Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. december 30. 06:47 Adat, Világ

Uniós pénzeső, elmaradt felzárkózás és Kína előretörése: ezek voltak az évtized nagy trendjei

Hamarosan itt az évtized vége, és a 2010-es években hatalmas változások mentek végbe a világban. Arra kértünk ezért közgazdászokat, elemzőket, hogy osszák meg velünk és olvasóinkkal, hogy milyen trend határozta meg szerintük leginkább az elmúlt éveket. Uniós pénzeső és hiányzó konvergencia, vagyoni és népességi átrendeződés, és Kína térnyerése: többek között ezek bizonyultak a legfontosabb magyar, régiós és globális folyamatoknak a beérkező választások alapján.

A Marshall-tervhez hasonlítható az országba érkező uniós tőketranszfer nagysága

László Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára: 2014-ig a hazai költségvetési kifizetés alapvetően a hazai forrásból állt, azonban 2014-től megfigyelhető, hogy a költségvetési kifizetés drasztikusan megugrott. Ez elsősorban azért következett be, mert a folyó projektekre lehívható EU pénzek a 2007-2013-as pénzügyi ciklus lezárultával jelentősen csökkentek és ennek ellensúlyozására a hazai költségvetésből megugrott az előleg kifizetés. A hazai forrás értéke 2018-ban már több, mint 1800 milliárd forint volt.

Tekintve, hogy ezek az előlegek nem jelennek meg az államháztartás kiadási oldalán, ezért nem rontják a költségvetési egyenleget. A kockázat abban jelenik meg, hogy amennyiben ezen előlegek mögötti projektek nem valósulnak meg, vagy az EU nem hajlandó bármilyen okból ezeket megtéríteni, akkor a költségvetés hiánya is romolhat. Ezeknek az előlegeknek ezért jelenleg csak finanszírozási hatása van, de a mai kedvező pénzügyi környezetben ez a többletfinanszírozás nem okozhat gondot az Államadósság Kezelő Központnak.

Az elmúlt egy-két évben már komoly viták voltak a megtérítések összegén az Európai Bizottsággal. Elvileg, ha egy projektre nem számolható el uniós forrás, akkor az a továbbiakban a magyar költségvetést terheli és ronthatja az egyenleget. Az így visszautasított összeget viszont más programokra át lehet vinni így makro szinten ez nem biztos, hogy az EU források elvesztésével jár, de

minél nagyobb ez a visszatartás, annál nagyobb terhet kell a magyar költségvetések viselnie.

Az is kérdés, hogy meddig lehet találni más olyan jogosult programot, amire ezen összegeket át lehet vinni. A jelenlegi extrémen magas hazai megelőlegezés a későbbiekben jelentősen csökkenhet és a nettó EU (cash) pozíció ismét jóval 3% fölé mehet. Egy kis történelmi kitekintés: a Marshall-terv az 1948 és 1951 közötti három évben a fogadó országok GDP-jének durván a 2%-át tette ki*Forrás: Barry Eichengreen: Lessons from the Marshall Plan..

Hatalmasat nőtt egy szűk réteg vagyona Magyarországon

Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Alap alapkezelője: A 90-es évek közepétől a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010-ig eléggé stabilan a GDP 60%-a környékén volt, azóta azonban elképesztő módon megemelkedett, magyarul hihetetlen mértékű gazdagodás történt a lakosság körében.

Ennek okai közül a legfontosabb az EU-pénzek beáramlása volt. Ezeknek a forrásoknak egy jelentős része végeredményben lakossági megtakarításként csapódott le, azaz az EU-pénzek beáramlása valóban minket gazdagított. Emellett igen jelentős a Fidesz-kormányzat gazdagokat segítő politikája: az alacsony adókulcsok miatt sok pénzt tud félretenni a társadalomnak egy szűk szelete. Végül pedig a lakosság hitelfelvételi kedve is elment sok évre 2009 után. Összefoglalva: az EU-pénzeső és a gazdagokat előnyben részesítő adópolitika miatt a lakosság vagyona hatalmasat nőtt –

bár ez valójában valószínűleg csak egy szűkebb szegmensnél jelentkezett.

