“Elkezdődött a nulladik év”, fogalmazott Juha Martelius, a finn védelmi minisztérium munkatársa a DW-nek azzal kapcsolatban, hogy miután  Oroszország lerohanta Ukrajnát, Helsinkinek radikálisan új kapcsolatot kell kialakítania Moszkvával, függetlenül attól, hogyan alakul a háborús konfliktus Ukrajnában.

Finnország korábban is orosz fenyegetések célkeresztjében állt, de az ország friss NATO-tagsága után ez a nyomás nyilvánvalóan növekedni fog: “tisztában vagyunk vele, hogy Oroszország számára a NATO-tagságunk volt a vörös vonal”, mondta Martelius. Hozzátette:

“számítunk valamiféle reakcióra.”

Bár a NATO-tagság formalizálása előtt döntöttek róla, ennek az új viszonynak a jegyében kezdett el Helsinki építeni a határra egy 200 kilométer hosszú kerítést.  

A drótkerítés persze nem állítaná meg az orosz inváziót, de a célja sem ez, hanem a határvonal ellenőrzésének megerősítése. A kerítéssel együtt kamerákat és megfigyelő állásokat is kiépítenek. 

2021-ben Litvánia, Lettország és Lengyelország, 2015-ben és 2016-ban Finnország Oroszországgal közös határszakaszainál is menekült csoportok jelentek meg, nem függetlenül Moszkva érdekeitől – az érintett országok közül Finnország épít utoljára fizikai határzárat egy mesterségesen gerjesztett menekülthullám megállítására. 

Egy határmenti város, Imatra polgármestere a német állami médiának azt mondta: senki sem lelkesedik túlságosan a kerítésért, de belátják a szükségességét. Pár évvel ezelőtt Imatrába még napi szinten jártak át orosz turisták, és orosz állampolgárok előszeretettel vásároltak arrafelé ingatlant. Azóta a szuvenírboltok bezártak, az oroszok pedig teljesen eltűntek – az ország már tavaly szeptemberben lezárta határait az orosz turisták előtt.

A polgármester szerint senki sem számol azzal, hogy a közeljövőben visszaáll a baráti viszony a környéken, sőt szerinte érdemes felkészülni a közelgő fenyegetésekre, lehetséges incidensekre.

Természetesen jelenleg extrém forgatókönyvnek tűnik finn területek orosz megszállása, de Juha Martelius nyilatkozata arról árulkodik, Helsinki úgy látja, jobb mindenre felkészülni: “korábban tudtuk, hogy Oroszország extrém esetekben hajlandó katonai erőt bevetni, de most már azt is tudjuk, hogy kevésbé extrém szituációkban is képes erre.”

A finn határvédelem parancsnoka szerint mindenesetre semmi jele annak, hogy a közeljövőben Oroszország megtámadná Finnországot. Ugyanakkor azt is leszögezte: mivel senki sem tudhatja, Oroszország mit tesz a jövőben, készen kell állniuk.

Geostratégiai pozíciója és az 5,5 milliós népesség nagy területen való szórt elhelyezkedése miatt a védelmi képességeit Finnország évtizedeket óta tudatosan fejleszti. Ahogy a védelmi minisztérium egyik tisztviselője mondta korábban a Financial Times-nak: „rendszeresen tartunk kiképzéseket, gyakorlatokat, hogy mindenki tudja, mi a teendő, a politikai döntéshozótól a bankokon, az egyházon és az ipari szereplőkön át a médiáig.“ Az elmúlt évtizedekben 10 ezer ember vett részt olyan védelmi kurzuson, ahol különböző krízishelyzeteket elemeztek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden nagyobb épületben van bunker, a felnőtt népesség egyharmada tartalékos katona az új NATO-tag FinnországbanA felmérések szerint a finnek háromnegyede harcolna az országáért ha kellene, ami messze a legmagasabb arány Európában. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ finnország kerítés NATO Olvasson tovább a kategóriában