Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. március 21. 06:54 Élet

Hadat üzent a kormány a táplálkozási divatnak

A tíz legfontosabb európai vásárlói trend egyike ma a tudatosság, amelynek egyik fő jellemzője a többé-kevésbé vegán életmód választása. A húskészítmények tudatos mellőzésének fő oka egyrészt a tenyésztett állatok jólétével kapcsolatos aggályok erősödése, másrészt a környezetvédelem: az állattartás környezeti terhelése ugyanis sok szempontból nagyobb, mint a növénytermesztésé.

Ezzel a nemzetközi piaci környezettel megy szembe teljes gőzzel a magyar kormány, amikor kommunikációs kampányt indít a húsfogyasztás ösztönzésére. Az ellencsapást totálisra terveztük, hiszen nem is a fehérebb, zsírszegényebb húsfajtákat toljuk előtérbe, hanem a sertést.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondja, a vörös húsok háttérbe szorítása egy olyan gasztronómiai divat, amely a magyar hagyományokkal szembe megy. Állítja, hogy a sertés a modern konyha számára könnyen hasznosítható, az egészséges étrendbe könnyen illeszthető húsfajta. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese pedig még keményebben fogalmazott a kampányindítón, a vörös hús fogyasztásának támadását, illetve egészségtelennek nyilvánítását egyenesen légből kapott trendnek nevezte.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy leszünk így a hatmillió sertés országa?Kissé avíttas szemléletű a magyar agrárpolitika.

Miért harcolunk ennyire a disznóhúsért? Az idei már a hetedik sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány lesz, vagyis az ágazat állami megsegítése már jó ideje előtérben van. Ennek legfőbb oka az, hogy a sertéstartókat, a vágóhidakat és a húsfeldolgozó üzemeket próbálja kedvezőbb helyzetbe hozni a kormány. Az idei program mögött azonban van egy nagyon kellemetlen piaci esemény is: a magyar sertés fontos felvevőpiacának számító Ázsiában a megrendelők a tavaly észlelt sertéspestis miatt nem vásárolnak tőlünk.

Ahogy Feldman Zsolt mondja, a nyakunkon ragadt sertéshúsnak a mennyisége is nagyon jelentős, de értékben számolva a kiesés még nagyobb, az ázsiai vevők ugyanis jellemzően magas minőséget vesznek, viszonylag drágán. A Japánba irányuló tavalyi export például értékét nézve a harmadára esett vissza.

A tárca nem is titkolja, hogy az idei sertéskampánynak az ad különös fontosságot, hogy szeretnék, ha a pestisfélelmek miatt itthon ragadt exportot a magyar fogyasztás legalább részben felvenné. Azt mondják, a magyar hús tökéletesen alkalmas a fogyasztásra, és jó minőségű, annak ellenére, hogy a kínaiak, a japánok és a dél-koreaiak nem hajlandók megvenni.

 

Az export-import számaink elég borzasztóan néznek ki. Élő sertésből ugyan 2018-ban csaknem 30 százalékkal többet exportáltunk, mint egy évvel korábban, de az éles versennyel és nyomott árakkal jellemzett Európából egyetlen magyar sertés sem lépett ki. A sertéshúsexport összesített értéke így 22 százalékkal zuhant, vagyis sokat adunk el külföldön, de nagyon olcsón. Az importban az élő sertés mennyisége ugyan csökken, de a sertéshús behozatala jelentősen, több mint 10 százalékkal növekszik, tavaly már 172 ezer tonna volt.

Elgondolkodtató az is, hogy az export fele két helyről jön, Németországból és Spanyolországból. Egyik sem olyan ország, ahol a bér- és egyéb költségek alacsonyabbak lennének a magyarnál, de ahogy Feldman Zsolt mondja, nem ez a döntő, hanem az, hogy a kinti feldolgozók méretben és technológiában hatékonyabbak. Volumenben a legnagyobb magyar vágóhidak sem érik el még a német középszint alját sem.

Az import árbevétele is csökken, ami arra utal, hogy nemcsak az ázsiai embargó miatt maradt a nyakunkon a magyar sertés, hanem az olcsóbb német, spanyol és lengyel sertéshús beözönlése miatt is. A kampánynak ezért úgy kellene célba érnie, hogy a magyar vásárlót ne csak arról győzze meg, hogy egyen több sertést, de szelektíven arról is, hogy ne az olcsó import termékeket vásárolja meg. Ez elég gigászi feladatnak tűnik az árérzékeny magyar piacon, de amikor a problémát Feldman Zsoltnak felvetettük, azt mondta, ezért is hangsúlyozzák a kampány elemei a minőséginek tartott sertéshús „magyarságát”.

 

A sertéshússal szembeni egészségügyi és környezetvédelmi aggályok mellett egyébként a magyar statisztikák sem indokolják, hogy a húsfogyasztás emelkedjen. Amint azt korábban bemutattuk, az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat adatai szerint a férfiaknak 86, a nőknek pedig 78 százaléka fogyaszt az ajánlott minimális mennyiségnél több fehérjét. A testtömeg-kilogrammonkénti 0,8 gramm helyett a férfiak fehérjebevitele átlagosan 1,2 gramm naponta, míg a nőké 1,1 gramm, vagyis durván másfélszerese az ajánlott értéknek. Ideális esetben az állati és növényi eredetű fehérjék egyenlően oszlanának el, az adatok szerint azonban az állati fehérjék nagy túlsúlyban vannak, ami jórészt a húsfogyasztásnak tudható be.

Ennél több húst csak akkor lenne észszerű fogyasztanunk, ha ahhoz kevésbé mozgásszegény életmód kapcsolódna, a kampányok hangsúlyát például erre is lehetne helyezni.

Ehelyett azonban inkább a sertéságazat kap most összességében 440 millió forintos támogatást. Ez az összeg egyébként termelői áron 1000 tonna vágósertésnek felel meg, de még az is kérdéses, hogy a kommunikációs kampány ennyivel növelni tudja-e a fogyasztásunkat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Élet agrárminisztérium húsfogyasztás kampány sertés sertéshús sertéspestis vegán Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.

Stubnya Bence
2019. október 16. 16:02 Élet

A féreghajtó gyógyszer hatása? 20 százalékkal magasabb fizetés

Többek között ezért az eredményért is kapott Nobel-díjat három kutató, akik terepen, kísérletekkel próbáltak meg rájönni a szegénység valódi okaira.

Váczi István
2019. október 13. 12:39 Élet

A legtöbbet és legkevesebbet keresőket ugyanúgy fenyegeti a kiégés

Az ételfutárok azért güriznek túl sokat, hogy megéljenek, a multiknál dolgozó vezetők azért, hogy helyt álljanak a nemzetközi versenyben.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.