Elmaradt felzárkózás, elmaradt közeledés

Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, a G7.hu kiadójának részvényese: A 2010-es évtized reménye a felzárkózás volt. Bekövetkezett-e ez? A vállalatok termelékenysége nem ezt mutatja. A hazai tulajdonú társaságok termelékenysége mindenütt – még a régi EU-tagok esetében is – alacsonyabb*45-55%-a. a külföldi tulajdonú cégekénél, valószínűleg a sok hazai tulajdonban lévő kis- és mikrovállalat miatt. Ezért külön kell nézni a termelékenység alakulását a két tulajdontípusra vonatkozóan.

Ami az adatokból kiolvasható:

  • a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége közötti rés növekedett, a régi tagok javára.
  • Az EU külföldi tulajdonú cégeinek átlagához képest az újonnan csatlakozók, a V4-ben működő külföldi cégek átlaghoz viszonyított termelékenysége csökkent, ami nyilván a munka jellegéből fakadó értékteremtő képesség következménye.
  • A hazai tulajdonban lévő cégek nem dolgoztak le hátrányukból, az új tagok átlagban stagnáltak, a V4-es és a magyar hazai cégek valamelyest rontottak pozíciójukon az európai átlaghoz képest.
  • Magyarországra a szélsőértékek a jellemzők: a külföldi tulajdonúak relatív termelékenysége jobb, mint a V4-es és az újonnan csatlakozott országoké. Ugyanakkor a hazai tulajdonú cégek relatív termelékenysége a legalacsonyabb, ráadásul csökkent.

A gazdasági integráció akkor hatékony és kölcsönösen előnyös a részt vevő országoknak, ha egy osztályban fociznak: ha nincsenek óriási különbségek a fejlettségben, a versengő vállalatok termelékenységében.

Ez az EU által nyújtott eurómilliárdok ellenére elmaradt.

A közeledés tehát a 2020-as évekre marad. Ha nem sikerül megoldani a felzárkózást, akkor az integráció kisiklik, a kelet-európai országok az európai centrum bedolgozói maradnak, járadékot biztosítva a centrum országainak.

Közbeszerzési verseny erőssége: Magyarország jottányit sem közeledett a legfejlettebb EU tagállamokhoz 

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) alapítója: A CRCB az Európai Unió TED-adatbázis*Tenders Electronic Daily adatai alapján vizsgálta a 2006 és 2018 között megkötött közbeszerzési szerződéseknél a verseny erősségét. A versenyerősséget a versenyzők számával mérte, akik egy-egy közbeszerzési szerződésért versenyeztek.

A kutatók ehhez egy olyan indikátort alakítottak ki, amely 0 értéket vesz fel, ha nem volt verseny, azaz csak egy ajánlat érkezett be, ¼, ha két vagy három ajánlat, ½, ha 4-6 ajánlat, ¾, ha 7-16 ajánlat és 1, ha több mint 16 ajánlat. Egy-egy országra vonatkozóan így egy olyan mutatót kaptak, amely 0 és 1 között vehet fel értékeket, és ahol a magasabb érték azt mutatja, hogy az adott országban erősebb volt a közbeszerzéseknél a verseny.

A CRCB a közbeszerzési verseny erősségének 2006 és 2018 közötti alakulását vizsgálta több mint 3,6 millió közbeszerzés adatának elemzése alapján. Az ábra mindössze négy országra (Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Svédország) vonatkozóan mutatja meg a közbeszerzési verseny erősségének alakulását a vizsgált 13 év alatt.

