Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. március 21. 06:54 Élet

Hadat üzent a kormány a táplálkozási divatnak

A tíz legfontosabb európai vásárlói trend egyike ma a tudatosság, amelynek egyik fő jellemzője a többé-kevésbé vegán életmód választása. A húskészítmények tudatos mellőzésének fő oka egyrészt a tenyésztett állatok jólétével kapcsolatos aggályok erősödése, másrészt a környezetvédelem: az állattartás környezeti terhelése ugyanis sok szempontból nagyobb, mint a növénytermesztésé.

Ezzel a nemzetközi piaci környezettel megy szembe teljes gőzzel a magyar kormány, amikor kommunikációs kampányt indít a húsfogyasztás ösztönzésére. Az ellencsapást totálisra terveztük, hiszen nem is a fehérebb, zsírszegényebb húsfajtákat toljuk előtérbe, hanem a sertést.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondja, a vörös húsok háttérbe szorítása egy olyan gasztronómiai divat, amely a magyar hagyományokkal szembe megy. Állítja, hogy a sertés a modern konyha számára könnyen hasznosítható, az egészséges étrendbe könnyen illeszthető húsfajta. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese pedig még keményebben fogalmazott a kampányindítón, a vörös hús fogyasztásának támadását, illetve egészségtelennek nyilvánítását egyenesen légből kapott trendnek nevezte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy leszünk így a hatmillió sertés országa?Kissé avíttas szemléletű a magyar agrárpolitika.

Miért harcolunk ennyire a disznóhúsért? Az idei már a hetedik sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány lesz, vagyis az ágazat állami megsegítése már jó ideje előtérben van. Ennek legfőbb oka az, hogy a sertéstartókat, a vágóhidakat és a húsfeldolgozó üzemeket próbálja kedvezőbb helyzetbe hozni a kormány. Az idei program mögött azonban van egy nagyon kellemetlen piaci esemény is: a magyar sertés fontos felvevőpiacának számító Ázsiában a megrendelők a tavaly észlelt sertéspestis miatt nem vásárolnak tőlünk.

Ahogy Feldman Zsolt mondja, a nyakunkon ragadt sertéshúsnak a mennyisége is nagyon jelentős, de értékben számolva a kiesés még nagyobb, az ázsiai vevők ugyanis jellemzően magas minőséget vesznek, viszonylag drágán. A Japánba irányuló tavalyi export például értékét nézve a harmadára esett vissza.

A tárca nem is titkolja, hogy az idei sertéskampánynak az ad különös fontosságot, hogy szeretnék, ha a pestisfélelmek miatt itthon ragadt exportot a magyar fogyasztás legalább részben felvenné. Azt mondják, a magyar hús tökéletesen alkalmas a fogyasztásra, és jó minőségű, annak ellenére, hogy a kínaiak, a japánok és a dél-koreaiak nem hajlandók megvenni.

 

Az export-import számaink elég borzasztóan néznek ki. Élő sertésből ugyan 2018-ban csaknem 30 százalékkal többet exportáltunk, mint egy évvel korábban, de az éles versennyel és nyomott árakkal jellemzett Európából egyetlen magyar sertés sem lépett ki. A sertéshúsexport összesített értéke így 22 százalékkal zuhant, vagyis sokat adunk el külföldön, de nagyon olcsón. Az importban az élő sertés mennyisége ugyan csökken, de a sertéshús behozatala jelentősen, több mint 10 százalékkal növekszik, tavaly már 172 ezer tonna volt.

Elgondolkodtató az is, hogy az export fele két helyről jön, Németországból és Spanyolországból. Egyik sem olyan ország, ahol a bér- és egyéb költségek alacsonyabbak lennének a magyarnál, de ahogy Feldman Zsolt mondja, nem ez a döntő, hanem az, hogy a kinti feldolgozók méretben és technológiában hatékonyabbak. Volumenben a legnagyobb magyar vágóhidak sem érik el még a német középszint alját sem.

Az import árbevétele is csökken, ami arra utal, hogy nemcsak az ázsiai embargó miatt maradt a nyakunkon a magyar sertés, hanem az olcsóbb német, spanyol és lengyel sertéshús beözönlése miatt is. A kampánynak ezért úgy kellene célba érnie, hogy a magyar vásárlót ne csak arról győzze meg, hogy egyen több sertést, de szelektíven arról is, hogy ne az olcsó import termékeket vásárolja meg. Ez elég gigászi feladatnak tűnik az árérzékeny magyar piacon, de amikor a problémát Feldman Zsoltnak felvetettük, azt mondta, ezért is hangsúlyozzák a kampány elemei a minőséginek tartott sertéshús „magyarságát”.

 

A sertéshússal szembeni egészségügyi és környezetvédelmi aggályok mellett egyébként a magyar statisztikák sem indokolják, hogy a húsfogyasztás emelkedjen. Amint azt korábban bemutattuk, az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat adatai szerint a férfiaknak 86, a nőknek pedig 78 százaléka fogyaszt az ajánlott minimális mennyiségnél több fehérjét. A testtömeg-kilogrammonkénti 0,8 gramm helyett a férfiak fehérjebevitele átlagosan 1,2 gramm naponta, míg a nőké 1,1 gramm, vagyis durván másfélszerese az ajánlott értéknek. Ideális esetben az állati és növényi eredetű fehérjék egyenlően oszlanának el, az adatok szerint azonban az állati fehérjék nagy túlsúlyban vannak, ami jórészt a húsfogyasztásnak tudható be.

Ennél több húst csak akkor lenne észszerű fogyasztanunk, ha ahhoz kevésbé mozgásszegény életmód kapcsolódna, a kampányok hangsúlyát például erre is lehetne helyezni.

Ehelyett azonban inkább a sertéságazat kap most összességében 440 millió forintos támogatást. Ez az összeg egyébként termelői áron 1000 tonna vágósertésnek felel meg, de még az is kérdéses, hogy a kommunikációs kampány ennyivel növelni tudja-e a fogyasztásunkat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Élet agrárminisztérium húsfogyasztás kampány sertés sertéshús sertéspestis vegán Olvasson tovább a kategóriában

Élet

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Fabók Bálint
2020. augusztus 5. 06:30 Élet

1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban

Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.

Debreczeni Anna
2020. augusztus 4. 20:55 Élet, Támogatói tartalom

A tihanyi művésztelep levendula szárítójában még biztosan nem ettél mangalica sonkát

Bátor vállalás volt a Séf Fesztivál Tihanyban megálmodóitól az idén tavasszal gourmet gasztrofesztivál szervezésébe fogni a járványhelyzet miatt, főleg egy Magyarországon merőben újnak számító koncepció mentén.

Fontos

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.