Míg márciusban az európai járványgörbék felfutásával az üzleti klímát jellemző mutatók azonnal lejtmenetbe kezdtek, a fertőzések második hulláma egyelőre nem rengette meg a feldolgozóipari döntéshozók bizalmát. A gazdasági kilátások szubjektív megítélését mérő beszerzési menedzserindexek (PMI) a visegrádi régióban (Szlovákia kivételével, mert arra nincs adat) és az eurózónában a szokásosnak tekinthető 45 -60 pont között vannak.
Az egyenlegmutatók 50 feletti értékei az optimista vállalatvezetők többségét, az 50 alattiak pedig a pesszimista álláspontok többségét jelentik. Az első hullám legkeményebb időszakában 40 pont alatti értékeket mértek a gazdaságkutatók.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az iparvállalatok különösebb megrázkódtatások nélkül úszhatják meg a mostani időszakot. Persze érdemes felidézni, hogy a tavaszi pánikszerű bezárkózás az üzemek leállításával is járt, ilyesmiről jelenleg szó sincs, és a fenti mutatók szerint a kereslet összeomlásával sem számolnak a menedzserek.
A szolgáltatószektor azonban már kedvezőtlenebb helyzetben van. A beszerzési menedzserindex a kisebb országokra (Magyarországot is ide értve) nézve csak a feldolgozóiparra érhető el, de érdemes egy pillantást vetni az eurózóna szolgáltató vállalatait jellemző mutatóra is, amely az 50 alatti tartományban maradt.
Jól látszik továbbá az alábbi ábrán, hogy az első hullám sokkal inkább megrázta a szolgáltatókat, mint az iparvállalatokat, illetve 2019-ben és 2020-elején a két szektor közül a szolgáltatást jellemezte a jobb üzleti klíma, ezen azonban a koronavírus változtatott.
Magyarországon sem alakulnak másként az adatok, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) októberi konjunktúravizsgálata szerint, amely a beszerzési menedzserindexek számításához hasonló módszertanon alapul*A GVI mutatói azonban -100 és 100 között mozognak, -100-as értéket akkor vesznek fel, ha minden cég negatívan, 100-ast pedig ha minden cég pozitívan ítéli meg az üzleti kilátásait.. Igaz, itt már a koronavírus okozta válság előtt is kissé elmaradt a szolgáltatócégek helyzetértékelése a többi ágazatétól, októberre azonban a feldolgozóipari kilátások messze túlszárnyalták a gazdaság többi részében felmért üzleti bizalmat.
Az ágazatok üzleti helyzete közötti különbségek valószínűleg tovább mélyülnek, a jelenlegi korlátozások (amelyek hatásai jórészt még nem is érzékelhetők az októberi statisztikákon) ugyanis leginkább a szolgáltatócégek működését akadályozzák.
Eközben a gyárak bezárását egyelőre sehol sem tervezik, és úgy látszik, a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére keresleti válságtól sem tartanak az iparvállalatok vezetői. A feldolgozóipar viszonylag jó üzleti klímájára nem csak a menedzserek vélekedései utalnak, hanem például a kereskedelmiingatlan-piac alakulása vagy a kínai fogyasztás felélénkülése, ami az exportra termelő európai üzemeknek is kedvez.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
