Miközben felgyorsult a Föld ökoszisztémájában kulcsszerepet játszó amazóniai esőerdő irtása és az idei második példátlanul erős hőhullám nehezíti a nyugat-európaiak életét, az Európai Unió fontos lépésre szánta el magát. Beismerve korábbi kísérleteinek kudarcát, az Európai Bizottság átfogó tervek kidolgozásába kezd az erdőirtások megakadályozásáért.
Az Európai Bizottság kedden adott ki közleményt arról, hogy átfogó iránymutatást fogadott el a világ erdőinek védelme és helyreállítása érdekében. Az EU ebben azt is elismeri, hogy korábban hiába tűzte ki célul, hogy 2020-ra csökkenjen felére a trópusi erdők irtásának mértéke, kudarcot vallott. „Emiatt elengedhetetlen az erősebb fellépés” – indokolták.
Az EU szerint 1990 és 2016 között 1,3 millió négyzetkilométer erdőterületet számoltak fel a világon, ami Franciaország területének kétszerese. Átlagosan óránként 800 focipályányi erdő tűnt el. Bár a tendencia mérséklődött, tavaly is Belgium területének megfelelő (30 ezer négyzetkilométernyi) erdőt vágtak ki.
Az erdőirtások felelnek a üvegházhatású gázok kibocsátásnak a 12 százalékáért. Ezzel a fosszilis energiahordozók után a klímaváltozás második legjelentősebb előidézője az erdők kivágása, hatása a közlekedésnél is nagyobb. A trópusi erdőknek kulcsszerepük van a levegőben egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő szén-dioxid megkötésében.
Mezőgazdasági területek egy erdő körül Brazíliában. Fotó: AFP
A kiirtott erdőterületek 80 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja. Az EU saját kutatása szerint pedig az ezeken a területeken termesztett növények és tenyésztett háziállatok 30 százalékát uniós tagországokba exportálták. Azaz a letarolt erdők jelentős részével az európaiak fogyasztását elégítették ki.
Az EU ezen jogi szabályozással és nemzetközi együttműködésekkel tervez változtatni. Az érintett országok kormányait bírna rá arra, hogy körültekintőbben használják az erőforrásaikat, például a négy dél-amerikai országot tömörítő Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi egyezmény révén, amelyet már megkötöttek, de az Európai Parlament még nem hagyta jóvá.
Az élelmiszeripari cégeket pedig törvényi eszközökkel venné rá a fenntartható ellátási láncok támogatására. Ez az arra való törekvést jelenti, hogy az EU minimalizálja azoknak a termékeknek, alapanyagoknak a fogyasztását, amelyeket erdők kiirtása révén állítanak elő.
Leginkább olyan mezőgazdasági termékekre lehet ez hatással, mint a kávé, a csokoládé, a pálmaolaj vagy a szója. Az EUobserver véleménycikke szerint amiatt van szükség az EU beavatkozására, mert a legnagyobb élelmiszeripari cégek hiába kötelezték el magukat a fenntartható forrásokból származó alapanyagok használata mellett, ezt mégsem tették meg.
Világ
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Fontos
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
