Európa meglehetősen kétarcú a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdésében. Miközben a kontinensen vagy legalábbis a jelentős részén csökken a szennyezés és terjeszkednek az erdők, ezt részben az teszi lehetővé, hogy a szennyezés és a nyersanyagok kitermelésének egy részét egyszerűen kiszervezte a világ más részeire.
Hasonló a helyzet egy sor mezőgazdasági termény esetében is. Az utóbbi években a pálmaolaj káros környezetvédelmi vonatkozásairól lehetett talán a legtöbbet hallani, ám a hollandiai székhelyű, a fenntartható kereskedelem ügyeire szakosodott IDH adatai szerint pont ebben áll Európa a legjobban, mert az import 79 százaléka fenntartható forrásból származik.
Sokkal rosszabb a helyzet a faanyagnál, ahol csak 28,5 százalék ez az arány, a szójánál pedig még ennél is csapnivalóbb, mindössze 22 százalékos.*Mindegyiknél iparági szervezetek tanúsítványait vették figyelembe. A szójánál ez a FEFAC, a pálmaolajnál a RSPO, míg a fánál az FSC és a PEFC. A szervezet szerint ez arra utal, hogy az importáló európai vállalatok nem tesznek eleget annak érdekében, hogy ne frissen kiirtott erdőből származó faanyagot, illetve az ott létesített ültetvényeken megtermelt terményeket vegyenek.
Ez azért aggasztó, mert az erdőirtás többféle módon is hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az értékes fák kivágása után ugyanis ez általában égetést jelent, ami szén-dioxodot juttat a légkörbe, ráadásul az ültetvény létesítése során a talaj széntartalmának egy része is ugyanoda jut. A haszonnövények pedig ugyanakkora területen jóval kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni, mint az erdők.
A szárazföld erdővel borított területeinek aránya 1990 és 2017 között 31,6 százalékról 30,7 százalékra csökkent a Világbank adatai szerint. Ez nem tűnik drámai változásnak, de úgy jön ki, hogy a szén-dioxidot sokkal nagyobb mennyiségben megkötni képes trópusi erdők drámai fogyatkozását a mérsékelt égöviek terjeszkedése ellensúlyozza valamelyest, például Európában.
A Bloomberg cikke szerint a kontinens országai egyébként nagyon eltérően teljesítenek a fenntartható beszerzés arányát tekintve. Szójából például Hollandia 83 százalékban ilyen minősítésűt vásárol, miközben Olaszország, Spanyolország és Portugália egyáltalán nem vesz ilyet. Pálmaolajból Franciaország lényegében csak fenntarthatónak minősített eredetűt importál, Olasz- és Spanyolország esetében viszont az 50 százalékot sem éri el ez az arány.
