Hírlevél feliratkozás
Tóth István János Hajdu Miklós
2022. január 5. 06:36 Közélet

Számítanak-e a politikai kapcsolatok abban, hogy mennyit fizet egy cég a tulajdonosának?

(Tóth István János közgazdász, a G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Vajon hogyan alakult a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, „NER-közeli” cégek piaci részesedése a közbeszerzések piacán? Vajon több, vagy kevesebb osztalékot fizettek-e ki a nyereségből nagy közbeszerzéseket nyerő és politikai kapcsolatokkal rendelkező NER-es cégek tulajdonosai 2011 előtt, mint a velük egyébként mindenben megegyező, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek tulajdonosai?*Az osztalékfizetés, és ezen belül az osztalékhányad alakulásának fontosságára Reszegi László elemzése hívta fel figyelmünket. Lásd Reszegi, L. 2019. Kisebb erőfeszítéssel csinálnak nagyobb profitot a közbeszerzéseken induló cégek, G7.hu, 2019. március 26. A tanulmány eredményei szerint a közbeszerzéseken nyertes cégek inkább fizetnek magasabb osztalékhányadot, inkább használják cégüket „fejőstehénként” (cash cow), mint a közbeszerzésen nem indulók. Hogyan függ össze az osztalékkal kapcsolatos döntés a cég jövedelmezőségével és politikai kapcsolataival?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKisebb erőfeszítéssel csinálnak nagyobb profitot a közbeszerzéseken induló cégekÖsszehasonlítottuk a közbeszerzéseken induló és azokat kerülő cégek teljesítményét. Elképesztő a különbség, fejőstehenet csinál a cégből, ha üzleti kapcsolatba kerül az állammal.

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a CRCB legújabb kutatásában. Ebben nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a profit létrejöttében van-e hatása a politikai kapcsolatoknak, hanem azt is, hogy a keletkezett profit felhasználásában kimutathatók-e a haveri rendszerrel összefüggő, elméletileg megjósolható hatások. Egy ilyen rendszerben az osztalék felvételét nemcsak a cégbe való befektetés várható hozama vagy a tulajdonos fogyasztási hajlandósága magyarázza, hanem létezik két különleges tényező is, amely a nyereség osztalékként való felvételére ösztönöz.

Az egyik az, hogy a haveri cégeknél a profit volumene nemcsak az egyébként szokásos termelési tényezőktől (munka és tőke) és a teljes tényező termelékenységtől függ. Esetükben a profit leginkább a politikai vezetőhöz és köréhez fűződő kapcsolat függvénye. Egy haveri cég tulajdonosa számára nyilvánvaló, hogy a cégvezetés politikai kapcsolatai nélkül jóval kevesebb profithoz jutna. Egy piaci viszonyok között működő céghez képest ekkor sokkal kevésbé van értelme újra befektetni a cégbe, új szervezeti vagy technológiai megoldásokon, innováción gondolkodni, amelyek aztán növelni fogják a cég termelékenységét*A korrupt cégek tulajdonosai kisebb mértékben fejlesztik cégeiket, kevésbé beruháznak a cég fizikai és humántőkéjébe. Lásd Shumetie A. and Watabaji, M.D. 2019. Effect of corruption and political instability on enterprises’ innovativeness in Ethiopia: pooled data based. Journal of Innovation and Entrepreneurship, 8(11). (link). Ezt a magatartást jelzi előre a járadékvadászat terjedésére és gazdasági hatására vonatkozó modell is. Lásd Murphy, K. M., Shleifer, A. and Vishny, R. W. 1993. Why Is Rent Seeking So Costly to Growth? American Economic Review Papers and Procedings, 83(2), pp. 409 – 414.. A jövedelmezőség adott szintjének megtartásához, illetve növeléséhez sokszor elegendő fenntartani, illetve növelni a politikai kapcsolatok hatását. Ehhez pedig szükség lehet az osztalék felvételére, hogy így lehetővé váljon a pénz „tisztára mosása” és a politikai vezető, illetve megbízottjai biztonságos kifizetése magánszámlán keresztüli átutalással, vagy készpénzben.

A haveri cégeknél a magas osztalékhányadra egy másik mechanizmus is ösztönöz. Egy haveri rendszert ugyanis immanens bizonytalanság jellemzi*Lásd Haber, S. (2002). Introduction: The political economy of crony capitalism. In S. Haber (Ed.) Crony capitalism and economic growth in Latin America: Theory and evidence (pp. xi–xxi). Stanford, CA: Hoover Institution Press, (link). és Krueger, A. O. 2002. Why Crony Capitalism Is Bad for Economic Growth. In S. Haber (Ed.) Crony capitalism and economic growth in Latin America: Theory and evidence (pp. 1—23). Stanford, CA: Hoover Institution Press, (link). Egy haveri „vállalkozó” sikeressége és jövője nem üzleti erőfeszítéseitől, kreativitásától és a joguralom nyújtotta garanciától, hanem kizárólag a rendszert létrehozó és működtető politikai vezetőhöz fűződő viszonyától függ. A haveri rendszer „vállalkozójának” tulajdonjogát nem a joguralom, hanem a politikai vezetőhöz fűződő viszonya és a politikai vezető uralma garantálja.

