Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. július 31. 06:52 Pénz

Erős versenytársa lett az aranynak a járvány alatt

A nagy részvénypiaci felfordulások alatt a befektetők általában olyan biztonságosnak számító eszközökbe menekülnek, mint például az arany. A koronavírus által kiváltott tőzsdei esés alatt az elmúlt években egyre kedveltebb befektetési forma, az úgynevezett ESG is nagyon népszerűvé vált, tehát a környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat szem előtt tartó befektetések is ilyen menekülőeszköznek számítottak.

Az Institute of International Finance elemzése szerint legalábbis erre utal az, hogy az ESG-alapokba az év első három hónapjában 10,5 milliárd dollár áramlott, és 2020-ban eddig az ESG-tőzsdeindexek nagy többsége jobb eredményt mutatott, mint a piac nem ESG része. Az elemzés szerint az ESG-alapok február és március környékén, a koronapánik csúcsán teljesítettek a legjobban.

A külföldre jellemző trendek Magyarországon is hasonlóan alakultak. Az OTP Alapkezelő tematikus, környezeti hatásra fókuszáló alapja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójának elmondása alapján viszonylag jól átvészelte a koronavírus-járvány által okozott piaci krízist, és éves szinten relatíve kedvező hozamra számítanak. Bár az OTP alapja nem egy klasszikus ESG-alap, hanem főként környezeti hatásra fókuszáló úgynevezett impact fund, de a trendek ezen a területen is hasonlóak voltak.

„Szerencsére volt olyan cég a portfólión belül, ami jól járt a karanténnal. Például egy amerikai élelmiszerkereskedő, amelyik bio- és organikus élelmiszereket árul, ugyanis az üzleti ebédekhez szokott vagy gyakrabban étterembe járó amerikaiak inkább ilyen ételt vettek ebben az időszakban, ezért ennek a cégnek az árbevétele is növekedni tudott” – mesélte.

Az Aegon Alapkezelő Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alapja is jól teljesített: Richter Péter, az Aegon portfóliómenedzsere elmondta, a zuhanásnál, majd azt ezt követő fellendülésnél is azt tapasztalták, hogy az alap ESG-szempontok alapján összeállított része jobban teljesít, és az ESG-fókuszú alapokba még ilyen piaci felfordulás közepette is áramlott a pénz.

Richter szerint ehhez nagyban hozzájárult, hogy az emberek egyre inkább kockázatkezelési faktorként tekintenek az ESG-alapokra. Ez így egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik, amikor ilyen nagyot zuhan a piac, mint a járvány berobbanását követően.

Úgy gondoljuk, hogy a járvány utáni időszak jelentősebb trendje a technológiai szektor felfutása mellett az ESG-szempontok előretörése lesz

– mondta Richter. De pontosan mi az oka az ESG-alapok válságállóságának, és egyáltalán miért lett mostanában népszerű ez a befektetési forma? Mi várható tőle befektetésként, és milyen hatása van azon a három területen, ahol a hozamon kívüli eredményeket ígér?

Több szempont, kevesebb kockázat

Az ESG-befektetések jelentősége egyre nő: habár egy évtizede is jelen voltak a pénzpiacokon – ahogy az alábbi ábrán is látszik – az elmúlt pár évben váltak igazán népszerűvé.

A hagyományos befektetések esetében a befektetők számára két elsődleges szempont, a nyereség és a kockázat is relatíve rövid távon értelmeződik. Az ESG ehhez képest a kockázatok felmérésének új szempontjait hozza be, ami az értékelést egyben hosszabb távú aspektusokkal bővíti. Arról, hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki, Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere és Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója mesélt a G7-nek.

Az Aegon Alapkezelő Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alapjában a portfólió 30 százalékánál kifejezetten meghatározó az ESG-szempont. Bár az ESG-alapoknál nem általános elvárás, de az Aegon saját üzletpolitikája miatt nem válogat be alkoholos italokat és dohánytermékeket gyártó cégeket az alapjába, valamint olyanokat sem, amelyek szenet bányásznak vagy dolgoznak fel.

Kardos elmondása alapján ezek a cégek környezeti és szociális szempontok alapján jellemzően nem adnak sokat hozzá az ESG-pontszámukhoz, amiben viszont ki tudnak emelkedni, az a vállalatirányítási aspektus.

Ahol a korrupció, nepotizmus alacsony a cégen belül, ott gyakran arra számíthatunk, hogy a cég felülteljesítő lesz a következő időszakban

– mondta. Kardos erre egy bank példáját idézte fel, aminél pénzmosás gyanúja merült fel. „Már a bank osztályzata sem volt túl jó, de végül azután döntöttünk úgy, hogy kihagyjuk a portfólióból, hogy az elemzőnknek nem tetszett, hogy a cég vezetői a részvényesi találkozón látványosan kerülték a kényes kérdéseket” – mesélte Kardos.

