Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. június 29. 13:10 Világ

A világ legfontosabb esőerdője az egyik nagy áldozata a kereskedelmi háborúnak

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború egyik nem is túl közvetett áldozatának tűnik a Föld ökoszisztémájában kulcsszerepet játszó amazóniai esőerdő. Ez pedig egy látszólag ártalmatlan terményre, a szójára vezethető vissza, amely Kína legfontosabb fegyvere lett a kereskedelmi háborúban, még ha a szójától önmagában távol is áll egy hasonló szerep.

A szója ilyen mértékű felértékelődése a kínai középosztály megerősödésére vezethető vissza a Bloomberg véleménycikke szerint. A disznóhús az egyik legfontosabb alapanyaga a kínai konyhának, és az életszínvonal látványos növekedése miatt az elmúlt 25 évben ötszörösére nőtt a fogyasztása.

A világ egymilliárd körüli sertésállományának nagyjából fele Kínában él, a disznók ellátását biztosító szójának azonban a 90 százalékát importálják. A világ szójatermésének 60 százalékát vásárolja fel Kína, és Brazília mellett az USA számított a legnagyobb kereskedelmi partnerének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHadat üzent a kormány a táplálkozási divatnakA sertéspestis miatt egy csomó hús maradt a nyakunkon, és folyamatosan jön be az olcsó import is. A kormány megetetné velünk a felesleget.

Kína azonban május végén úgy döntött, hogy a kereskedelmi háború eszkalálódása miatt nem vesz több amerikai szóját, ami érzékenyen hat az amerikai mezőgazdaságra. 2017-ben a kínai importigény harmada érkezett az USA-ból, összesen 14 milliárd dollár értékben. Ez azt jelentette, hogy az USA repülőgépek után szójából adott el a legnagyobb értékben Kínának. Az amerikai szója ára már most tíz százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt.

Az Egyesült Államok szójapiacának bojkottálása egyben azt is jelenti, hogy Kínának utánpótlásról kell gondoskodnia, ami Brazíliát hozza helyzetbe. Mióta tavaly nyáron Kína az amerikai vámokra válaszul 25 százalékos vámot vezetett be az amerikai szójával szemben, a brazil export 30 százalékkal nőtt Kínába.

Szójaföld Brazíliában. Fotó: AFP

A brazil szójatermelés pedig részben Amazónia erdőinek kárára tud növekedni. 2001 és 2006 között például egymillió hektárral nőtt a szójaföldek területe az Amazonas-medencében, és ennek 30 százaléka kivágott őserdők területén valósult meg.

Azóta kevésbé jelent veszélyt a szójaföldek terjeszkedése az esőerdőkre, mivel 2016-ban az egyik legnagyobb amerikai mezőgazdasági cég, a Cargill, valamint a McDonald’s és a Walmart összefogott, és nem vesznek kiirtott erdőterületen termelt szóját. Bár ez is csak arra volt elég, hogy az esőerdők helyett a Cerrado nevű, nagyrészt fás szavannán terjeszkedjenek az ültetvények. Ráadásul a kínai vevők valószínűleg kevésbé válogatósak, legalábbis Kínát általában sokkal kevésbé érdeklik a környezetvédelmi megfontolások külföldön, mint otthon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLetarolják Szibéria végtelen erdőségeit a kínaiakOroszországból származik a kínai faimport több mint ötöde, ami miatt egyre fogynak a végtelennek tűnő szibériai erdőségek.

A szójaföldek terjeszkedésének az ősszel megválasztott brazil kormány is a támogatója. A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyíltan arról beszél, hogy a környezetvédelmet alárendeli a mezőgazdaság érdekeinek. Májusban évek óta nem látott tempóban zajlott az erdőirtás, pedig az amazóniai erőerdőnek döntő szerepe van klímavédelmi szempontból.

A jelek szerint leginkább az lassíthatná az erdőirtást, ha véget érne a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Ennek rövid távon sajnos nincs túl nagy esélye. Míg pár hónapja úgy tűnt, hogy kézzel fogható közelségben van a nagy alku, utána megszakadtak a tárgyalások, és újabb vámok léptek életbe mindkét oldalon. Most már az is eredménynek számít, hogy magyar idő szerint ma hajnalban az amerikai és a kínai elnök megállapodott abban, hogy folytatódnak a felfüggesztett megbeszélések, és egy ideig az amerikaik nem vetnek ki új vámokat.

Donald Trump beszélt arról is, hogy cserébe Kína „óriási mennyiségű” amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Bár az ilyen csomagokban a szójabab előkelő helyen szokott szerepelni, a kijelentés hátteréről egyelőre nem tudni semmit. Ráadásul az utóbbi egy évben jó párszor elhangzott már hasonló mondat, a végeredmény mégis a Kínába irányuló amerikai szójababexport összeomlása volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindössze kilenc növényen múlik, lesz-e elég élelem az emberiség számáraHa nem figyelünk oda a biodiverzitásra, akkor egyre silányabb élelmiszereket leszünk kénytelenek enni - áll többek között az ENSZ jelentésében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ amerikai egyesült államok Brazília kereskedelmi háború Kína mezőgazdaság szója Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.