Egy haveri cég tulajdonosának az osztalékfizetésre vonatkozó döntését ennek megfelelően nemcsak a befektetések megtérülési rátája és fogyasztási és megtakarítási hajlandósága, hanem

a politikai kapcsolatokhoz kapcsolódó ügyletekből származó jövedelem elvesztésének félelme és a rendszerből szerzett jövedelem (járadék) felhasználásának igénye is befolyásolja.

Egy piacgazdaságban, ha a profitot a tulajdonosok más cégbe kívánják fektetni, akkor ennek legegyszerűbb módja az, ha a cég részesedést vásárol egy nagyobb nyereséggel kecsegtető cégben, vagy új céget alapít. Ezzel szemben, ha egy haver „vállalkozó” új befektetési lehetőséget keres, akkor jobb, ha előbb osztalékként kiveszi a megtermelt profitot, megfizeti az osztalékadót, és a felvett összeget immár függetlenítve („tisztára mosva”) a politikai kapcsolattól megterhelt eredeti cégtől, mint magánszemély fekteti be egy új cégbe, vagy fizeti annak, akinek akarja. Ekkor a „vállalkozó” nemcsak attól szabadul meg, hogy az eredeti jövedelme korrupt tranzakciókból származik, hanem azt is biztosítani tudja, hogy ha valami miatt megromlik a vezérrel való viszonya, akkor az így „kimentett” tőkéhez a vezér már nem tud hozzáférni, az már biztonságban lesz.

Ugyanez a helyzet, ha nem zárható ki a vezér bukása. Ekkor az új politikai hatalommal szemben nyer nagyobb biztonságot így. A haver „vállalkozó” tehát az osztalékfelvétel segítségével védekezik a haveri rendszer immanens bizonytalanságával szemben. Ha a vezér elfordul tőle és kizárja a haveri körből, akkor ezzel nemcsak a cég jövőjét képes lerombolni, de arra is képes, hogy a haveri cég tulajdonosát megfossza tulajdonától. Egy haveri „vállalkozó” tehát akkor dönt előrelátóan, ha a megtermelt profit minél nagyobb részét osztalékként felveszi, aztán befekteti, vagy egyszerűen elkölti. Amit elfogyaszt, azt a vezér, vagy a vezér ellenlábasai már nem vehetik el tőle. Többek között ez magyarázza a haveri rendszerek nyerteseinek luxusjavakhoz való erős vonzódását.*A korrupció és a diszkrecionális kiadások növekedése közötti összefüggést támasztja alá az, hogy a korrupció magasabb szintje a luxusfogyasztás magasabb szintjével jár együtt (Gokcekus és Suzuki, 2014). A hivalkodó fogyasztás, a luxuscikkek vásárlása a korrupt tranzakciókból származó jövedelem tisztára mosására is szolgál (Heywood, 2017). Egy tisztviselő azért is költ luxus javakra, hogy ezzel jelezze megvesztegethetőségét (della Porta és Vanucci, 1999). Megfigyelhető továbbá, hogy a kormányzatok anti-korrupciós fellépése számottevően csökkenti a luxuscikkek fogyasztását az adott országban (Tajaddini és Gholipour, 2018).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért vonzódnak a luxushoz a haveri rendszer vállalkozói?A kedvezményezettek fogyasztási és megtakarítási döntései mutatják, hogy mennyire gondolják tartósnak azt a rendszert, amelyben a járadékra szert tesznek.

Paradox, de a haveri rendszer immanens bizonytalansága alól maga a vezér sem vonhatja ki magát. Ha a haveri „vállalkozó” valójában csak a vezér megbízottja, strómanja, akkor a rendszerben meglévő bizonytalanság magának a vezérnek a magatartására is hatni fog. Valójában a vezér sem bízik saját rendszerének stabilitásában, saját strómanjában, a stróman feleségében, a stróman gyerekeiben, és így tovább. Jobbnak látja azt, hogy a korrupciós járadékot minél előbb biztonságban tudja. Ez arra ösztönzi, hogy ezt a járadékot a stróman „tulajdonossal” osztalékként kivetesse a haveri cégből. Tehát a haveri cégeknél nemcsak a haveri cég „tulajdonosa”, hanem a vezér által érzett bizonytalanság is magas osztalékhányadot eredményez. Minél erősebben érzi ezt a bizonytalanságot a vezér, annál inkább.

Egy haveri rendszer esetében tehát az várható, hogy – minden egyéb jellemzőt azonosnak véve – a haveri „vállalkozó” kevésbé forgatja vissza pénzét a cégébe, hanem inkább osztalékként kiveszi, mert nem éri meg a cégébe fektetnie, vagy tart a haveri rendszer immanens bizonytalanságától, vagy azért, hogy kifizesse a vezért, illetve annak megbízottját.