Az OTP alapjában ehhez képest kifejezetten a környezeti hatásra fókuszál. Az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap egy tematikus részvényalap, ami elsősorban olyan cégek részvényeit tartja, amelyeknek tevékenysége a fenntartható fejlődést segíti, környezeti hatásuk pedig pozitív.

Az OTP Alapkezelő 2008-ban arra számítva indította el az alapot, hogy a klímavédelem egy jelentős beruházási téma lesz, és ez a megérzés be is igazolódott. Az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap befektetési eszközeit a cégek publikus adatait figyelembe véve válogatják össze.

A Villanueva napelempark Mexikóban. Fotó: AFP / Europress

„Ezekből az anyagból megpróbáljuk kielemezni, hogy a klímavédelem szempontjából melyik cég releváns. A kiválasztás során három szektort figyelünk: az egyikbe az úgynevezett zöldenergiás cégek, a másikba a vízgazdálkodással, a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok, a harmadikba pedig a fenntartható élelmiszertermelésre fókuszáló cégek tartoznak” – mondta Czachesz.

A túl jól viselkedő cégeket nem értékeli a piac

De mennyire éri meg ESG-alapokba rakni a pénzünket? Erről Naffa Helenát, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusát kérdeztük. Naffa elmondása alapján a téma szakirodalma vegyes eredményekről számol be: egy részük arra jutott, hogy a magasabb ESG-besorolás nagyobb hozamot eredményez, viszont sok tanulmány semleges hatásról számolt be. Utóbbit jó hírként is lehet értelmezni, szerinte ugyanis az ESG-megfelelés nem jár többletköltséggel a vállalatok számára. Ugyanakkor az ellenkező, negatív hatást dokumentáló tanulmányok is fellelhetők.

Naffa egy PhD-hallgatójával, Fain Mátéval közösen készített kutatásáról is beszámolt, amiben a 2015 és 2019 közötti időszakban vizsgálták, hogy az ESG-besorolás alapján négy csoportra osztott cégek közül mely csoport hozta a legnagyobb, a piaci átlaghoz képest mért többlethozamot. A nagyon rossz (első csoport) és a nagyon jó besorolású cégek (negyedik csoport) nem teljesítették felül a részvénypiacot szignifikánsan. A piac a harmadik csoportot értékelte leginkább, tehát ott voltak átlagosan a legjobb hozamok.

Ez azt jelenti, hogy a tőkepiac önkéntes alapon egy bizonyos szintű ESG-megfelelést magára vállal, de nem javadalmazza a túlzott ESG-megfelelést, mert az már a jövedelmezőség rovására mehet

– mondta Naffa, aki szerint erre az lehet a magyarázat, hogy az ESG-megfelelés csak egy bizonyos szintig csökkentheti a működési kockázatokat.

Az ESG-befektetéseket érő gyakori kritika, hogy nincs egységes módszertan, ami alapján egy cégről meg lehetne állapítani, hogy mennyire felel meg a környezeti, szociális és vállalatirányítási szempontoknak.

A módszertan még tényleg gyerekcipőben jár, amennyiben a cégeknek a legutóbbi időkig nem kellett egységes szabályoknak megfelelniük, amikor az éves CSR*társadalmi felelősségvállalási-riportjukat összeállítják. Az Európai Unióban idén lépett hatályba az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez alapján az 500 fősnél nagyobb, tőzsdén jegyzett európai cégeknek közzé kell majd tenniük az ESG-értékelések alapját képező információkat tartalmazó jelentéseiket. A direktíva ajánlásokat megfogalmaz, ám az egységes módszertan egyelőre még nem jött létre.

Bár az ESG-értékeléseket készítő cégek módszertana sem egységes, a cégek értékelését készítő vállalatok módszerei az elmúlt években egyre szofisztikáltabbá váltak. Erről Ács Barnabás, a Refinitiv befektetési és tanácsadási divíziójának értékesítési stratégiai igazgatója mesélt kérdésünkre. A Refinitiv módszertana alapján egy cég 450 mutatójáról gyűjtenek információkat, ezek a mutatók képezik a teljes ESG-értékelés alapját. Az adatok elsődleges forrása a cégek éves üzleti és éves CSR-beszámolója, amit a tőzsdei bejelentésekben, hírekben, civilszervezetek jelentéseiben és a cég egyéb saját kommunikációjában szereplő információkkal egészítenek ki.

A CSR-beszámolóban a cégek igyekezhetnek a működésüket jobbnak láttatni, mint amilyen az valójában, azonban a big data, a mesterséges intelligencia és a szövegelemzés segít abban, hogy minél több számszerűsíthető információ álljon rendelkezésre a cégek valós működéséről. Egyes alapkezelők például olyan szövegelemző szoftverekkel dolgoznak, amik a cégek vezetőinek nyilatkozataiban használt szavak alapján döntik el, hogy a cégek mennyire őszinték a beszámolóikban, például ha egy baleset esetén nem kerülgetik a szennyezés vagy az olajfolt szavakat.

