Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. augusztus 1. 05:36 Adat, Vállalat

Nagyon megéri Mészáros Lőrincnek dolgozni

Évek óta látszik, hogy a kormányközeli vállalkozók építőipari cégei magasabb bért adnak alkalmazottaiknak az ágazati átlagnál. Sokáig úgy tűnt, hogy erre a közbeszerzésekre optimalizált NER-es cégek működési modellje a magyarázat: míg a valóban építési munkát végző vállalatok sok fizikai munkást foglalkoztatnak, addig az állami megbízásokat továbbpasszoló vállalatoknak szinte csak szellemi alkalmazottai vannak. Márpedig az építőiparban egy szellemi foglalkoztatott 60-70 százalékkal többet keres, mint egy fizikai melós. Mostanra azonban a NER-cégek bérelőnye már egyértelműen nem csak ebből ered. Más kérdés, hogy a kormányközeli vállalatok alkalmazottai így sem elsősorban maguknak keresnek pénzt.

Mínusz 30-ból plusz 30

Nagyon látványosan emelkedtek a bérek az elmúlt években a hazai építőiparban. Az idei első negyedévben a bruttó fizetések 86 százalékkal voltak magasabbak, mint öt évvel korábban. A gyarapodás mértéke így még az átlagos hazai bérnövekedést is meghaladja némileg, aminek vélhetően az az oka, hogy az időszak jelentős részében munkaerőhiány volt a szektorban.

Az ágazat egészen az építőipari árak elszállásáig nagyon pörgött, alig lehetett szakembert találni, így a vállalatoknak is többet kellett fizetni, ha meg akarták tartani embereiket, vagy újakat akartak felvenni. Bár 2021-2022-ben lelassult a növekedés, ám ekkor az infláció elszállása hajtotta tovább a béreket: a még mindig feszes munkaerőpiacon a fogyasztói árak rohamos emelkedése miatt hasonló ütemben kellett a béreket is emelni.

Mindez természetesen a cégek bér jellegű kiadásain is látszott. Tavaly az ezer legnagyobb építőipari cégnél az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás a másfélszerese volt az öt évvel korábbinak és több mint duplája a 2015-ös szintnek.

A bérek növekedésében azonban elég jelentős eltérések voltak a vállalatok tulajdonosi háttere szerint. Egyesével megvizsgáltuk a 35 legnagyobb hazai építőipari vállalat béradatait*A 35 legnagyobb árbevételű vállalat adatait néztük meg. Ezek közül 18 olyan volt, amely tulajdonosának egyértelműen van kormányzati kötődése, ezeket neveztük NER-cégeknek. A vállalatok közül kilenc volt nemzetközi hátterű és nyolc olyan magyar tulajdonú vállalat, amelnyek nincs egyértelmű politikai kötődése. , amiből az látszik, hogy ebben a körben a kormányközei vállalkozókhoz köthető cégeknél a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások.

Ezek a cégek ugyan már 2015-ben is többet fizettek alkalmazottaiknak a piaci átlagnál, de a legnagyobb vállalatok körében az egyéb magyar tulajdonú és a nemzetközi hátterű társaságokhoz képest is jelentős lemaradásuk volt. Nyolc éve a legtöbbet a multiknál lehetett keresni: a külföldi tulajdonú társaságoknál az egy főre jutó személyi ráfordítás jó 30 százalékkal haladta meg a NER-es vállalatokra jellemző szintet. 2023-ra azonban ez megfordult: tavaly már a kormányközeli vállalatok fizettek 30 százalékkal többet.

Szellemi/fizikai

Mindez azt jelenti, hogy ezeknél a cégeknél tényleg nagyon jelentős bérnövekedés volt: az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás közel a háromszorosára nőtt nyolc év alatt. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a mostani vezető NER-es építőipari cégek között 2015-ben még sok kifejezetten kicsi volt. Ebben az évben robbant ki a Simicska-Orbán háború, és ekkor kezdődött meg az állami megrendelések átcsatornázása az első Fidesz-ciklus közpénzszivattyújától, a Közgéptől más kormánybarát cégekhez.

