Míg márciusban az európai járványgörbék felfutásával az üzleti klímát jellemző mutatók azonnal lejtmenetbe kezdtek, a fertőzések második hulláma egyelőre nem rengette meg a feldolgozóipari döntéshozók bizalmát. A gazdasági kilátások szubjektív megítélését mérő beszerzési menedzserindexek (PMI) a visegrádi régióban (Szlovákia kivételével, mert arra nincs adat) és az eurózónában a szokásosnak tekinthető 45 -60 pont között vannak.
Az egyenlegmutatók 50 feletti értékei az optimista vállalatvezetők többségét, az 50 alattiak pedig a pesszimista álláspontok többségét jelentik. Az első hullám legkeményebb időszakában 40 pont alatti értékeket mértek a gazdaságkutatók.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az iparvállalatok különösebb megrázkódtatások nélkül úszhatják meg a mostani időszakot. Persze érdemes felidézni, hogy a tavaszi pánikszerű bezárkózás az üzemek leállításával is járt, ilyesmiről jelenleg szó sincs, és a fenti mutatók szerint a kereslet összeomlásával sem számolnak a menedzserek.
A szolgáltatószektor azonban már kedvezőtlenebb helyzetben van. A beszerzési menedzserindex a kisebb országokra (Magyarországot is ide értve) nézve csak a feldolgozóiparra érhető el, de érdemes egy pillantást vetni az eurózóna szolgáltató vállalatait jellemző mutatóra is, amely az 50 alatti tartományban maradt.
Jól látszik továbbá az alábbi ábrán, hogy az első hullám sokkal inkább megrázta a szolgáltatókat, mint az iparvállalatokat, illetve 2019-ben és 2020-elején a két szektor közül a szolgáltatást jellemezte a jobb üzleti klíma, ezen azonban a koronavírus változtatott.
Magyarországon sem alakulnak másként az adatok, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) októberi konjunktúravizsgálata szerint, amely a beszerzési menedzserindexek számításához hasonló módszertanon alapul*A GVI mutatói azonban -100 és 100 között mozognak, -100-as értéket akkor vesznek fel, ha minden cég negatívan, 100-ast pedig ha minden cég pozitívan ítéli meg az üzleti kilátásait.. Igaz, itt már a koronavírus okozta válság előtt is kissé elmaradt a szolgáltatócégek helyzetértékelése a többi ágazatétól, októberre azonban a feldolgozóipari kilátások messze túlszárnyalták a gazdaság többi részében felmért üzleti bizalmat.
Az ágazatok üzleti helyzete közötti különbségek valószínűleg tovább mélyülnek, a jelenlegi korlátozások (amelyek hatásai jórészt még nem is érzékelhetők az októberi statisztikákon) ugyanis leginkább a szolgáltatócégek működését akadályozzák.
Eközben a gyárak bezárását egyelőre sehol sem tervezik, és úgy látszik, a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére keresleti válságtól sem tartanak az iparvállalatok vezetői. A feldolgozóipar viszonylag jó üzleti klímájára nem csak a menedzserek vélekedései utalnak, hanem például a kereskedelmiingatlan-piac alakulása vagy a kínai fogyasztás felélénkülése, ami az exportra termelő európai üzemeknek is kedvez.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