Olajszennyezés Brazília északkeleti partjainál 2019-ben. Fotó: AFP / Europress

Az eltérő módszertanokra vonatkozó kritikákról Ács Barnabás azt mondta, szerinte a lényeg, hogy az értékelést készítő cégek módszertana transzparens legyen, ez ugyanis sokkal fontosabb a befektető szempontjából, mint az, hogy minden értékelést első ránézésre össze lehessen hasonlítani. Emellett az átlátható módszertan azt is lehetővé teszi, hogy a befektetők a saját preferenciáik alapján súlyozzák, hogy a befektetésükben az egyes szempontok mennyire érvényesüljenek.

Nem csak a céges teljesítmény számít

Az, hogy egy cég mennyire „ESG-pozitív”, nemcsak attól függ, hogy mennyire törekszik erre, hanem attól is, hogy milyen szabályozási környezetben működik. A munkavédelmi szabályok és a környezetvédelmi előírások például a nyugati világban jóval szigorúbbak, mint a legtöbb feltörekvő piacon, ezért például a nyugati olajcégek vagy a nagy dohányipari vállalatok ESG-értékelése egyáltalán nem rossz.

Ehhez az is hozzájárul, hogy a cégeket leggyakrabban nem általános értékelési rendszerben pontozzák, hanem az iparági átlaghoz képest nézik a teljesítményüket. Egy szénerőművet üzemeltető cég például könnyedén érhet el jó ESG-értékelést, ha a nemzeti szabályozás alapján köteles szén-dioxid-kvótákat vennie, és emellett kicsit odafigyel, hogy az alkalmazottai körében legyenek nők, a munkavállalók jól legyenek fizetve, és hogy a cég ne keveredjen komolyabb korrupciós ügyekbe. A dohánycégek közül Kardos például a Phillip Morrist említette meg, ahol törekszenek rá, hogy a női munkavállalók megfelelő arányban kerüljenek vezető pozícióba, a magyar cégek közül pedig a Molt említette, aminek annak ellenére számít jónak az ESG-besorolása, hogy olajipari cégről van szó.

Czachesz szerint az OTP alapjához hasonló tematikus alapoknak egyelőre inkább csak figyelemfelkeltés szintjén lehet szerepe a klímacélok elérésében. Ha többen akarnának ilyen területen befektetni, és több olyan alap lenne, ami a klímavédelmi szempontokat figyelembe venné, akkor ezekre a szempontokra a kibocsátók is jobban ügyelnének.

De elsősorban a szabályozónak kellene azt mondania, hogy például akinek nincs fenntarthatósági jelentése, az ne kerülhessen tőzsdére, szélesebb kontextusban pedig szén-dioxid-adók, szigorúbb szabályozások nélkül nem elérhetőek a klímacélok

– mondta.

A környezeti szempontokat figyelembe vevő befektetések népszerűségének növekedése tehát segíthet a klímacélok elérésében, azonban a jelenség jelentőségét nem érdemes túlértékelni. A pénzügyi szektor ugyanis jelentős mértékben csak a trendeket követi le: a világban olyan piaci és szabályozói folyamatok indultak el, amik javíthatják a fenntarthatóan működő cégekbe való befektetésből származó hozamokat, önmagukban azonban az ESG- és impactberuházások nem lesznek a változás katalizátorai.

A zöld befektetések hatása már csak azért is korlátozott, mert a kibocsátás elenyésző részét lehet ilyen módon befolyásolni. Az Economist becslése szerint a teljes ipari kibocsátás negyede származik tőzsdén jegyzett cégektől, és ha nem kifejezetten energetikai vállalatokról van szó, akkor jó eséllyel a cégek beszállítóinak és a fogyasztóinak kibocsátásán múlik a céghez köthető környezeti terhelés, ezekre pedig a cégeknek is csak közvetett ráhatása van.

Ha a társadalmi hatást nézzük, a legjobban leginkább a szelektív hulladékgyűjtéshez lehetne hasonlítani az ESG-befektetéseket: amíg az előbbinél megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a fogyasztó valamelyest hozzájáruljon az ökológiai lábnyoma csökkentéséhez, az utóbbinál

lehetővé tesszük, hogy a befektetőnek legyen valamekkora ráhatása a befektetése társadalmi hatásaira, miközben még a kockázatait is csökkentheti ezáltal.

Ahogy azonban a hulladékgyűjtés is leginkább csak a belépő szintje a klímavédelemnek, az ESG-beruházások társadalmi hatása is korlátos, bár az elmúlt évek szabályozói és fogyasztói trendjei alapján egyre nagyobb lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMivel ártunk kevesebbet az éghajlatnak, ha boltba megyünk, vagy ha online vásárlunk?Igazából a részleteken múlik, és könnyen lehet, hogy az online vásárlás környezetterhelése kisebb. Összeszedtük, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni.

Pénz befektetés csr esg fenntarthatóság klímaváltozás korrupció vállalatvezetés Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?