Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. augusztus 31. 06:52 Élet, Vállalat

Magyarországon is érezhető a globális kerékpárhiány

A járvány sok minden más mellett a globális közlekedési trendeket is felkavarta, aminek az egyik érdekes következménye volt, hogy hirtelen olyan igény alakult ki a kerékpárokra, ami miatt az elmúlt hónapokban soha nem látott globális hiány alakult ki. Mégis, amikor a külföldi sajtón végigsöprő hírről értesülve boltokat kerestem fel, első ránézésre semmi nem utalt a hiányra: az eladó kerékpárok ugyanúgy álltak egymás mellett rendezett sorokban, ahogy máskor, és a polcok sem voltak üresek.

Az eladók arról számoltak be, hogy ez még a hiány csúcsán, áprilisban és májusban sem nézett ki máshogy. Viszont akik valamilyen kész elképzeléssel a fejükben mentek kerékpárt vásárolni, könnyen csalódhattak. A hiány leginkább érezhető hatása ugyanis a választék csökkenése volt, ami főleg a közép- és felsőkategóriás szegmensben volt érzékelhető.

Mostanra valamennyire már normalizálódott a helyzet, de még mindig a töredéke a választék annak, ami lenni szokott. Áprilisban leginkább a városi- és túrakerékpárokat vitték, de gyakorlatilag mindent el lehetett adni

– mesélte egy budapesti bolt eladója, aki azt is megemlítette, hogy például egy hipermarketben az alacsonyabb kategóriás szegmensben nem jellemző ez a hiány, azt a gyártók könnyebben ki tudják elégíteni, mert az alacsonyabb ár miatt a gyártók szempontjából nincs akkora kockázata a kereslet rossz előrejelzésének, mint a drágább kategóriákban. Utóbbiaknál nagyon figyelnek, hogy csak annyit gyártsanak, amennyit biztosan el is tudnak adni.

A kijárási korlátozások életbe lépése után az emberek tömegesen kezdték el a tömegközlekedés alternatíváit keresni, hogy a fertőzésveszélyt csökkentsék, és a melegebb tavaszi időjárásban a kerékpározás – a kerékpárboltok forgalma alapján – sokaknak ideális választásnak tűnt.

A keresletet az is növelte, hogy mivel a tömeges távmunka miatt az autóforgalom jelentősen csökkent, olyanok is ki merték próbálni a városi biciklizést, akik korábban a nagy forgalom miatt féltek kerékpárra ülni. A kerékpárvásárlást vagy az otthon porosodó bringa helyrepofozását emellett az is egyszerűsítette, hogy a kerékpárüzletek és a szervizek felkeresése indokolt lakhelyelhagyásnak minősült.

A hirtelen megugró kereslet másik oka az volt, hogy sokaknak nagyon hirtelen kellett új hobbi után nézniük, sok család a hétvégi biciklitúrához keresett kerékpárt, tehát a közlekedési célú vásárlás mellett a szabadidős is fellendült.

Saját becslésem alapján 30-35 százalékos lehet a keresletnövekedés, amiből nagyjából 15-18 százalékot tudnak a magyar kiskereskedők kielégíteni. A pufferkészletek most nagyjából kiürültek, a következő időszak ezeknek az újratöltéséről fog szólni

– mondta Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke. Azt is megemlítette, hogy jelentős változás nem volt abban, hogy milyen fajta biciklit vettek szívesen az emberek, inkább az elmúlt évek trendjei folytatódtak, tehát például továbbra is nő a túrabiciklik és az elektromos biciklik (pedelecek) népszerűsége.

„Minden normál kerékpárt eladtunk, amit le tudtunk gyártani”

– röviden így foglalta össze az utóbbi hónapokat Berkes György.

Berkes György (jobbra) a Gepida Bartók Béla úti üzletének átadásán.

A Gepida, azaz az Olimpia Kerékpár Kft. tulajdonosa szerint a piacon senki nem volt felkészülve arra az extrém kiugrásra, amit a vírus okozott a kerékpárok keresletében. Berkes kétszeres-háromszoros növekedésről számolt be ahhoz képest, mint amennyit ki tudtak elégíteni. Ennek az egyik jele az volt, hogy a holnapjukon „megamennyiségben” iratkoztak fel készletértesítőre, ami arra szolgál, hogy értesítsék a potenciális vevőket, ha megérkezik egy termék, ami nincs raktáron.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElektromos biciklivel és festőrobottal nőtt 5,5 milliárdos céggé a GepidaElőször arra jöttek rá, hogy egyszerűbb alkatrészeket importálni, és abból rakni össze a bicikliket. Ma már 110 embernek adnak munkát, és Új-Zélandon is az ő bringáikat veszik.