Az ábrából jól látszik, hogy miközben Svédországban magas, és nem változott a közbeszerzések versenyerőssége az időszak alatt, addig Ausztriában a kiinduló szint megegyezett a svéddel, de itt már csökkenő tendencia a jellemző. Szlovákiában sokkal gyengébb volt a közbeszerzési verseny 2006 és 2012 között, mint Magyarországon. Ezzel együtt vélhetően az itt megvalósított intézményi reformokkal*A közbeszerzési verseny ösztönzésének erősítése a közbeszerzési törvényben és egy modern e-közbeszerzési rendszer bevezetése. összefüggésben 2010, és különösen 2015 után a közbeszerzési verseny jelentősen erősödött.

Olyannyira, hogy 2018-ra Szlovákia felzárkózott e téren Ausztriához, vagy Svédországhoz.

A közbeszerzési verseny erőssége elérte e két fejlettebb ország szintjét. Nem így Magyarország, ahol 2006 és 2018 között a közbeszerzési verseny folyamatos gyengülése a jellemző és egy jottányi közeledés sem látszik például Ausztriához. Míg Szlovákia a felzárkózás lehetőségére, addig Magyarország e lehetőség elmulasztására a példa. Érjük tehát utol Szlovákiát!

Népességi átrendeződés Kelet-közép-Európában

Tóth István György, a Tárki Zrt. vezérigazgatója: Az ábra az ENSZ 2019 augusztusában közzétett becslése*UN World Population Prospects 2019, Online Edition. Rev. 1. alapján mutatja 12 ország népességének alakulását, 1950-es bázison, zárójelben a 2019-re becsült népességszámmal. Az utóbbi tíz-tizenöt évben három ország (Szlovákia, Szlovénia és Csehország) mutat egyértelmű növekedést. Az általános csökkenés Magyarországon kezdődött először, a nyolcvanas évek elején.

A később csökkenők közül Lengyelországban viszonylag kisebb az összehúzódás, mint a többi országban. Bulgária és Lettország népessége ma már abszolút értékben is alatta van az 1950-es szintnek. Mindez összességében a régión belüli népességi átrendeződést hoz magával. Az okok elemzéséhez egyszerre kellene a termékenység, a halandóság és a migráció dinamikáját vizsgálni. Magyarország szempontjából Szlovákia, Szlovénia és Csehország folytatódó növekedésének „titkát” lenne érdemes megfejteni.

Gazdaságosabb egészségügy, egészségesebb gazdaság

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója: Az elmúlt évtizedben a magyar kormány több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek a születések számát hivatottak növelni. Ezek közül mind összegben, mind pedig kommunikáció terén kiemelkedik a családi adókedvezmény és a CSOK. Az évtized folyamán a családi adókedvezményre fordított összeg jelentősen emelkedett*Tavaly az évi 310 milliárdot is meghaladta., a CSOK bevezetése pedig újabb százmilliárdokat jelent a jogosult szülőknek.

A dinamikusan növekvő népesedéspolitikai kiadások ellenére*Amelyek a két feltüntetett elemen kívül egyéb intézkedéseket is tartalmaznak. a születések száma nem változott drasztikusan az évtizedben. A legtöbben 2016-ban születtek az évtized folyamán, körülbelül 3 százalékkal többen, mint 2010-ben. 2018-ra azonban a születések száma az évtized eleji értékek közelébe csökkent.

Az évtized közepére pár százalékkal megnőtt születésszám valószínű a válság által okozott sokk és születésszám csökkenés „korrekciója”, és nem tartós tendenciajavulás, ezért nem meglepő számunkra, hogy mára ki is fújt ez a lendület. Az évtized során népesedéspolitikára elköltött ezermilliárdok születésszámra kifejtett hatása tehát igencsak kérdéses. Ugyanakkor az éves, nagyságrendileg 30 ezer megelőzhető haláleset megakadályozására, gyógyítására fordított kormányzati kiadások növelése és

az egészségügy legégetőbb reformlépései jelentősen csökkentették volna a halálozást, és javították volna a demográfiai mérleget

és ezen keresztül a munkaerőpiac, valamint a gazdaság helyzetét.

