Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 25. 13:16 Világ

Alacsonyabb fizetésért is dolgoznak a fiatalok, ha a munkaadójuk odafigyel a környezetvédelemre

A kevésbé környezetszennyező iparágakban működő cégek könnyebben vesznek fel és tartanak meg fiatalokat, ráadásul a fiatalabb munkavállalók kevesebb pénzért is hajlandóak dolgozni, ha a munkáltatójuk jobban odafigyel a környezetvédelemre – többek között ez derül ki Philipp Krüger, a Genfi Egyetem kutatójának és szerzőtársainak tanulmányából.

Az elmúlt évek nagy divatja volt a pénzügyi piacokon az ESG, tehát környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat szem előtt tartó befektetéseknek, és ezzel összhangban áll annak a felmérésnek az eredménye is, amely szerint a Fortune 500 listáján szereplő cégek vezetőinek csak 7 százaléka vélte úgy, hogy a cégeknek csak és kizárólag a nyereségre kell fókuszálniuk a társadalmi szempontok figyelmen kívül hagyása mellett.

A közgazdaságtani gondolkodásban évtizedeken keresztül domináns volt a minden körülmények között a piacok felsőbbrendűségét hirdető amerikai közgazdászhoz, Milton Friedmanhez köthető, magyar fordításban nem túl jól hangzó mondás, hogy “az üzlet elsődleges feladata az üzlet” (angolul: The business of business is business), ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a cégvezetés kizárólagos feladata a tulajdonosi érték maximalizálása, konkrétan a profittermelés. 

Az elmúlt időszakban azonban egyre több kutatás kérdőjelezi meg ezt az alapelvet: a Nobel-díjas Jean Tirole és Roland Benabou kutatásai alapján például a fenntartható üzleti működésre irányuló beruházások hosszabb távon a vállalat értékét is növelik. De hasonló eredményekről beszélt nemrég a G7 Podcastban Naffa Helena, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa is a saját kutatása alapján. Mindez azt jelenti, hogy a képlet hosszú távú szempontokat figyelembe véve legalábbis biztosan nem annyira egyszerű, mint amilyennek azt Friedman leírta a hetvenes években.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg megéri a vízhiánnyal vagy az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó alapokba fektetni?A környezeti, társadalmi és technológiai megatrendek alapján befektetők tapasztalatairól Naffa Helenával beszélgettünk a G7 Podcastban.

Krüger és szerzőtársainak tanulmánya szerint a fenntarthatóságra való törekvés a bérköltségek csökkentésén keresztül is növelheti a vállalat értékét. A közgazdászok a feltevéseiket Svédországból származó adatokon tesztelték, egész pontosan cégek béradatait vetették össze egy saját maguk által kifejlesztett iparági fenntarthatósági mutatóval. Ezt a mutatót egy olyan felmérés alapján hozták létre, amelyben a résztvevőket arra kérték, hogy a gazdasági tevékenységeket osztályozzák a fenntarthatóság szintje szerint. 

95 gazdasági szektort különböztettek meg, ami a béradatokban szereplő foglalkoztatottak 98 százalékának munkahelyét fedte le. A felmérés alapján a leginkább fenntartható tevékenységek közé az egészségügy, az oktatás, az újrahasznosítás, a legkevésbé fenntarthatók közé pedig a vegyi anyagok és fosszilis energiahordókra nagy mértékben támaszkodó termelés, és a légi közlekedés tartozott,

Az összefüggés a kutatók szerint egyértelmű: a fenntarthatóbb cégeknek kisebbek voltak a bérköltségei, különösen a kiemelkedően fenntarthatónak tartott cégeknél volt erős ez a hatás. A leginkább fenntartható cégekkel dolgozók átlagosan 10 százalékkal kerestek kevesebbet, még a munkavállalók képességeinek és demográfiai jellemzőinek figyelembe vétele mellett is.

Az elemzés alapján az is látszik, hogy a képzettebb munkavállalók esetében nagyobb a bérszakadék. Ezt a kutatók szerint úgy is lehet értelmezni, hogy

adott bérszint mellett a fenntarthatóbb cégek könnyebben találják meg, és tartják meg a képzettebb munkavállalókat.

A saját iparági fenntarthatósági mutatójuk mellett a kutatók azt is megnézték, hogy az egyébként módszertanilag sokat kritizált*Nemrég az ENSZ publikált egy tanulmányt, amely alapján az ESG-befektetéseknek csak nagyon kis része járult hozzá az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak teljesüléséhez. vállalati szintű ESG-mutatókkal milyen összefüggést mutatnak a fizetések. Ez alapján szintén az derült ki, hogy a magasabb ESG-mutatójú cégek, és különösen a magas “E”, tehát környezeti mutatóval rendelkező cégek bérköltségei alacsonyabbak.

Krügerék szerint az eredményeik azért is relevánsak, mert a mostanában munkaerőpiacra lépő fiatal generációk preferenciáit jobban ismerve a cégek is többet tehetnek azért, hogy a jövőben versenyképesek maradjanak, aminek a tanulmány alapján az ára a fenntarthatóbb működés lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErős versenytársa lett az aranynak a járvány alattÚgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vezérigazgató, aki túltolta az emberarcú kapitalizmust, ezért lapátra tettékEmmanuel Faber esete látványosan mutatja meg, hogy egy cég működésének kizöldítése sokba kerül, és az árát valakinek a torkán le kell nyomni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozásaAmerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Világ fenntarthatóság fiatalok munka munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2021. szeptember 21. 15:01 Világ

Az hagyján, hogy az acélgyár leáll, de még sör sem lesz Angliában

Egyre többen aggódnak az elszállt gázárak és a leálló gyárak miatt Angliában, a földgázhiány a vágóhídakat és sörfőzdéket is rosszul érintheti.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.