Nem minden gyártónál volt ugyanaz a forgatókönyv

A Gepidánál a termelésben a járvány alatt nem is volt megállás, teljes kapacitással dolgoztak. A Gepidának az összes megrendelése eljött a kínai újév előtt a kínai beszállítóktól, ezért a rendes ügymenethez képest annyi változott csak, hogy máskor 90 százalékban e-kerékpárokat exportálnak, most viszont a megrendelések hagyományos biciklikre érkeztek, ezért hirtelen erre kellett váltani. Leginkább a 150-200 ezer forint közötti árkategóriára volt óriási igény, május eleje óta azonban már visszaállt a piacuk, így azóta újra drágább elektromos modelleket gyártanak inkább.

Neuzer András, a Neuzer Kerékpár Kft. alapítója és ügyvezetője elmondása alapján az esztergomi székhelyű kerékpárgyártó cég az első félévét a hullámvasútszerű működés jellemezte, hol megcsappanó, hol az egekbe szökő rendelésszámmal.

„Nálunk egy év általában úgy néz ki, hogy február-március körül kiszállítjuk a kerékpárokat az exportpiacokra. Idén viszont már az év elején tömegesen érkeztek a lemondások, ahogy sorra zártak be a kerékpárboltok például Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban vagy Szlovéniában” – mesélte Neuzer, aki azt is megemlítette, hogy ezekben az országokban részben sikerült új piacokat találni az online rendeléseken keresztül.

Munkások dolgoznak a Neuzer Kft. kerékpárgyárában, az Esztergomi Ipari Parkban. Fotó: MTI/Soós Lajos

De a korábbi megrendelések közül sem mondták le az összeset teljesen, csak elcsúsztatták őket a nyitás utánra. Emiatt viszont cash-flow problémák keletkeztek. „Volt egy olyan időszak, amikor nagyjából 1,5 millió eurónyi számla állt kifizetetlenül a beszállítók felé, de szerencsére tekintettel voltak a helyzetre és kivárták a boltok újraindulását, amikor újra fizetni tudtunk” – mondta Neuzer András.

A beszállítók egy másik része közben viszont nem tudott szállítani a magyar üzemnek. A járvány miatt sok olasz és francia beszállító leállt, a kínai megrendelések pedig a leállások miatt több hónapos csúszással sokszor csak március végén, április közepén indultak. A gyár ezek miatt nagyjából két hónapig 60 százalékos kapacitáson üzemelt, a dolgozók csökkentett munkaidőben dolgoztak.

A bértámogatáson kívül az is segített nekik az életben maradásban, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) pályázatán elnyertek egy támogatást, amiből három darab 3D nyomtatót állítottak üzembe.

Ezek napi 12 órában folyamatosan dolgoztak, ami megkönnyítette a dolgunkat valamelyest, mert nem kellett várni a kínai alkatrészekre

– mondta Neuzer, aki szerint az sokat számított, hogy a kormány a kijárási korlátozások alatt lehetővé tette a kerékpárszervizek nyitva tartását, ezért vásárolni is lehetett kerékpárt.

Így amikor az exportpiacok leálltak, a kieső megrendeléseket részben a hazai kereslet helyettesítette. Május közepétől már komoly túlkereslet jelentkezett, ami egészen júniusig kitartott. Neuzer nagyjából 40 százalékos forgalomnövekedésről és soha korábban nem tapasztalt eladási mennyiségekről számolt be a hazai piacon. A fejlesztők feladata az volt, hogy minél gyorsabban tervezzenek olyan modelleket, amiket a rendelkezésre álló, hiányos alkatrészekből és az eredetileg exportra tervezett modellek átalakításával lehetett legyártani.

Komoly tényező Magyarország az európai gyártásban

Magyarország egyébként jelentős kerékpárgyártónak számít Európában. 2016-ban 402 ezer kerékpár készült hazánkban a kerékpárgyártók európai szervezetének (CONEBI) adatai szerint. Ezzel Magyarország adja az összes Európai Unióban gyártott kerékpár 3 százalékát, ami jóval több, mint a magyar gazdaság 1 százalékos súlya az EU-ban.

A gyártók által realizált forgalom alapján is jelentős bicikligyártó Magyarország az EU-n belül: a CONEBI 2018-ra vonatkozó adatai alapján nagyjából 100 millió eurós forgalommal Magyarország az uniós forgalom 5,4 százalékát bonyolította le. Ennél csak Portugália, Franciaország, Románia, Németország és Olaszország forgalma volt jelentősebb.

Magyarországon az elmúlt években nem változtak érdemben az iparági erőviszonyok: ahogy az alábbi ábrán is látszik, a legnagyobb szereplő a holland tulajdonban lévő, 300 ezres kapacitású Accell Hunland, ami tószegi üzemében főleg új generációs elektromos kerékpárokat gyárt, amelyeket jelentős részben európai piacokra exportál, ahol egyébként piacvezetőnek is számít.

