Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 21. 17:11 Világ

Még saját, elégtelen klímavállalásaikhoz sem tartják magukat az országok

A 2015-ös párizsi klímaügyi csúcstalálkozón 188 ország kötelezte el magát önként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. A csúcstalálkozón létrejött párizsi egyezményben országonkénti hozzájárulásokat határoztak meg. Ezeknek a végrehajtása egyébként nem biztosítaná a globális átlaghőmérséklet emelkedésének „jóval 2 Celsius-fok alatt” tartását az iparosodás előtti szinthez képest, ami szintén bekerült az egyezménybe.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja és más kutatószervezetek által szerdán közzétett jelentés szerint azonban nemhogy a 2 fokos cél, de még az országonként meghatározott hozzájárulások sem fognak teljesülni a dolgok jelenlegi állása szerint – írja az Economist.

A kutatók vették a legnagyobb nyolc fosszilis tüzelőanyagot felszínre hozó országot, amik együtt a globális kibocsátás 60 százalékát fedik le, a következő 20 évre vonatkozóan konzervatív gazdasági növekedési becsléssel számoltak, és az országok energiapolitikáját figyelembe véve próbálták megbecsülni a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedését 2040-ig.

Becslésük szerint ez várhatóan 41 milliárd tonnára fog nőni, ami 5 milliárd tonnával haladja meg azt a szintet, amekkorára a kibocsátás akkor nőne, ha megvalósulnának a nemzeti hozzájárulások.

Az átlaghőmérséklet 2 fok alatt tartása 19 milliárd tonnás kibocsátás alatt lenne reális. Ezek a számok egyetlen évre, 2040-re vonatkoznak, az odáig vezető különböző kibocsátási pályákat a Bloomberg grafikonja mutatja:

Kibocsátási pályák: fekete – intézkedések nélkül, rózsaszín – a Párizsban vállaltakat végrehajtva, kék – ami a 2 fokos felmelegedéssel összhangban van, narancssárga – ami a 1,5 fokos felmelegedéssel összehangban van

A szén felhasználásának növekedési előrejelzései különösen aggasztóak. A világ legszennyezőbb energiaforrásának felhasználása a tanulmány szerint 15 százalékkal haladja majd meg az országonként meghatározott hozzájárulások megvalósulásával elérhető szintet, és a bolygó túlmelegedésének megakadályozásához szükséges szint négyszerese lesz.

A jelentés szerint komoly felelőssége van a fosszilis üzemanyagokat és iparágat támogató államoknak. Az OECD és a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya alapján a fosszilis tüzelőanyagok felszínre hozásához nyújtott állami támogatások 2017-ben összesen 24 milliárd dollárt tettek ki. A világ széntermelésének 40 százaléka Kínában zajlik, ahol komoly állami támogatást kap ez a tevékenység. Az amerikai szövetségi kormány 16 fajta támogatást ad fosszilis tüzelőanyagok feltárására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Vannak ugyanakkor olyan országok, ahol pozitív folyamatok indultak el, Németország például a szénkitermelés támogatásának csökkentését tervezi, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere jelentősen drágítja a környezetszennyező energiatermelést, és nemrég Új-Zéland is úgy döntött, hogy nem ad engedélyt újabb tengeri olaj- és gázmezők kitermelésére. Egyelőre azonban ezek az intézkedések kevésnek látszanak ahhoz, hogy a fejlődő országok növekvő fosszilisenergia-használatát ellensúlyozni tudják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

Világ ensz fosszilis energiahordozó klímaváltozás Párizsi Egyezmény tanulmány Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 21. 17:35 Világ

Még mindig 70 százalékkal olcsóbban dolgozunk, mint a németek

Európai összevetésben is elég alacsony a magyar munkaerő költsége, miközben a német magas, és attól tartanak, hogy ha átállnak a négynapos munkahétre, még magasabb lesz.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 19. 12:32 Vállalat, Világ

Megvan a Nutella-prémium, októberben 750 ezer forinttal többet kapnak a dolgozók

A Ferrero gyárai a járvány első hulláma alatt sem zártak be, a cég nagyrészt elérte a céljait, ezért idén is magas prémiumot fizet az alkalmazottainak.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.