A Mészáros Lőrincnek tavaly 50 milliárd feletti osztalékot fizető V-Híd Zrt.-t például 2015 közepén alapították, de az elmúlt időszakban rendre évi 45 milliárd feletti bevételt elérő, szintén a Mészáros-családhoz köthető Fejér B.Á.L. forgalma is alig lépte át az 1 milliárdot abban az évben.

A NER-es cégek ráadásul már csak a működési modelljük miatt is magasabb átlagbért kell, hogy fizessenek alkalmazottaiknak.

Többször írtunk már róla, hogy ezeknek a vállalatoknak a jelentős hányada valójában nem igazán végez építési munkát. Fő funkciójuk, hogy elnyerik az állami megbízásokat, majd azokat szinte teljes egészében továbbpasszolják más építőipari cégeknek. Közben persze a pénz egy jelentős részét, nem ritkán 20-30 százalékát zsebre teszik. Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik, a hazai építőiparban pedig elég általános ez a jelenség.

Mindez viszont azt is jelenti, hogy a kormányközeli építőipari cégek többségének viszonylag kevés fizikai alkalmazottja van, az ilyen vállalatoknál dolgozók nagy része szellemi munkát végez. A már említett,

tavaly 50 milliárdos profitot hajtó V-Híd Zrt. például egyetlen fizikai munkást sem foglalkoztatott 2023-ban,

de legalább 75 százalékos volt a szellemi alkalmazottak aránya a szintén Mészáros-érdekeltség Záévnél, és az ország legnagyobb építőipari cégénél, és az Orbán Viktor kötélbarátjához köthető Market Zrt.-nél is.

Márpedig a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bére között nagyon jelentős, durván másfélszeres különbség van az építőiparban. Azaz a NER-es vállalatoknál már csak emiatt is magasabbnak kell lennie a fizetéseknek az átlagnál.

Tényleg jól fizetnek

Mivel szerettük volna kiszűrni ezt a hatást, megnéztük, hogy valóban csak a szellemi foglalkoztatottak magas aránya okozza-e a kormányközeli építőcégek bérelőnyét. Több mint ötven vállalatnál vizsgáltuk meg, hogyan alakul külön-külön a szellemi és fizikai munkások bére. Bár nem minden cég közli a megbontott adatokat, és például a Mészáros-csoport vállalatai és a Market Zrt. kérdésünkre sem árulták el ezt, a számokból egyértelműen kiderül, hogy nem csak a munkaerő megoszlása miatt magasabbak a bérek ezeknél a cégeknél.

A NER-es építőipari cégek tényleg jól fizetnek.

A Marketnél például az éves bruttó átlagbér 23,6 millió forint, ami havi nettó 1,3 millió forintos fizetést jelent. Bár a cégnél mindössze 44 fizikai alkalmazott dolgozik, külön pedig nem adták meg a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bérét, a havi 1,3 millió forint azonban így is nagyon magas, hiszen az ágazatban a szellemi foglalkoztatottak átlagbére is csak a szűk fele ennek.

Ha nem ennyire kiugróan, de hasonló a helyzet a Mészáros-cégek többségénél is. A csoporthoz tartozó vállalatok közül az R-Kord Kft.-nél, a már emlegetett V-Hídnál és Záévnél, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt közbeszerzést elnyerő RM International Zrt.-nél is 800 ezer és 1,1 millió közé esnek a céges nettó átlagfizetések. Ez pedig ugyancsak messze meghaladja még a szellemi foglalkoztatottnál mért ágazati átlagot is. Bár a Mészáros és Mészáros Kft.-nél ennél alacsonyabb számok jöttek ki, ott is 600 ezer feletti az átlagos nettó bér*A nettó bért az egy főre jutó bérköltségből kalkuláltuk a munkavállalót terhelő adók levonásával. Valójában azonban ez nem teljesen a nettó bér, hiszen a vállalatok bérköltsége a havi béreken túl a jutalmakat és prémiumokat is tartalmazza..

