Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. december 29. 07:05 Vállalat

Még az autóipari jó hírek mögött is nagy bizonytalanság látszik

Bár egyelőre úgy néz ki, hogy a magyar feldolgozóipar viszonylag könnyen megússza a gazdasági válságot, az ágazaton belül különös jelentőségű autógyártást fokozott bizonytalanságok övezik. A járműipart Európában az Euro 6d környezetvédelmi norma idei bevezetése jókora áremelésre kényszerítette, a szabályok már körvonalazódó továbbszigorítása pedig könnyen lehet, hogy belsőégésű motorral szerelt (nem hibrid) gépkocsik eltűnéséhez vezet majd az új autók piacán. Eközben 2020 első 11 hónapjában mintegy negyedével kevesebb új személyautót állítottak forgalomba az unió területén – de a csökkenő vásárlási kedv hátterében az áremelkedés és a válságos gazdasági helyzet mellett az autózási szokások átalakulása is szerepet játszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDrámai átalakulásokkal jöhet ki most kezdődő válságából az autóiparNem sok értelme lesz különbséget tenni az olasz és a francia autók között, a Toyotát pedig nem megvenni fogjuk, hanem előfizetni rá, ha bejönnek az autóipari szereplők mostani számításai.

Magyarországon jelenleg a BMW és a Mercedes függő beruházásainak sorsa miatt aggódhatunk a leginkább. A bajor autógyár a debreceni üzem építését 2018 nyarán jelentette be, és ekkor még 2023-as indulással számolt, idén májusban azonban az építkezés érdemi részének elhalasztásáról döntött. A néhány hónapja még a likviditását megóvni igyekvő BMW-ről aztán az őszre kiderült, hogy a leendő kelet-magyarországi üzemben a márka legújabb elektromos autói, illetve azok padlólemezei készülhetnek majd, méghozzá Oliver Zipse, a vállalat vezérigazgatójának bejelentése szerint 2025-től.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzerencsénk lesz, ha csak egy évet csúszik a debreceni BMW-gyár építéseAz előző válsághoz képest sokkal gyorsabban kéne talpra állnia az autógyártásnak ahhoz, hogy csak egy év legyen az eltérés az eredeti tervektől.

Az üzem sorsa tehát kevéssé lesz kitett a benzin- és dízelhajtású járművek visszaszorulásának, ugyanakkor még jó darabig eltart, mire megkezdődhet a termelés, ami némi bizonytalanságra ad okot. Erre ráerősít, hogy Zipse novemberi nyilatkozatához képest egy hónappal később  Szijjártó Péter is megerősítette, hogy a debreceni gyárnak kulcsszerepe lesz az elektromos BMW-k gyártásában, azonban Facebook-bejelentéséből már csak annyi derült ki, hogy minden készen áll a belső infrastruktúra, majd a gyár felépítéséhez,

de a külügyminiszter dátumokat nem közölt.

A beruházással kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében meg sem említi a BMW debreceni gyárépítését a futó nagyberuházások között, noha a jegybank a 2018 szeptemberében készült elemzésben még jelentős gazdasági hatásokat várt a bajor autógyár projektjétől, méghozzá éppen 2020-tól kezdődően.

A Mercedes magyarországi üzemét is érintik az iparági változások (mellesleg érdemes felidézni, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár építésének 2008-as bejelentése és 2012-es megnyitása között a szintén válságos időszak ellenére mindössze négy év telt el). Jövő ősztől egy 36 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a teljesen elektromos kompakt EQB modell gyártása kezdődhet az alföldi városban, ami Christian Wolff gyárigazgató szerint egyértelműen arra utal, hogy a Mercedes elkötelezett a magyar üzem működtetése mellett. Ugyanakkor a tavaly májusban felfüggesztett, pénzben mérve mintegy tízszer

nagyobb léptékű beruházást jelentő gyárbővítésről már nem esett szó,

hiába szerepel az elvileg továbbra is a vállalat hosszú távú tervei között és pörgött maximális kapacitáson a meglévő egység az év elején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóiparMagyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Az év során az Audi magyarországi leányvállalata felől is érkeztek bizonytalanságot keltő hírek: tavasszal kiderült, hogy az Audi Hungária a tavalyi eredmény többszörösét, kétmilliárd eurós osztalékot fizetett ki a német anyavállalatnak, a nyáron pedig hatmilliárd euróval csökkentette az alaptőkéjét. Emellett a gyár létszámának tavaly április óta tartó lassú, de folyamatos csökkenése is az ágazat ingatag helyzetére utal, pedig a győri gyárban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a részben vagy teljesen elektromosan hajtott modellek készítése.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJelentős létszámcsökkentés az Audi győri gyárában, ezernél több ember távozhatAz autóipar bizonytalan helyzete miatt fokozatosan csökkentik a gyár létszámát ott dolgozók szerint. Az Audi saját bevallása szerint nagy kihívás előtt áll.

