Nagyon megéri Mészáros Lőrincnek dolgozni

Évek óta látszik, hogy a kormányközeli vállalkozók építőipari cégei magasabb bért adnak alkalmazottaiknak az ágazati átlagnál. Sokáig úgy tűnt, hogy erre a közbeszerzésekre optimalizált NER-es cégek működési modellje a magyarázat: míg a valóban építési munkát végző vállalatok sok fizikai munkást foglalkoztatnak, addig az állami megbízásokat továbbpasszoló vállalatoknak szinte csak szellemi alkalmazottai vannak. Márpedig az építőiparban egy szellemi foglalkoztatott 60-70 százalékkal többet keres, mint egy fizikai melós. Mostanra azonban a NER-cégek bérelőnye már egyértelműen nem csak ebből ered. Más kérdés, hogy a kormányközeli vállalatok alkalmazottai így sem elsősorban maguknak keresnek pénzt.

Mínusz 30-ból plusz 30

Nagyon látványosan emelkedtek a bérek az elmúlt években a hazai építőiparban. Az idei első negyedévben a bruttó fizetések 86 százalékkal voltak magasabbak, mint öt évvel korábban. A gyarapodás mértéke így még az átlagos hazai bérnövekedést is meghaladja némileg, aminek vélhetően az az oka, hogy az időszak jelentős részében munkaerőhiány volt a szektorban.

Az ágazat egészen az építőipari árak elszállásáig nagyon pörgött, alig lehetett szakembert találni, így a vállalatoknak is többet kellett fizetni, ha meg akarták tartani embereiket, vagy újakat akartak felvenni. Bár 2021-2022-ben lelassult a növekedés, ám ekkor az infláció elszállása hajtotta tovább a béreket: a még mindig feszes munkaerőpiacon a fogyasztói árak rohamos emelkedése miatt hasonló ütemben kellett a béreket is emelni.

Mindez természetesen a cégek bér jellegű kiadásain is látszott. Tavaly az ezer legnagyobb építőipari cégnél az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás a másfélszerese volt az öt évvel korábbinak és több mint duplája a 2015-ös szintnek.

A bérek növekedésében azonban elég jelentős eltérések voltak a vállalatok tulajdonosi háttere szerint. Egyesével megvizsgáltuk a 35 legnagyobb hazai építőipari vállalat béradatait^*A 35 legnagyobb árbevételű vállalat adatait néztük meg. Ezek közül 18 olyan volt, amely tulajdonosának egyértelműen van kormányzati kötődése, ezeket neveztük NER-cégeknek. A vállalatok közül kilenc volt nemzetközi hátterű és nyolc olyan magyar tulajdonú vállalat, amelnyek nincs egyértelmű politikai kötődése. , amiből az látszik, hogy ebben a körben a kormányközei vállalkozókhoz köthető cégeknél a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások.

Ezek a cégek ugyan már 2015-ben is többet fizettek alkalmazottaiknak a piaci átlagnál, de a legnagyobb vállalatok körében az egyéb magyar tulajdonú és a nemzetközi hátterű társaságokhoz képest is jelentős lemaradásuk volt. Nyolc éve a legtöbbet a multiknál lehetett keresni: a külföldi tulajdonú társaságoknál az egy főre jutó személyi ráfordítás jó 30 százalékkal haladta meg a NER-es vállalatokra jellemző szintet. 2023-ra azonban ez megfordult: tavaly már a kormányközeli vállalatok fizettek 30 százalékkal többet.

Szellemi/fizikai

Mindez azt jelenti, hogy ezeknél a cégeknél tényleg nagyon jelentős bérnövekedés volt: az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás közel a háromszorosára nőtt nyolc év alatt. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a mostani vezető NER-es építőipari cégek között 2015-ben még sok kifejezetten kicsi volt. Ebben az évben robbant ki a Simicska-Orbán háború, és ekkor kezdődött meg az állami megrendelések átcsatornázása az első Fidesz-ciklus közpénzszivattyújától, a Közgéptől más kormánybarát cégekhez.

A Mészáros Lőrincnek tavaly 50 milliárd feletti osztalékot fizető V-Híd Zrt.-t például 2015 közepén alapították, de az elmúlt időszakban rendre évi 45 milliárd feletti bevételt elérő, szintén a Mészáros-családhoz köthető Fejér B.Á.L. forgalma is alig lépte át az 1 milliárdot abban az évben.

A NER-es cégek ráadásul már csak a működési modelljük miatt is magasabb átlagbért kell, hogy fizessenek alkalmazottaiknak.

Többször írtunk már róla, hogy ezeknek a vállalatoknak a jelentős hányada valójában nem igazán végez építési munkát. Fő funkciójuk, hogy elnyerik az állami megbízásokat, majd azokat szinte teljes egészében továbbpasszolják más építőipari cégeknek. Közben persze a pénz egy jelentős részét, nem ritkán 20-30 százalékát zsebre teszik. Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik, a hazai építőiparban pedig elég általános ez a jelenség.