Az is elég szembetűnő, hogy ezek a vállalatok a szellemi munkát végző kollégákat fizetik meg jobban: ebben a körben talán még látványosabb a NER-es társaságok előnye. Ez persze nem meglepő, hiszen – amint erről már volt szó – főleg ilyen munkaerőt alkalmaznak. Ezzel szemben a nemzetközi építőcégek magyarországi leányvállalatainál általában magasabb a fizikai munkát végzők aránya, így ebben a munkaerőpiaci szegmensben inkább ezeknek a vállalatoknak van bérelőnye.

Több vállalattól is kérdeztük, hogy mi a céljuk a bérezési politikájukkal, érdemi választ azonban szinte senkitől nem kaptunk. Megkeresésünkre csak a Market Zrt. reagált, kommunikációs vezetőjük kérdésünkre azt írta: „bérezési politikánk a csoport üzleti stratégiájához igazodik, támogatja a munkavállalók megtartását, és elégedettségét, és vonzóvá teszi cégünket a tehetséges jelöltek számára”.

Egy forint a munkatársaknak, három nekem

Összességében tehát az látszik, hogy az építőiparban különösen szellemi foglalkoztatottként nagyon megéri NER-es cégnek dolgozni, hiszen akár 20-30 százalékkal is magasabb bért fizetnek, mint a konkurensek. Más kérdés, hogy van miből, hiszen a kiemelkedő bérezés ellenére ezeknek a cégeknek az alkalmazottai nem elsősorban maguknak, hanem a kormányközeli milliárdos tulajdonosoknak termelnek jövedelmet.

A legnagyobb ilyen vállalatoknál az egy alkalmazottra jutó adózott nyereség 2023-ban már meghaladta 45 millió forintot, miközben ugyanez a mutató az építőipari top 1000-ben 8 és 13 millió forint között alakult az elmúlt években. De nem csak a kisebb cégeknél termelnek sokkal több profitot a NER-es vállalkozások: tavaly a 35 vezető építőipari vállalat közé tartozó nemzetközi és nem NER-es magyar cégek egyes alkalmazottaira is csak szűk feleennyi nyereség jutott.

Mindez azt is jelenti, hogy a legnagyobb kormányközeli építőipari vállalatoknál a magas fizetések ellenére minden munkatárs durván háromszor annyi jövedelmet termel oligarcha tulajdonosának, mint amennyibe ő maga kerül a cégnek. Bár a szektorban általános, hogy az egy főre jutó adózott nyereség meghaladja az egy alkalmazottra eső személyi ráfordítást, a háromszoros szorzó kiugró, az iparági átlag ennek csak a töredéke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy futott versenyt a százmilliárdokért Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor túravezetőjeA 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül négy Mészáros Lőrincé, de van két vállalat, amely külön-külön is 100 milliárd feletti összesített profitot hozott össze.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NERAmióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat bérek építőipar fizetések Mészáros Lőrinc munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2025. április 8. 11:48 Adat

A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop

Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.

Bucsky Péter
2025. április 8. 06:05 Adat, Közélet

Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány

Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.

Jandó Zoltán
2025. április 7. 13:04 Adat

Eleve fogyatkozó magyar állatállományt kezdett el tizedelni a járvány

Jelentősen csökkentheti a hosszabb távon amúgy is apadó hazai szarvasmarha-, sertés- és juhállományt a ragadós száj- és körömfájás.

Fontos

Pletser Tamás
2025. április 8. 14:36 Pénz

Az arany lehet a menekülőeszköz Trump gazdaságpolitikája elől

Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.

Jandó Zoltán
2025. április 7. 16:42 Közélet, Vállalat

Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER

Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.

Jandó Zoltán
2025. április 7. 11:29 Pénz

Mészáros Lőrinc is tízmilliárdokat bukik éppen Trump vámjai miatt

Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.

Mészáros R. Tamás
2025. április 7. 05:55 Világ

1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborúja

Bár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.

Tovább olvasom

Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.

Tovább olvasom

Fazekas Dóra
2025. április 6. 06:01 Közélet

Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?

A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.

Tovább olvasom

Al-Hilal István
2025. április 5. 06:05 Világ

Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?

Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.

Tovább olvasom

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.

Tovább olvasom

A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.

Tovább olvasom

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Tovább olvasom

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Tovább olvasom

20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.

Tovább olvasom