A két legrégebbi magyarországi autógyár, a szentgotthárdi Opel, illetve az esztergomi Suzuki közül az előbbi kifejezetten borús kilátások elé néz. A nyugat-magyarországi gyárban a PSA háromhengeres turbós benzinmotorjait szerelik össze az év eleje óta, amelyek fejlesztését a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt nem tervezi már az anyavállalat. A hajdanán Opel Astrákat gyártó üzem sorsa azonban még nem dőlt el, mindenesetre az éppen létrejövő Stellantis-csoportba tartozó anyavállalat ígérete szerint 2023-ig leépítések sem lesznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy érvágás a szentgotthárdi Opelnek a benzinmotorok kivezetése, de valójában már évek óta lejtmenetben van a gyárMióta a francia PSA 2017-ben átvette a szentgotthárdi üzemet, 40 százalékkal csökkent a dolgozók száma.

Ehhez képest a Suzuki dolgozói viszonylag kedvező fejleményeknek örvendhettek idén, a cégnél a helyi szakszervezet tavalyi megalakulása óta a munkavállalók számára kedvező változások történtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsatát nyert a szakszervezet, kilőttek a bérek a Magyar SuzukinálLátványosan nőttek a kerestek az esztergomi Suzukinál, ahol a mostoha körülmények ellenére meg tudta vetni a lábát a szakszervezet.

A járműipari beruházásokra visszatérve érdemes kiemelni, hogy több, az elektromos autókhoz szükséges részegységet gyártó távol-keleti beszállító is magyarországi beruházásokat jelentett be a közelmúltban. A kínai Semcorp és Shenzen Kedali Industry, illetve a dél-koreai Doosan akkumulátor-alkatrészeket fog készíteni, a szintén kínai Chervon Auto pedig a hagyományos, a hibrid és a villanyhajtású járművekhez is gyárt majd alkatrészeket Magyarországon. Zajlanak továbbá az SK Innovation, a Samsung SDI, a GS Yuasa és az Inzi Controls beruházásai is, amelyek jóvoltából szintén az elektromobilitással kapcsolatos gyártókapacitás növekszik.

E befektetések nyomán ezres nagyságrendben létesülnek majd új munkahelyek, de egyúttal

tovább erősödik a magyar járműgyártás eleve rendkívüli kiszolgáltatottsága a külföldi cégek felé.

Míg a feldolgozóipari foglalkoztatottak átlagosan nagyjából fele-fele arányban dolgoznak magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál, addig ez a megoszlás a közúti járműgyártás területén nagyjából 10- 90 százalék a külföldiek javára a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as adatai*Az adatok forrása a KSH Inward FATS adatbázisa. szerint. Ráadásul a magyar vállalatoknál megtermelt egy főre jutó hozzáadott érték alig fele a külföldi tulajdonú cégek körében mért szintnek, ami arra utal, hogy a magyarországi járműipar hazai kézben lévő része még az idetelepült összeszerelő és gyártóüzemeknél is egyszerűbb – vagyis válságos helyzetben könnyen lemondható, pótolható, automatizálható – munkát végez.

Félő tehát, hogy a magyar tulajdonú járműipari cégek még inkább marginális helyzetbe kerülnek. Erre a tendenciára ráerősíthet, hogy bár a kormányzat részéről  látszik törekvés arra, hogy a gyártás mellett nagyobb hangsúlyt kaphasson a fejlesztés az autóiparban – a kelet-közép-európai régióban mellesleg van is potenciál az intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységre –,

a magas hozzáadott értékű, tudásigényes autóipari munkát elősegítő állami projektekből, mint például a ZalaZone tesztpálya, azonban egyelőre leginkább a külföldi cégek profitálhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk52 milliárd befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone próbapályaTavaly már működött a pálya, de az autóipart nem érdekli: 109 milliós árbevétel mellett 787 millió forint veszteséget hozott össze az állami cég 2019-ben.

Vállalat autóipar BMW BMW-gyár mercedes Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. augusztus 2. 11:15 Vállalat

Kevesebb alkalmazottra lesz szüksége a Mercedesnek a jövőben

Nem újdonság, hogy az elektromos autók összeszereléséhez kevesebb ember is elég, de most a Daimler vezérigazgatója nyíltan is beszélt erről.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Hajdu Miklós
2021. július 28. 06:06 Vállalat

Nagyon erős következő évvel pattanna vissza a Budapest Park, miután megtizedelte a járvány

Annyi külföldi koncertet kellett elhalasztani, hogy ha ezt mind bepótolják, akkor rendkívül erős szezon jöhet össze.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.