Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Európa politikailag eldöntötte, hogy leválasztja magát az olcsó orosz energiáról, és ez egy olyan válasz, amely szerintünk helytelen, mert nem válaszol arra a kérdésre, hogy a drágább energiahordozók mellett hogyan lesz Európa versenyképes.
– mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter abban az interjúban, ami a múlt hét elején jelent meg a magyar kormány youtube-csatornáján. A beszélgetésben a tárcavezető részletesen beszámolt a kabinet energetikai terveiről, és részben ennek indoklásaként emelte ki, hogy a háború nyomán fokozódó energiaválság kedvezőtlen helyzetbe hozta az EU-t a globális versenyben.
Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy az elszálló energiaárak brutálisan rontották 2022-ben az uniós versenyképességet. Komplett iparágaknak kellett lényegében leállnia, de még a kevésbé energiaintenzív ágazatok cégeinek költségei is hatalmasat emelkedtek. A drága európai energia azonban nem újkeletű probléma: az Egyesült Államokban legalább másfél évtizede drasztikusan olcsóbb a földgáz, mint az EU-ban, a mostani válság csak fokozta ezt a helyzetet.
Három piac
Az európai versenyképességet az elmúlt években leggyakrabban talán az Egyesült Államokhoz, illetve Kínához vagy szélesebb értelemben a Távol-Kelethez szokták viszonyítani, és ezeket a régiókat emelte ki Lantos Csaba is, amikor az EU versenyhátrányáról beszélt. Az energiaárak szempontjából ez már csak azért is indokolt, mert hagyományosan a földgázpiac is erre a három régióra osztható. Mivel a gázt sokáig nem igazán lehetett tengeren nagy távolságra gazdaságosan szállítani, ezért nem alakult ki globális piaca, mint az olajnak. Így nem volt egy nagyjából egységes világpiaci ár sem:
az ázsiai, európai, és amerikai gázárak mindig is eltértek egymástól, nem ritkán ráadásul elég jelentősen.
Ennek megfelelően a 2021-ben kezdődő, és az orosz-ukrán háború hatására fokozódó energiaválság is elég eltérően érintette a három piacot. Aki kicsit is követte a fejleményeket, az európai árak alakulásával nagyjából tisztában lehet: a holland tőzsdei gázár a 2020 tavaszi mélypontról alig több mint két év alatt 2022 augusztusára közel százszorosára emelkedett. Bár azóta nagyot esett a jegyzés, és a napokban már alig haladta meg az augusztusi csúcs tizedét, de a covid előtti években megszokott árnak még így is a bő duplájánál járunk.
A másik két piacon is éles mozgásokat hozott az elmúlt másfél év, ám korántsem annyira, mint az EU-ban. Az ázsiai árak elég látványosan együtt mozogtak az európaiakkal, csak a kilengések voltak kevésbé szélsőségesek: a 2020-as mélypont és a 2022-es csúcs között például a Távol-Keleten nem százszoros, csak negyvenszeres árkülönbség volt. A helyzet nagy nyertese azonban az USA lett, ahol tavaly nyáron több esetben is alig tizedannyit kellett fizetni egy köbméter gázért, mint Európában.
A különböző piacokon látható árkülönbségek magyarázata az, hogy az energiaválság elsősorban Európát sújtotta. Az itteni káoszt az orosz szállítások elapadása okozta, amely az egész kontinensen gázhiányhoz, vagy legalábbis annak a kockázatához vezetett. Az orosz gáz helyére nagyrészt a tengeren érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) lépett, ami azt eredményezte, hogy a korábbi három regionális piac egyre erősebben kapcsolódott össze, felgyorsult a gázpiac globálissá válása.
Az elmúlt években is egyre nagyobb mennyiségben LNG-t vásároló Ázsia és Európa versenytársakká váltak. Ezért is mozogtak együtt az árak, hiszen a szállítmányok abba az irányba indultak, ahol éppen drágábban lehetett eladni a gázt, így pedig idővel nagyjából kiegyenlítődtek a jegyzések a két piacon. Az Egyesült Államok viszont a két másik régió egyik legfontosabb ellátója lett, ahol nem alakult ki hiány, sőt inkább gázbőség volt, és így az árak is alacsony szinten maradtak*Ha az USA-ból bármennyi gázt el lehetett volna szállítani Európába, vagy a Távol-Keletre, akkor mind a három térségben nagyjából egységessé válnak az árak. Mivel azonban a szállítási és LNG kapacitások korlátozottak, így az olcsó amerikai gáz csak részben hagyhatta el a kontinenst, ami megakadályozta ezt a folyamatot..
Évtizedes hátrány
Az amerikaiak árelőnye azonban egyáltalán nem az energiaválság hatására alakult ki, az csak növelte a piacok közötti különbségeket. A földgáz közel másfél évtizede sokkal olcsóbb az USA-ban, mint Európában, vagy a Távol-Keleten.
A jelentős eltérés magyarázata az amerikai palagáz-forradalom, amely 2010 környékétől teljesen átalakította a globális gázszektort. Az USA-ban nagyjából ekkor kezdtek el egy teljesen új technológiával nagy mennyiségben földgázt kitermelni, aminek eredményeként az USA a világ legnagyobb importőréből a világ vezető exportőrévé vált. Ez gázbőséget eredményezett az Egyesült Államokban, ami látványosan lenyomta az amerikai árakat: az átlagos tőzsdei jegyzés 20210 és 2020 között alig több mint a fele volt, mint az azt megelőző évtizedben.
