa csomópontja és Debrecen-Józsa közötti út (2×1 sávos kialakítással)
    Az ipari fejlesztési terület és az M35 autópálya meglévő, 354. sz. főúti csomópontja közötti út (2×1 sávos kialakítással)

Ha megnézzük a projektelemek részletesebb leírását, akkor lényegében az összesről megállapítható a nevük alapján is, hogy nem lenne rájuk szükség az ipari fejlesztés nélkül. Ezt megerősíti, ha ránézünk a térképre, hiszen látható, hogy a térség közúti kapcsolata már most is megfelelő, a bővítésre, átépítésre az iparterületre irányuló forgalom miatt van szükség.

A térkép a gyár leendő hozzávetőleges helyzetét mutatja, ezen a linken (pdf) egy helyszínrajz is elérhető.

Következzenek a vasúti fejlesztések, amelyekre 71,6 milliárd szán a kormány.

  • A debreceni közforgalmú logisztikai és konténerterminál országos intermodális konténerterminál hálózat részeként történő megépítése*Konténerterminál (2 vágány)
    2. ütem: konténerterminál (további vágányok, kiszolgáló létesítmények)
  • A 108-as vasútvonal Debrecen és a megépülő konténerterminál közötti szakaszának fejlesztése, villamosítása, korszerűsítése és a 100-as vasútvonalra történő becsatlakozásához szükséges pályakorrekció megvalósítása*108-as vasútvonal korszerűsítése Debrecen állomás és Nagymacs állomás között
    2. ütem: 108-as vasútvonal korszerűsítése Nagymacs állomás és Balmazújváros állomás között
    2. ütem: 108-as vasútvonal villamosítása Debrecen állomás és Balmazújváros állomás között
    100-as vasútvonalhoz történő kapcsolódás kialakítása (Kisállomás)
    2. ütem: 100-as vasútvonalhoz történő kapcsolódás kialakítása (2 vágány)
    Elővárosi és városi vasúti közlekedés fejlesztéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány készítése (különös tekintettel a Debrecen és Nagyvárad közötti „tram-train” kapcsolatra, valamint a Debreceni Repülőtér vasúti kapcsolatának fejlesztésére)

A konténerterminál és a 100-as (Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony) vasútvonallal történő összekötés esetében egyértelmű, hogy az iparterület céljait szolgálja. A terv minden bizonnyal az, hogy az elkészült autókat jórészt ezen fuvarozzák majd a főként nyugat-európai felvevőpiacokra, miként a kecskeméti Mercedes-, az esztergomi Suzuki- és a győri Audi-gyár is nagyban támaszkodik a vasúti logisztikára.

A 108-as (Debrecen-Füzesabony) vasútvonalnál részben más a helyzet, hiszen a tervek szerint egészen a 27 kilométerre lévő Balmazújvárosig felújítják és villamosítják, miközben az iparterület miatt elég lenne ennek nagyjából a fele is. Persze bizonyos szempontból logikus a következő nagyobb állomásig elvégezni ezt a munkát, és ez segítheti a gyár munkaerő-toborzását abból az irányból. Ezt teljesen ugyan nem lehetne hozzáírni a BMW-gyár számlájához, másrészt viszont az ipari fejlesztés nélkül belátható időn belül aligha valósult volna meg ez a fejlesztés. Legalábbis az utóbbi években nem szerepelt a MÁV felújítási és villamosítási terveiben. Így az is könnyen elképzelhető, hogy más projektektől vesz el forrásokat és kapacitásokat.

Az elővárosi és városi vasúti közlekedés fejlesztése – pláne a Debrecen-Nagyvárad tram-train – csak lazán kapcsolódik a BMW-gyárépítéshez, ám mivel itt csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről van szó, ez a többi elem árához képest bagatell összeg lesz.

A gazdasági övezetet szolgáló, várhatóan 10 milliárd forintba kerülő közműfejlesztéseknél*Az áramellátást biztosító, nagy- és középfeszültségű alállomás, transzformátorállomások és csatlakozási pontok kialakítása
A gázellátást biztosító, 20 ezer Nm3/h kapacitású hálózat kiépítése
Csapadékvizek továbbítására alkalmas hálózat kiépítése
Tűzivíz- és használativíz-ellátást növelő, valamint szennyvízelvezetést biztosító hálózat kiépítése
Meglévő távközlési infrastruktúra kiváltása és új távközlési hálózat kiépítése
nem kérdés, hogy célzott beruházásokról van szó. Itt az önkormányzat válaszának egy mondatát érdemes még mérlegre tenni, miszerint az északnyugati gazdasági övezet egy új ipari park lesz,

„amelyben reményeink szerint több gazdasági szereplő tud majd munkahelyteremtő beruházást megvalósítani”.

Vagyis ha minden jól megy, más cégek is betelepülnek a BMW mellé, így nem lenne sportszerű minden beruházási költséget a bajor cég kontójára írni. Annál is inkább, mert az önkormányzattal kötött szerződése szerint a BMW megtéríti az ipari terület beruházási célnak megfelelő kialakításának költségeit, ami leginkább a területvásárlás és a közműcsatlakozások árát jelentheti.

A közel 128 milliárdos beruházási csomagon belül tehát van pár tétel, amit nem lehet egy az egyben a BMW nyakába varrni, van azonban felfelé mutató kockázat. Közhelyszámba megy, hogy rengeteget drágult az építőipari kivitelezés az utóbbi években, néha a mindössze fél-egy évvel korábban becsült összegnél is csak jóval többért akad jelentkező egy-egy munkára. Ráadásul itt különösen szorít a határidő, hogy az építkezés, illetve a termelés kezdetére minden elkészüljön, azaz kifejezetten előnyös alkupozícióban lesznek az építőipari vállalkozók. Nem lenne nagy meglepetés tehát, ha a kormányhatározatban megjelölt összegek nem nyújtanának elégséges fedezetet a felsorolt munkákra.

Így összességében nem tűnik túlzásnak az a becslés, hogy 

az infrastruktúra fejlesztésével is számolva valójában nem 12,4 milliárd forinttal támogatja az állam a BMW idetelepülését, hanem ennek az összegnek nagyjából a tízszeresével.

Tulajdonképpen ez az ára annak, hogy – ha hiszünk a jegybank számításának – az üzem évente több mint 0,5 százalékot ad majd hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, azaz a GDP-hez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BMW debreceni gyáránál is nagyobb a most bejelentett komáromi beruházásA dél-koreai SK Innovation szerint kulcsszerepe lesz a komáromi gyárnak abban, hogy piacvezető legyen az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában.

Vállalat állami támogatás BMW-gyár debrecen útfejlesztés vasútfejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. május 18. 07:40 Élet, Vállalat

Kész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítani

A technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.

Torontáli Zoltán
2019. május 17. 14:38 Vállalat, Világ

Az online ruhaboltoknak elegük van abból, hogy kölcsönzőként használják őket

Olyan méreteket ölt a ruhavisszaküldés az online üzletekben, hogy a kereskedők elkezdték feketelistázni a renitens vásárlóikat.

Torontáli Zoltán
2019. május 16. 10:05 Vállalat, Világ

Nem vagyunk versenyben az új Skoda-gyárért

Indulnak a konkrét tárgyalások, Szerbia, Törökország, Bulgária és talán Románia lehet a befutó.

Fontos

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.