A pénznyomtatás nem a fogyasztói, hanem az eszközárakban okozott inflációt

Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő Zrt. befektetési vezetője: A 2008-09-es globális válságot követően a közgazdászok és befektetők többsége a fogyasztói infláció elszabadulásától tartott, amikor a jegybankok nullára vágták a kamatot és pénznyomtatásba*Mennyiségi lazításba, azaz nyomtatott pénzből történő eszközvásárlásba. kezdtek.

Egy évtizeddel később kijelenthető, hogy ez az aggodalmuk nem bizonyult helyesnek: a nagy fejlett gazdaságokban a fogyasztói árindex 1-2 százalékos tartományban maradt. A pénzbőség ugyanis nem a reálgazdaságban, hanem a tőkepiacon, az eszközárakban okozott inflációt. A laza monetáris politika következtében a megtakarítással rendelkező befektetők jártak jól, így a folyamat nem szándékolt kellemetlen mellékhatásaként tovább nőttek a vagyoni és jövedelmi különbségek, ezzel párhuzamosan pedig a társadalmi feszültségek.

Az elmúlt évtized a megugró államadósságok miatt globálisan a szigorú költségvetési és a rekord laza, korábban elképzelhetetlen eszközöket bevető monetáris politikáról szólt. Ez utóbbi vélhetően elérte a korlátait, így a következő válság kezeléséhez döntően fiskális eszközökre lesz szükség. A laza költségvetési politika közvetlenül hathat a reálgazdaságra, ezáltal élénkítve a keresletet és akár a jövedelmi különbségeket is csökkentve. A következő évtized – ellentétben a jelenlegi konszenzussal – így már tényleg a fogyasztói infláció emelkedéséről szólhat majd.

Az EU gazdaságpolitikai hibái megkönnyítették Kína térnyerését

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense: Kínai a harmadik világban a szegénységből kiemeltek túlnyomó többsége (kb. 800 millió ember). A világgazdaság növekedésének túlnyomó részét Kína adta ebben az évtizedben. Egy olyan ország, ahol a Kommunista Párt egyeduralkodó, kizárólag állami bankok működnek, tőkekontrol van, a kamatlábat az állam szabja meg. Meghatározó szerepet töltenek be továbbra is az állami vállalatok, de a párt még a legnagyobb magáncégeknek is korlátlanul rendelkezésre bocsájt tőkét fejlesztésre*A vezetőik igen gyakran párttagok..

Sőt, időnként még a tőzsdét is lekapcsolják, ha baj van. Ezen az országon múlik a kapitalizmus jövője. És míg az eurozóna megszorító politikáinak köszönhetően folyamatos pozícióvesztésben van, addig Kína masszív keresletélénkítéssel válaszolva a válságra élre tört olyan meghatározó technológiákban, mint az 5G, a gyorsvasút – ebből csak odahaza 27 0000 km-t építettek -, a napenergia, az elektromos autó vagy az AI.

Kétpólusú világrend felé haladunk

Urbán László, közgazdász, az Eötvös Csoport tagja: Vásárlóerő-paritáson mérve a kínai gazdaság mérete 2013-ban elérte, azóta pedig egyre nagyobb mértékben meghaladja az USA gazdaságának méretét. Ezzel összhangban a kínai gazdaság állóeszköz-beruházása*Folyó dolláron számítva. 2010-ben nagyjából megegyezett az USA állóeszköz-beruházásának összegével, 2013 óta pedig minden évben nagyjából 30%-kal nagyobb annál, ami tovább növeli gazdasági előnyét.

Az amerikai politikai elit ebben az évtizedben ismerte fel az USA globális gazdasági, politikai és katonai vezető szerepének fokozatos erodálódását és ennek várható következményeit. Véleményem szerint alapvetően ez áll a Trump elnöksége alatt kibontakozó USA-Kína kereskedelmi háború kirobbanása mögött, ideértve a Huawei globális térhódítása elleni fellépést is. Az elnök személyisége miatt ez jelenleg egy taktikai huzavonának tűnik, de nagyobb az esélye annak, hogy a jelenlegi viták lezárulása esetén sem fog visszatérni a korábbi globalizációs trend, hanem újabb és újabb ütközőpontok keletkeznek majd.