A magyar közbeszerzések eddigi elemzése arra mutat, hogy a „NER-közeli” cégek*A „NER közeli” cégeket úgy határoztuk meg, hogy ezek tulajdonosai rokoni, baráti kapcsolatban álltak, vagy állnak a kormányfővel, vagy a kormány egyes tagjaival (Rogán Antal és Szijjártó Péter), illetve e barátok és rokonok barátai és rokonai és a tulajdonukban lévő cégek legalább 20 közbeszerzési szerződést nyertek a vizsgált időszak alatt. piaci részesedése elenyésző volt 2011 előtt: az összes közbeszerzés értékének mindössze egy százalékát nyerték. A NER időszakéban (2011-2020 között) ez az arány 18 százalékra nőtt. A „NER-közeli” cégek 2020-ban már az összes közbeszerzési érték 29 százalékát nyerték egyedül, vagy konzorciumban.

Az osztalékfizetés vizsgálatához először kiválogattuk 2005-2018 közötti időszakban minden évben a legnagyobb értékű közbeszerzési szerződéseket: mintegy 203 ezer közbeszerzési szerződésből 15 ezer szerződést. Ezek adták az időszak alatt megkötött szerződések összértékének közel 80 százalékát. Aztán megkerestük az ezeket szerződéseket nyerő cégeket, mintegy 3500 céget, és ezek mérleg- és eredménykimutatás adatait elemeztük*Ezeket az adatokat az Opten kft-től vásároltuk meg..

Az eredmények szerint a „NER közeli” cégek kisebb arányban vettek fel osztalékot 2011 előtt, mint a NER-es politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek. Ez a helyzet aztán jelentősen megváltozott a NER alatt. 2011-2015 között a „NER-közeli” cégeknél a tulajdonosok és a „tulajdonosok” az adófizetés utáni nyereség 84 százalékát vették ki osztalékként, míg a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek átlagosan 74 százalékát*Az osztalékra vonatkozó adatok csak 2015-ig álltak rendelkezésünkre.. A következő ábrából az is látszik, hogy a NER alatt általában is nőtt az osztalékhányad az ezt megelőző évekhez képest, de ez a növekedés jóval nagyobb volt a NER-es cégeknél, mint a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégeknél.

A fentiekkel megegyező megfigyeléseket tehetünk, ha a nyolcvan százaléknál nagyobb osztalékhányad előfordulásának arányát nézzük. Míg 2004-2010 között az osztalékot fizető „NER-közeli” cégek 29 százalékánál fizettek ki 80 százalék feletti osztalékhányadot, addig a NER alatt már e cégek közel kétharmadára volt ez igaz. Eközben jóval kisebb mértékű változást láthatunk a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégeknél.

Az eredmények szerint a jövedelmezőség és az osztalékfizetés között gyenge pozitív kapcsolat látszik*Ezeknél a számításoknál kiszűrtük a cégek egyéb jellemzőinek (mint a külföldi tulajdon aránya, az export, az árbevétel növekedésének üteme, a cég életkora, a cég nagysága és ágazata) hatásait.. A NER előtti és a NER alatti időszak összehasonlítása alapján az is megfigyelhető hogy a „NER-közeli” cégek jobbra felfelé mozdultak el a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar cégekhez képest: miközben javult a „NER-közeli” cégek jövedelmezősége a többi céghez képest, a megszerzett nyereségből osztalékot is magasabb arányban fizettek ki (lásd az utolsó ábrákat). Nemcsak az következik a fentiekből, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező „NER-közeli” cégeket a NER haszonélvezőinek kell tekintenünk, hanem az is, hogy úgy viselkednek a NER alatt, ahogy az egy haveri rendszerben elméletileg előre jelezhető.

Az árbevétel-arányos nyereség és az osztalékhányad a NER előtt és a NER idejében a haveri cégek és a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek csoportjaiban, 2004-2015

Közélet CRCB haveri kapitalizmus járadékvadászat korrupció osztalék Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. január 21. 10:24 Közélet

Amióta a zöld irány kevésbé válik be, a sport mögé állva keresik a jó hírnevet a cégek

Most, hogy egyre több jogszabály születik a greenwashing ellen, erősödik a kevésbé feltűnő kistestvére, a sportswashing.

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Fontos

Hobot Péter
2022. január 22. 12:58 Élet, Pénz

G7 inflációs kvíz: mennyibe került a banán két éve? És a liszt?

Tudtad követni, hogy mely termékek drágulása járul hozzá a legerősebben az inflációhoz, és hogy melyik társadalmi csoportokat érintette leginkább?

Hajdu Miklós
2022. január 21. 15:59 Adat

Rekordszinten a fertőzöttek száma több visegrádi országban

A járvány ötödik hulláma minden visegrádi országban érzékelhető, kiváltképp Csehországban és Magyarországon, ahol rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak.

Mészáros R. Tamás
2022. január 21. 05:54 Világ

A német gazdaság olyan válságálló gerincre épül, ami nálunk alig van

Az ipari termelés gyengélkedik, de a német ipar gerincét adó kkv-k pénzügyileg stabilak és nyereségesek maradtak a járvány alatt.