Egy olvasónk, az Ausztráliában élő Péter egészen egzotikus ajánlattal keresett meg minket: felajánlotta, hogy segít összehasonlítani az ottani Aldi árait a magyar boltokban látható árcímkékkel. Szeptember óta számos hasonló összevetést elvégeztünk már, a nagy nemzetközi diszkontsorozatunkat Franciaországban indítottuk, majd Románia és az Egyesült Királyság után Ausztriában, Svájcban és Németországban is megnéztük egy-egy Lidl vagy Aldi, esetleg mindkettő árait a magyar viszonyokhoz képest.

Sorozatunk lényeges eleme, hogy mindig ugyanaznap és ugyanazzal a módszerrel vásároljuk meg lehetőség szerint ugyanazokat a termékeket, és egy szubjektív bevásárlólistával azt is megnézzük, hogy egy általunk összeállított nagybevásárlás összesített költsége hogyan alakul. Az alapot mindehhez az adja, hogy Magyarországon ugyanezzel a módszerrel már két éve hónapról-hónapra követjük az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Tesco árait, hogy saját adataink legyenek a magyarországi árváltozásokról.

A módszerünkről a mondat végén lévő csillagra megnyíló jegyzetben lehet részleteket olvasni^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

A nemzetközi árösszehasonlításokat rendre megnehezíti, hogy az egyes országokban nem mindig találni a magyar termékeknek megfelelő párt, van, ahol a kefir ismeretlen, gyakran nincs túró, és kakaós csigát például sehol sem találtunk eddig. Az ausztrál adatfelvételhez is szűkíteni kellett a listánkat, amelyre végül 42 helyett csak 30 terméket vettünk fel.

A bevásárlócédulánk ezúttal így nézett ki:

Az adatokat november 30-án rögzítettük, ekkor a magyar diszkontpiacon már erős jelei mutatkoztak a meglódult élelmiszerinflációnak. Az alábbi grafikonon a termékek árát vetjük össze, egy ausztrál dollárt 229 forinttal számoltunk át.

Látszik, hogy a 30 termékből nyolc olyat találtunk, amely Ausztráliában olcsóbb, mint Magyarországon: a cukorért, a napraforgóolajért, a vajért, az almáért (!), a csirkemell filéért, a rizsért, a spagetti tésztáért és a kígyóuborkáért Ausztráliában kevesebbet kell fizetni – persze csak abban az esetben, ha ott is és Magyarországon is az akció nélkül számolt legolcsóbb termékek árát nézzük.

Ezúttal egy terméket ki is emelnénk a sorból: úgy tűnik ugyanis, hogy

bárhova megyünk Európában, vagy akár elmehetünk Ausztráliáig is, sehol sem olyan drága a rizs, mint nálunk.

Alább látható az ausztrál példa, a kétkilós kiszerelés 2,79 dollár, ami azt jelenti, hogy a rizs kilója átszámolva 357 forintba kerül, míg nálunk stabilan 369 forint az ára.

Rizs az ausztrál Aldi polcain. Fotó: G7.

A kasszához érkezve azonban ugyanazt tapasztaljuk, mint eddig mindenhol: a nálunk fejlettebb országokban hiába találunk néha még jóval olcsóbb termékeket is, összességében egy nagybevásárlás drágább külföldön, mint Magyarországon (de persze a kelet-nyugati trend is áll, hiszen Romániában olcsóbb volt a kosarunk összköltsége).

Ausztráliában 17 532 forintot fizettünk volna azért a bevásárlásért, ami Magyarországon 12 318 forintba került.

Ez elég tetemes, 42 százalékos többlet Magyarországról nézve.

Szokásunk szerint azonban ezúttal is megpróbáljuk megbecsülni, hogy a helyi nettó medián keresetekhez képest egy ilyen bevásárlás mekkora terhet jelent. Mivel a magyar nettó medián bér jelenleg 230 ezer forint körül lehet, az ausztrál viszont átszámolva körülbelül 950 ezer forint, ebből kiindulva azt kapjuk, hogy

a fenti bevásárlás egy magyar kereset 5,3 százalékát viszi el, az ausztrálnak viszont csak az 1,8 százalékát.

Így számolva tehát egy magyar családnak majdnem háromszor akkora teher a bevásárlás, mint egy ausztrálnak, és ebben semmi különös nincs, hiszen elég nagy összhangban van a korábbi, más országokban végzett méréseinkkel.

E számítás szerint a fejlett világtól körülbelül ennyire vagyunk lemaradva.

A sorozat eddigi részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz alapvető élelmiszerek több mint fele olcsóbb Németországban, mint MagyarországonEgy nagy bevásárlás ennek ellenére is jóval drágább. A részletes árlistából kiderül, mi okozza az eltéréseket - itt az Aldi-Lidl sorozatunk újabb része.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSvájcban is leteszteltük az Aldi árait, és nagyon lapos lett a pénztárcánkMagyarországgal összehasonlítva a svájci Aldi árai általában csillagászati magasságokban vannak, ám még Zürichben is találtunk több olyan terméket, amely ott olcsóbb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlásA francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnéztük, hol olcsóbb a Lidl, Magyarországon vagy RomániábanA korábbi francia-magyar összehasonlításunk után most a Transindex közreműködésével Kolozsváron vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket egy Lidlben, mint Budapesten. Az eredmény ezúttal is tanulságos lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olcsóbb a Lidl külföldön?Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ Olvasson tovább a kategóriában