Egy kétpólusú globális modell felé haladunk és ez a következő évtized gazdasági folyamataira is rá fogja nyomni a bélyegét.

Jóval nagyobb Magyarországon az ázsiai műkötőke jelenléte, mint amit a számok mutatnak

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára: Sass Magdolna, Gubik Andrea és Szunomár Ágnes cikke a legutóbbi Statisztikai Szemlében*Ázsiai tőkebefektetések Magyarországon – Miért érkeznek gyakran közvetítő országokon keresztül. Stat. Szemle, 2019. 11. szám egy látszólag módszertani kérdést tesz fel. De van gazdaságpolitikai jelentősége is annak, hogy a közvetlentőke-befektető cégek valójában melyek is, milyen országból jönnek, és bizonyára az is érdekes lehet, hogy egy kínai vagy indiai cég miért holland vagy kajmán-szigeti befektetőként kerül be a statisztikába. A cikk az ázsiaiakat elemzi, de fel lehetne tenni hasonló kérdést az egyéb olyan cégek esetében, amelyek közvetőket használnak, mondjuk ciprusi vagy ír postafiókon keresztül leveleznek a magyar hatóságokkal.

A végső befektetőket tekintve nálunk jóval nagyobb az ázsiai eredetű működőtőke jelenléte, mint amit a szokásos statisztikák jeleznek, főként kínai, indiai és japán esetben, míg a dél-koreai eredetű cégek tényleges súlyokkal szerepelnek az adatokban. A holland és ír ügyről régóta tudható, hogy adózási és kényelmi okokból kedvelik e két országot az egyébként más hátterű cégek; a keleti eredetű tőkének a valódi mérete is fontos vonatkozása a tőkekapcsolatainknak. A német, amerikai, osztrák dominanciát nem érinti az adattisztítás, de valóban tisztábban lehet látnunk egy fontos résztémában.

Az egy évtizede változatlan európai gázárak

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője: Az európai gázárak gyakorlatilag változatlanok maradtak egy évtized alatt. Az európai gázkereslet csökkent 2010 és 2014 között, majd 2014-et követően ismét nőtt a kék üzemanyag felhasználása, elsősorban az áramtermelésben betöltött szerepe miatt. Az idei nyár alacsony gázárat hozott.

Ezt elsősorban a bővülő kínálat alakította ki: az USA cseppfolyós gázt kezdett el nagy mennyiségben exportálni felénk, ami jelentős túlkínálatot okozott a kontinensen. Ez a cseppfolyós gáz import kompenzálta a csökkenő belső, európai termelést. Sőt, az orosz és a norvég konkurencia hatására idén nyáron rekordalacsony, 10 euró/MWh alatti egynapos árak alakultak ki a fő iránymutató, holland piacon.

A gáznak fontos szerepe lesz a jövőben Európa energiaellátásában.

Bár a gáz elégetése CO2-kibocsátással jár, de egység elektromos áram előállításához feleannyi CO2-kibocsátás párosul. A földgáz ráadásul alkalmas arra, hogy a megújulók mellé háttérkapacitást biztosítson. A könnyen szabályozható gázalapú áramtermelő kapacitások alkalmasak arra, hogy minden időben biztosítható legyen a felhasználók számára a kívánt minőségű szolgáltatás.

Adat Világ 2010-es évek ábra egészségügy évtized fdi földgáz gdp infláció Kína népesség termelékenység világgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 11. 14:39 Adat, Vállalat

Fél év alatt olcsóbb lett a bevásárlásunk a Lidlben és az Aldiban

A két diszkontlánc árazása az alapvető élelmiszereknél annyira minimális eltéréseket mutat, hogy néha az volt az érzésünk, ez nem is két cég, hanem egy.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 10. 06:25 Közélet, Vállalat

Olyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évig

Ha igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.