Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 26. 06:53 Vállalat

Kisebb erőfeszítéssel csinálnak nagyobb profitot a közbeszerzéseken induló cégek

Sokat tudunk a közbeszerzésről, annak körítéséről, a korrupciós gyanúkról, de keveset tudunk a közbeszerzésben résztvevő cégekről. Vajon hatékonyabbak, versenyképesebbek, miben térnek el a többi cégtől? A következőkben ezt vizsgáljuk meg a Bisnode által a 2014-2017 -es évekre rendelkezésre bocsájtott vállalati adatbázisa alapján.

A vállalati mintában 5392 nem pénzügyi magáncég szerepel, amelyek összesen 883 ezer foglalkoztatottal (2017), minimum 10 fővel, de átlagosan 164 fővel működnek. Ezek közül 2016-2017-ben 1120 nyert közbeszerzést közvetlenül, konzorciumban, vagy volt nyertes közbeszerzésben megjelölt alvállalkozó. A vállalati minta jellemzését és a vizsgálat módszerét itt olvashatod.*A számítások elvégzésében Hajdú Miklós volt a segítségemre. A mintában csak a teljes pénzügyi kimutatást készítő, vagyis a nagyobb cégek szerepelnek akkor, ha minden évre rendelkezésre álltak az adatok, és közben nem alakult át, vagy nem ment csődbe. A pénzügyi kimutatásokon túl ismerjük a többségi tulajdonosi hátteret, (magyar vagy külföldi) és a foglalkoztatott létszámot is. A közbeszerzésről csak a nyertes tényét tudjuk megragadni, mivel egy konzorciumban az nem követhető, hogy melyik tag, vagy melyik alvállalkozó az adott összegből mennyivel részesedik. Az összehasonlítás a közbeszerzésben részt vett, vagy részt nem vett vállalati csoportokra vonatkozik. A szignifikáns összefüggések feltárására törekszünk. Szignifikánsnak tekintjük az összefüggést akkor, ha a statisztikai tesztek alapján 1 százaléknál kisebb az esélye annak, hogy az adott állításunk nem igaz a sokaság egészére.

Közbeszerzésben részt venni jó

A pénzügyi kimutatásokból kiolvasható adatok alapján a közbeszerzésben részt vevő cégek teljesítménymutatói jobbak.

 

  • A befektetett tőkére jutó hozamuk (ROIC) mindig magasabb.
  • A tulajdonosok a saját tőkéjükre vetítve 2014 és 2017 között 87,1 százalékot kerestek, 14,1 százalékkal többet, mint a közbeszerzésben részt nem vevő cégek.
  • Átlagos árbevételük 2017-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami annak is köszönhető, hogy az árbevétel növekedési üteme rendszerint magasabb.*Ez alól a 2016 volt kivétel.
  • Elsősorban a belföldi piacra koncentrálnak, exportátbevételük aránya alacsony, alig van 12 százalék fölött, szemben a közbeszerzésben részt nem vevőkkel, ahol ez az arány 30 százalék körül ingadozik.
 

  • Termelékenységük (hozzáadott érték) stabilan jobb, mint a többieké, de növekedése csak tizedszázalékokkal tér el a többi cégétől.
  • Átlagban a cégek 10 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint a közbeszerzésben részt nem vevők. 2014 és 2017 között a béremelkedésük alacsonyabb volt 3,3 százalékkal. A nagyobb teljesítmény és növekedés érdemben nem jelenik meg a dolgozói jövedelmekben, de a foglalkoztatásuk változása sem mutat szignifikáns eltérést.
  • A bérszínt különbséget akár az ágazati összetétel különbsége is magyarázhatja. Ezt támasztja alá, hogy az ágazati átlag alatti bért fizet a cégek 47,6 százaléka, míg a fölött 52,4 százaléka. A teljes mintában fordított ez az arány, 52,5-47,5 százalék.
  • Létszámuk kevéssé nőtt (+8,7 százalék), mint a közbeszerzésben részt nem vevőké (+12,5 százalék).

