A feldolgozóipari vállalatok vezetői továbbra sem aggódnak a gazdasági helyzet miatt, a beszerzési menedzserindexek (BMI) legfrissebb, novemberi adatai is viszonylag kedvező feldolgozóipari üzleti klímát mutatnak. Úgy látszik tehát, hogy az elmúlt hetekben bevezetett járványügyi korlátozások az üzemek működését nem fogják vissza, és egyelőre a gazdaság többi részében – leginkább a szolgáltatások területén – tapasztalt visszaesés sem kezdi ki az ágazat kilátásait.
A fenti ábrán látható egyenlegmutatók 50 feletti értékei az optimista, az 50 alattiak pedig a pesszimista vezetői álláspontok többségét jelentik. Jól látszik, hogy a visegrádi régióban (Szlovákiát kivéve, mert onnan nincsenek adatok) és az eurózónában is a normálisnak tartott 45 és 60 pont közötti intervallumban maradtak a feldolgozóipari üzleti klímát jellemző indexek.
A szubjektív, cégvezetői benyomásokon alapuló mutatók mellett
a termelési reáladatok is arra utalnak, hogy a gyártással foglalkozó cégek gyorsan kilábaltak a járvány első hullámának válságos helyzetéből.
Az ipari termelés volumenindexe nemzetközi összehasonlításban még csak szeptemberre van meg, de a menedzserindexek alapján különösebb okunk nincs arra következtetni, hogy azóta jelentősebb fordulat történt volna.
Az ősz elejére mindenesetre
a visegrádi régióban már megközelítőleg a járványt megelőző szinten működött a feldolgozóipar (sőt, Lengyelországban és Magyarországon a január-februári szinthez egészen hasonló számokat regisztrált az Eurostat szeptemberben)
míg az eurózónában a 2020 elejinél csak valamivel alacsonyabb szintre emelkedett vissza az első hullám után a termelés.
Amint azt nemrég bemutattuk, a gazdaságban óriási törést okozott a járvány elleni védekezés, és ez továbbra is szembeötlő. Míg az ipar jól megy, a szolgáltatószektor üzleti helyzete tovább romlott novemberben. Igaz, ennek mutatója csak jóval kevesebb országra érhető el, az eurózóna adatai alapján mégis arra következtethetünk, hogy a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén a kilátások között egyre szélesebbre nyílik az olló.
Az Európai Bizottság (más módszeren alapuló, ezért a fentiekkel nem jól összehasonlítható) üzleti és fogyasztói bizalomra vonatkozó adatgyűjtéséből az derül ki, hogy Magyarországon és az eurózónában a szolgáltató cégek és a háztartások kilátásai a legrosszabbak, míg a tágabb értelemben vett ipar (tehát nem csak a jórészt gyártást végző feldolgozóipar, hanem például a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is ide értendők) és az építőipar hozzájuk képest optimista.
A magyar szolgáltatószektor helyzete viszont különösen aggasztó, az alábbi ábrán látható, hogy a konjunktúramutatója novemberre az áprilisi mélypontot közelítette. Ennek következtében egyrészt az országon belül is messze pesszimistábbak az ágazat cégei a többiekhez képest, másrészt még régiós összehasonlításban is csak a szlovák építőiparban volt ennél mélyebb borúlátás.
Az unió által közzétett konjunktúramutatók arról is árulkodnak, hogy még a sok szempontból hasonló visegrádi régión belül is meglehetősen változatos a gazdasági szereplők helyzetértékelése. Csehországban és különösen Szlovákiában például hatalmasak az ágazatok közötti különbségek, de ha csak a görbék alakjait figyeljük, már akkor is jól látszik, hogy a fertőzések második hulláma elsősorban a szolgáltatói szféra üzleti bizalmát rengette meg.
Érdemes a háztartási fogyasztók kilátásaira vonatkozó görbéket is alaposabban szemügyre venni. A lakossági hangulat ugyan mindenütt javult az áprilisi mélyponthoz képest, Csehország kivételével a visegrádi országokban a járvány két hulláma között sem tudott helyreállni. Őszre azonban a cseh egyéni fogyasztók kilátásai is letörtek, méghozzá annyira, hogy már az áprilisban tapasztalt szintet is alulmúlták.
Az elmúlt hónapokban a lakosság pesszimizmusa fokozódik a térség országában és az eurózónában is.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