Az amerikai termelés felfutásával világszerte felpörögtek az LNG beruházások. Az olcsó amerikai palagáz, évről évre nagyobb mennyiségben lett elérhető Európa számára, és egyre többet szállítottak az Egyesült Államokból a Távol-Keletre is. A globális LNG kereskedelem mennyisége a 2009-es 250 milliárd köbméterről 2021-re több mint a duplájára emelkedett.
Az amerikaiak tehát megjelentek eladóként a másik két piacon, a korlátozott LNG-infrastruktúra miatt azonban nem tudtak annyit szállítani, hogy az árak világszinten kiegyenlítődjenek. Így miközben az USA-ban teljes gázbőség volt, addig Európában és a Távol-Keleten messze nem.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az EU ne élvezhette volna az előnyeit a palagáz-forradalomnak. Az amerikaiak láthatóan leszorították az árakat azzal, hogy a hagyományos európai beszállítók, így Oroszország vagy épp Norvégia potenciális versenytársaként jelentek meg. Még akkor is, ha konkrét szállítások nem történtek: az itteni kitermelők kénytelenek voltak olyan alacsonyan tartani az árakat, hogy az amerikai kereskedőknek ne érje meg Európába szállítani. Ezt fogalmazta meg Miklós László, az MVM felügyelő bizottságának korábbi elnöke, illetve az FGSZ Földgázszállító Zrt. igazgatóságának egykori tagja a G7-podcast egyik őszi adásában úgy, hogy Európában már a válság előtt is az LNG volt az ármeghatározó, az LNG ára jelölte ki a vezetékes földgáz árának a tetejét.
Egybevág a magyar és az uniós cél
Számos elemzés született arról, hogy ennek mennyire erős a hatása az európai versenyképességre. Nagy általánosságban az elmondható, hogy a kép sokkal komplexebb annál, hogy csak az energiaárak alapján ítéljük meg. Ezt jól mutatja, hogy Kína a drága gáz ellenére is a termelővállalatok fontos beruházási célpontja volt. Elég egyértelmű azonban, hogy az energiaigényes iparágakban az olcsó gáz komoly versenyelőny volt az USA-ban termelő cégek számára. Az elmúlt másfél évben pedig ez az előny nagymértékben nőtt.
Az árkülönbség az amerikai és az európai piac között az itteni jegyzések rohamos esése ellenére továbbra is három-négyszerese annak, mint amekkora az energiaválság előtti évtizedben átlagosan volt.
Hosszabb távon ugyanakkor nemcsak a mostanihoz, hanem a megelőző időszakra jellemzőhöz képest is érdemben csökkenhet az eltérés.
A krízis hatására ugyanis mind Európában, mind az USA-ban jelentős LNG kapacitások épültek ki, amelyek fokozhatják a tengeri kereskedelmet, tovább globalizálva a gázpiacot. Ez pedig – amennyire a helyi szabályozások engedik – az árak közeledéséhez vezethet.
A folyamatot támogathatja, ha az európai gázkereslet csökken. Ebből a szempontból pedig a magyar és az európai energiapolitika nincs ellentmondásban. Lantos Csaba a már idézett interjúban azt mondta, hogy a kormányzat elsődleges célja az energiaszuverenitás megteremtése. Ez alatt a kabinet azt érti, hogy az energiát helyben kell előállítani, hiszen így nem függünk másoktól.
Európa pedig az elmúlt évtizedben, ha kisebb bukkanókkal is, de szintén ebbe az irányba haladt. Az uniós energiapolitikát – legalábbis kommunikáció szinten mindenképp – a klímaváltozás elleni küzdelem határozta meg. Az EU energiamixében (azoknak a forrásoknak a mixében, amiből az energiát nyerjük, illetve előállítjuk) folyamatosan nőtt megújulók aránya, miközben a fosszilis energiahordozóké esett. Mivel előbbit helyben állítják elő, utóbbi viszont jelentős részben importból származik, így szép fokozatosan a függőség is csökkent.
Az átállásnak része volt az úgynevezett elektrifikáció, amely során az energiafogyasztásunkat a fosszilis energiahordozók közvetlen égetése helyett villamosenergia-felhasználásra tereljük át. Például gáz helyett hőszivattyúval fűtünk, vagy benzines autók helyett elektromos kocsikat használunk. Az áram ugyanis a megújulókkal könnyebben előállítható helyben, és így a közlekedés, illetve a fűtés károsanyag-kibocsátása is csökkenhet.
Az egyetlen pont, ahol ez a folyamat megbicsaklott épp a földgáz-felhasználás volt. Mivel főleg a német elképzelés arra épült, hogy az időjárástól függően működő nap és szélerőművek termelését gyorsan szabályozható gázerőművekkel érdemes kiegyenlíteni, így
a földgázfelhasználás nem csökkent. Sőt, a 2010-es évek közepére jellemző mélyponthoz képest még érezhetően nőtt is.
A mostani válság ezt a koncepciót döntötte meg. Bár az európai gázfogyasztás tavalyi radikális csökkenésének egy része biztos ideiglenes volt, a nagyobb része vélhetően tartós, és a lassabban beérő beruházásoknak köszönhetően a jövőben még tovább eshet a felhasználás. A fogyasztás és így gázfüggőség csökkentése pedig az árkülönbségek eltűnése révén javíthatja az EU versenyképességét.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