Mindez viszont azt is jelenti, hogy a kormányközeli építőipari cégek többségének viszonylag kevés fizikai alkalmazottja van, az ilyen vállalatoknál dolgozók nagy része szellemi munkát végez. A már említett,

tavaly 50 milliárdos profitot hajtó V-Híd Zrt. például egyetlen fizikai munkást sem foglalkoztatott 2023-ban,

de legalább 75 százalékos volt a szellemi alkalmazottak aránya a szintén Mészáros-érdekeltség Záévnél, és az ország legnagyobb építőipari cégénél, és az Orbán Viktor kötélbarátjához köthető Market Zrt.-nél is.

Márpedig a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bére között nagyon jelentős, durván másfélszeres különbség van az építőiparban. Azaz a NER-es vállalatoknál már csak emiatt is magasabbnak kell lennie a fizetéseknek az átlagnál.

Tényleg jól fizetnek

Mivel szerettük volna kiszűrni ezt a hatást, megnéztük, hogy valóban csak a szellemi foglalkoztatottak magas aránya okozza-e a kormányközeli építőcégek bérelőnyét. Több mint ötven vállalatnál vizsgáltuk meg, hogyan alakul külön-külön a szellemi és fizikai munkások bére. Bár nem minden cég közli a megbontott adatokat, és például a Mészáros-csoport vállalatai és a Market Zrt. kérdésünkre sem árulták el ezt, a számokból egyértelműen kiderül, hogy nem csak a munkaerő megoszlása miatt magasabbak a bérek ezeknél a cégeknél.

A NER-es építőipari cégek tényleg jól fizetnek.

A Marketnél például az éves bruttó átlagbér 23,6 millió forint, ami havi nettó 1,3 millió forintos fizetést jelent. Bár a cégnél mindössze 44 fizikai alkalmazott dolgozik, külön pedig nem adták meg a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bérét, a havi 1,3 millió forint azonban így is nagyon magas, hiszen az ágazatban a szellemi foglalkoztatottak átlagbére is csak a szűk fele ennek.

Ha nem ennyire kiugróan, de hasonló a helyzet a Mészáros-cégek többségénél is. A csoporthoz tartozó vállalatok közül az R-Kord Kft.-nél, a már emlegetett V-Hídnál és Záévnél, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt közbeszerzést elnyerő RM International Zrt.-nél is 800 ezer és 1,1 millió közé esnek a céges nettó átlagfizetések. Ez pedig ugyancsak messze meghaladja még a szellemi foglalkoztatottnál mért ágazati átlagot is. Bár a Mészáros és Mészáros Kft.-nél ennél alacsonyabb számok jöttek ki, ott is 600 ezer feletti az átlagos nettó bér^*A nettó bért az egy főre jutó bérköltségből kalkuláltuk a munkavállalót terhelő adók levonásával. Valójában azonban ez nem teljesen a nettó bér, hiszen a vállalatok bérköltsége a havi béreken túl a jutalmakat és prémiumokat is tartalmazza..

Az is elég szembetűnő, hogy ezek a vállalatok a szellemi munkát végző kollégákat fizetik meg jobban: ebben a körben talán még látványosabb a NER-es társaságok előnye. Ez persze nem meglepő, hiszen – amint erről már volt szó – főleg ilyen munkaerőt alkalmaznak. Ezzel szemben a nemzetközi építőcégek magyarországi leányvállalatainál általában magasabb a fizikai munkát végzők aránya, így ebben a munkaerőpiaci szegmensben inkább ezeknek a vállalatoknak van bérelőnye.

Több vállalattól is kérdeztük, hogy mi a céljuk a bérezési politikájukkal, érdemi választ azonban szinte senkitől nem kaptunk. Megkeresésünkre csak a Market Zrt. reagált, kommunikációs vezetőjük kérdésünkre azt írta: „bérezési politikánk a csoport üzleti stratégiájához igazodik, támogatja a munkavállalók megtartását, és elégedettségét, és vonzóvá teszi cégünket a tehetséges jelöltek számára”.

Egy forint a munkatársaknak, három nekem

Összességében tehát az látszik, hogy az építőiparban különösen szellemi foglalkoztatottként nagyon megéri NER-es cégnek dolgozni, hiszen akár 20-30 százalékkal is magasabb bért fizetnek, mint a konkurensek. Más kérdés, hogy van miből, hiszen a kiemelkedő bérezés ellenére ezeknek a cégeknek az alkalmazottai nem elsősorban maguknak, hanem a kormányközeli milliárdos tulajdonosoknak termelnek jövedelmet.

A legnagyobb ilyen vállalatoknál az egy alkalmazottra jutó adózott nyereség 2023-ban már meghaladta 45 millió forintot, miközben ugyanez a mutató az építőipari top 1000-ben 8 és 13 millió forint között alakult az elmúlt években. De nem csak a kisebb cégeknél termelnek sokkal több profitot a NER-es vállalkozások: tavaly a 35 vezető építőipari vállalat közé tartozó nemzetközi és nem NER-es magyar cégek egyes alkalmazottaira is csak szűk feleennyi nyereség jutott.

Mindez azt is jelenti, hogy a legnagyobb kormányközeli építőipari vállalatoknál a magas fizetések ellenére minden munkatárs durván háromszor annyi jövedelmet termel oligarcha tulajdonosának, mint amennyibe ő maga kerül a cégnek. Bár a szektorban általános, hogy az egy főre jutó adózott nyereség meghaladja az egy alkalmazottra eső személyi ráfordítást, a háromszoros szorzó kiugró, az iparági átlag ennek csak a töredéke.