Sokat tudunk a közbeszerzésről, annak körítéséről, a korrupciós gyanúkról, de keveset tudunk a közbeszerzésben résztvevő cégekről. Vajon hatékonyabbak, versenyképesebbek, miben térnek el a többi cégtől? A következőkben ezt vizsgáljuk meg a Bisnode által a 2014-2017 -es évekre rendelkezésre bocsájtott vállalati adatbázisa alapján.

A vállalati mintában 5392 nem pénzügyi magáncég szerepel, amelyek összesen 883 ezer foglalkoztatottal (2017), minimum 10 fővel, de átlagosan 164 fővel működnek. Ezek közül 2016-2017-ben 1120 nyert közbeszerzést közvetlenül, konzorciumban, vagy volt nyertes közbeszerzésben megjelölt alvállalkozó. A vállalati minta jellemzését és a vizsgálat módszerét itt olvashatod.^*A számítások elvégzésében Hajdú Miklós volt a segítségemre. A mintában csak a teljes pénzügyi kimutatást készítő, vagyis a nagyobb cégek szerepelnek akkor, ha minden évre rendelkezésre álltak az adatok, és közben nem alakult át, vagy nem ment csődbe. A pénzügyi kimutatásokon túl ismerjük a többségi tulajdonosi hátteret, (magyar vagy külföldi) és a foglalkoztatott létszámot is. A közbeszerzésről csak a nyertes tényét tudjuk megragadni, mivel egy konzorciumban az nem követhető, hogy melyik tag, vagy melyik alvállalkozó az adott összegből mennyivel részesedik. Az összehasonlítás a közbeszerzésben részt vett, vagy részt nem vett vállalati csoportokra vonatkozik. A szignifikáns összefüggések feltárására törekszünk. Szignifikánsnak tekintjük az összefüggést akkor, ha a statisztikai tesztek alapján 1 százaléknál kisebb az esélye annak, hogy az adott állításunk nem igaz a sokaság egészére.

Közbeszerzésben részt venni jó

A pénzügyi kimutatásokból kiolvasható adatok alapján a közbeszerzésben részt vevő cégek teljesítménymutatói jobbak.

• A befektetett tőkére jutó hozamuk (ROIC) mindig magasabb.
• A tulajdonosok a saját tőkéjükre vetítve 2014 és 2017 között 87,1 százalékot kerestek, 14,1 százalékkal többet, mint a közbeszerzésben részt nem vevő cégek.
• Átlagos árbevételük 2017-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami annak is köszönhető, hogy az árbevétel növekedési üteme rendszerint magasabb.^*Ez alól a 2016 volt kivétel.
• Elsősorban a belföldi piacra koncentrálnak, exportátbevételük aránya alacsony, alig van 12 százalék fölött, szemben a közbeszerzésben részt nem vevőkkel, ahol ez az arány 30 százalék körül ingadozik.

• Termelékenységük (hozzáadott érték) stabilan jobb, mint a többieké, de növekedése csak tizedszázalékokkal tér el a többi cégétől.
• Átlagban a cégek 10 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint a közbeszerzésben részt nem vevők. 2014 és 2017 között a béremelkedésük alacsonyabb volt 3,3 százalékkal. A nagyobb teljesítmény és növekedés érdemben nem jelenik meg a dolgozói jövedelmekben, de a foglalkoztatásuk változása sem mutat szignifikáns eltérést.
• A bérszínt különbséget akár az ágazati összetétel különbsége is magyarázhatja. Ezt támasztja alá, hogy az ágazati átlag alatti bért fizet a cégek 47,6 százaléka, míg a fölött 52,4 százaléka. A teljes mintában fordított ez az arány, 52,5-47,5 százalék.
• Létszámuk kevéssé nőtt (+8,7 százalék), mint a közbeszerzésben részt nem vevőké (+12,5 százalék).