A piac következő három szereplője jóval kisebb a 2018-as évet csaknem 83 milliárd forintos árbevétellel záró Accel Hunlandnél: az egytől-egyik magyar tulajdonban lévő Olimpia Kerékpár, a Neuzer és a Csepel 2-4 milliárdos árbevételt realizált az elmúlt években. A három magyar gyártó közül az Olimpia exportál a legtöbbet, legfrissebb – a 2018 szeptembere és 2019 augusztusa közti időszakra vonatkozó – beszámolójuk szerint az árbevételük nagyjából 90 százaléka exportból származott. A Neuzernél az export és a belföldi eladások aránya nagyjából fele-fele volt, a Csepel 2019-es bevételének pedig elenyésző része származott exportból.

A hazai erőviszonyokat jelentősen felkavarhatja, ha a tajvani gyökerű globális multicég, a Giant gyöngyösi üzeme megkezdi a működést, a helyi hírek szerint már az idén. A tervek szerint az üzemben évente egymillió kerékpárt gyártanának, ami több mint megháromszorozná a Magyarországon gyártott kerékpárok számát (2016-ban 400 ezer kerékpárt gyártottak le az országban).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBicikligyártásban még a franciákat és a hollandokat is megelőzhetjükHa tényleg évi 1 millió bringát fog készíteni a világ legnagyobb gyártója Gyöngyösön, akkor az európai negyedik hely is meglehet.

Rövidülhet az ellátási lánc

Az iparágban egyelőre csak találgatják, hogy az idei kiugrásnak hosszabb távon milyen hatása lesz a keresletre. Sipiczki szerint ugrásszerű növekedés nem várható, de azt el tudja képzelni, hogy jövőre ugyanolyan jó éve legyen az iparágnak, mint idén. A kínálat gyors növelése ugyan logikus lenne, de ennek fizikai korlátai vannak, ilyen rövid idő alatt ugyanis lehetetlen a gyártókapacitások ilyen szintű növelése. „A legnagyobb alkatrészgyártók, például a Shimano 30-40 százalékos növekedésről számolnak be a rendelés-állományukban, ami miatt már jó előre jelezték, hogy csúszások várhatóak az új alkatrészek kiszállításában” – mondta.

„Sajnos ez egy hosszú lánc, amit ilyenkor meg kell mozdítani. Ha pluszba vagy mínuszba el akarok mozdulni a gyártásban, akkor az ellátási láncnak nagy a tehetetlensége. Nagyjából 80 beszállítónk van, akár 5-6 hónap, mire egy rendelés beérkezik ide a raktárba, és ezután még jó pár nap, mire le tudjuk gyártani” – mesélte Berkes. Arról is beszámolt, hogy júliusban és augusztusban már erőteljesen érezték a kereslet csökkenését, és arra számítanak, hogy a megrendelések őszre, de lehet hogy csak jövő tavaszra állnak vissza a járvány előtti szintre.

Neuzer elmondása alapján a következő évre úgy készülnek, hogy alkatrészből és kész modellekből is fel tudják tölteni a raktárakat, hogy egy második járványhullám esetén se álljon le a termelésük. „Hosszú távon mindenképp az a jövő, hogy a beszállítói kört közelebb hozzuk, a jelenlegi helyzetben, még ha drágább is, inkább európai cégektől próbálunk alkatrészt venni, a magyar beszállítóink esetében pedig próbálunk segíteni a technológiájuk fejlesztésében” – mondta.

Neuzer szerint a magyar piacon évente általában 250-300 ezer kerékpárt lehet eladni, de idén jóval nagyobb volt a forgalom. Ő arra számít, hogy akik most kezdtek el kerékpározni, rövid időn belül magasabb kategóriás kerékpárra váltanak, de akkora forgalom jövőre nem várható, mint amekkora idén realizálódott. Ezen kívül a kormány várhatóan állami támogatást vezet be az e-kerékpárok vásárlására, ami miatt Neuzer szerint ez a szegmens is jelentősen nőhet jövőre. „De általánosan is növelheti a keresletet, hogy egyre több kerékpárost látni majd az utakon, ami egyre több ember kedvét hozhatja meg, hogy maga is biciklire üljön” – mondta.

Élet Vállalat járvány kerékpár kerékpárgyártás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Debreczeni Anna
2020. október 18. 07:43 Élet

Évi 50 millió forintból teremtenek nagyobb értéket a közmunkánál

A szociális mikrohitelezés és mentorálás az uborkatermesztéssel ért el eredményeket Északkelet-Magyarországon, de más életképes ötleteket is szeretnének támogatni.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.