A budapesti korrupciókutató CRCB rendelkezésünkre bocsájtott adatai szerint az 1120 cég többsége visszatérő szereplő a közbeszerzési piacon. A 2016-ban és 2017-ben közbeszerzésben részt vevők közül 2014-ben 52 százalékuk szerepelt a legnagyobb ezer közbeszerzést nyerők között, vagy önállóan, vagy egy konzorcium vezetőjeként. Ugyanez 2010-ben 48 százalék, de már 2008-ban is magas, 38 százalékos volt az arány. A mi mintánkban a konzorciumi résztvevők is benne vannak, s egyszer vezető, egyszer pedig tag is lehet egy-egy vállalat a konzorciumban, ezért bátran feltételezhető az, mintánk többsége is stabil szereplő ezen a piacon. Ezért nem lehet statisztikailag igazolni azt, hogy a közbeszerzésben részt vevők azért nyernek közbeszerzést, mert hatékonyabbak, vagy azért mutatnak nagyobb eredményt mert részt vesznek a közbeszerzésben.

Fejőstehenek

A közgazdasági szakirodalom fejősteheneknek (cash cow) hívja azokat a vállalkozásokat, amelyek magas megtérüléssel működnek, és a megtermelt profit nagy részét nem kell újra befektetni a cég fenntartható működése érdekében.

Nos, úgy tűnik, a közbeszerzésben sikeres cégekre ez mind igaz.

A közbeszerzésben részt vevő cégek saját tőkére plusz a hitelekre jutó hozama 3 százalékkal magasabb volt a többiekénél. Amikor az adózott eredményt a saját tőkére vetítve, vagyis a tulajdonosi hozamot vizsgáljuk (ROE) akkor ez az előny tovább nő, átlagban négy év alatt 14,1 százalékos többlethozamot értek el. Elvileg ennyivel több pénzt lehetne a fejlesztésbe, a növekedés érdekében befektetni. Ez azonban nem valósult meg. Az úgynevezett technikai felszereltség*Ez az egy dolgozóra jutó gép, berendezés és szellemi javak értéke. 2014-ben is elmaradt 14 százalékkal a többi vállalatétól, de 4 év alatt nem is közelítette azt, vagyis a többletjövedelem más célokra ment el.

Amikor a megtermelt jövedelem a vállalatban marad, akkor a cég saját tőkéje nő. Ha 10 százalék a tulajdonosi hozam, és nincs osztalék, akkor a saját tőke növekedése 10 százalék lesz. 2014 és 2017 között a saját tőke növekedése a közbeszerzést nem nyerő vállalatoknál 33,3, a közbeszerzésben érintett vállalatoknál 23,2 százalék volt. Vagyis a közbeszerzésben részt vevők a saját tőke arányosan megtermelt 87,1 százalékos jövedelemből tőkearányosan 63,9 százalékot kivettek, ami a megtermelt jövedelemnek a 73 százaléka. A többi vállalat a kevesebb megtermelt jövedelemből (73 százalékból) 33,3 százalékot bent hagyott, vagyis az összes megtermelt jövedelemből 54,3 százalékot vettek ki.

A közbeszerzésben nem érintett cégek tőkearányosan évente kevesebb mint 10 százalékot osztalékot fizettek. A közbeszerzés úttörő vállalkozásai viszont jellemzően évi 15 százaléknál is többet, vagyis fejőstehenekként működtek.

Ez nem jó hír. A kormány bevallottan preferálja a közbeszerzésben a magyar tulajdonú cégeket azzal, hogy a hazai tőke és a hazai cégek megerősödését kívánja segíteni. Úgy tűnik ez kevéssé működik. A közbeszerzésben nem érintett cégek, magasabb technikai felszereltséggel, és a nagyobb elkötelezettséget kifejezve gyorsabb saját tőkenövekedést mutattak fel úgy, hogy azt alacsonyabb ROE mutatóval teljesítették.

Tehát lehet, hogy a közbeszerzés erősíti a hazai tőkét, az azonban nem jelenik meg ezekben a cégekben. Persze lehet, hogy más befektetéseknél, ingatlan, vagy cégvásárlásoknál ez a pénz feltűnik, ez azonban nem feltétlenül eredményezi mindannyiunk gyarapodását. A cég, vagy ingatlan vételnél csak a pénz cserél gazdát, a cég jövedelemtermelő képessége, vagyis a GDP hozzájárulása automatikusan a tulajdonos változásától nem nő, kivéve persze, ha ettől sorra nyeri majd a közbeszerzéseket. Ezzel szemben a technika és technológia fejlesztése – amit a közbeszerzésben nem érintett cégek preferáltak – nagy eséllyel többletértéket, többlet GDP-t hoz létre, hisz senki nem akar beruházni, ha annak nem kielégítő a hozama.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat közbeszerzés osztalék vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.