A budapesti korrupciókutató CRCB rendelkezésünkre bocsájtott adatai szerint az 1120 cég többsége visszatérő szereplő a közbeszerzési piacon. A 2016-ban és 2017-ben közbeszerzésben részt vevők közül 2014-ben 52 százalékuk szerepelt a legnagyobb ezer közbeszerzést nyerők között, vagy önállóan, vagy egy konzorcium vezetőjeként. Ugyanez 2010-ben 48 százalék, de már 2008-ban is magas, 38 százalékos volt az arány. A mi mintánkban a konzorciumi résztvevők is benne vannak, s egyszer vezető, egyszer pedig tag is lehet egy-egy vállalat a konzorciumban, ezért bátran feltételezhető az, mintánk többsége is stabil szereplő ezen a piacon. Ezért nem lehet statisztikailag igazolni azt, hogy a közbeszerzésben részt vevők azért nyernek közbeszerzést, mert hatékonyabbak, vagy azért mutatnak nagyobb eredményt mert részt vesznek a közbeszerzésben.

Fejőstehenek

A közgazdasági szakirodalom fejősteheneknek (cash cow) hívja azokat a vállalkozásokat, amelyek magas megtérüléssel működnek, és a megtermelt profit nagy részét nem kell újra befektetni a cég fenntartható működése érdekében.

Nos, úgy tűnik, a közbeszerzésben sikeres cégekre ez mind igaz.

A közbeszerzésben részt vevő cégek saját tőkére plusz a hitelekre jutó hozama 3 százalékkal magasabb volt a többiekénél. Amikor az adózott eredményt a saját tőkére vetítve, vagyis a tulajdonosi hozamot vizsgáljuk (ROE) akkor ez az előny tovább nő, átlagban négy év alatt 14,1 százalékos többlethozamot értek el. Elvileg ennyivel több pénzt lehetne a fejlesztésbe, a növekedés érdekében befektetni. Ez azonban nem valósult meg. Az úgynevezett technikai felszereltség^*Ez az egy dolgozóra jutó gép, berendezés és szellemi javak értéke. 2014-ben is elmaradt 14 százalékkal a többi vállalatétól, de 4 év alatt nem is közelítette azt, vagyis a többletjövedelem más célokra ment el.

Amikor a megtermelt jövedelem a vállalatban marad, akkor a cég saját tőkéje nő. Ha 10 százalék a tulajdonosi hozam, és nincs osztalék, akkor a saját tőke növekedése 10 százalék lesz. 2014 és 2017 között a saját tőke növekedése a közbeszerzést nem nyerő vállalatoknál 33,3, a közbeszerzésben érintett vállalatoknál 23,2 százalék volt. Vagyis a közbeszerzésben részt vevők a saját tőke arányosan megtermelt 87,1 százalékos jövedelemből tőkearányosan 63,9 százalékot kivettek, ami a megtermelt jövedelemnek a 73 százaléka. A többi vállalat a kevesebb megtermelt jövedelemből (73 százalékból) 33,3 százalékot bent hagyott, vagyis az összes megtermelt jövedelemből 54,3 százalékot vettek ki.

A közbeszerzésben nem érintett cégek tőkearányosan évente kevesebb mint 10 százalékot osztalékot fizettek. A közbeszerzés úttörő vállalkozásai viszont jellemzően évi 15 százaléknál is többet, vagyis fejőstehenekként működtek.

Ez nem jó hír. A kormány bevallottan preferálja a közbeszerzésben a magyar tulajdonú cégeket azzal, hogy a hazai tőke és a hazai cégek megerősödését kívánja segíteni. Úgy tűnik ez kevéssé működik. A közbeszerzésben nem érintett cégek, magasabb technikai felszereltséggel, és a nagyobb elkötelezettséget kifejezve gyorsabb saját tőkenövekedést mutattak fel úgy, hogy azt alacsonyabb ROE mutatóval teljesítették.

Tehát lehet, hogy a közbeszerzés erősíti a hazai tőkét, az azonban nem jelenik meg ezekben a cégekben. Persze lehet, hogy más befektetéseknél, ingatlan, vagy cégvásárlásoknál ez a pénz feltűnik, ez azonban nem feltétlenül eredményezi mindannyiunk gyarapodását. A cég, vagy ingatlan vételnél csak a pénz cserél gazdát, a cég jövedelemtermelő képessége, vagyis a GDP hozzájárulása automatikusan a tulajdonos változásától nem nő, kivéve persze, ha ettől sorra nyeri majd a közbeszerzéseket. Ezzel szemben a technika és technológia fejlesztése – amit a közbeszerzésben nem érintett cégek preferáltak – nagy eséllyel többletértéket, többlet GDP-t hoz létre, hisz senki nem akar beruházni, ha annak nem kielégítő a hozama.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat közbeszerzés osztalék vállalatok Olvasson tovább a kategóriában