Bár az országban összességében még mindig jó néhány ezerrel többen keresnek munkát, mint a járvány előtt, sok helyen már visszaállt a 2020. január-februári állapot. Sőt számos járásban jelenleg már kevesebb is az álláskereső, mint akkor. A feldolgozóiparban meg is jelent a korábban jellemző munkaerőhiány. A cégek szerint nagyon nehéz pótolni azokat, akiket tavaly kénytelenek voltak elküldeni, teljesen felbolydult a munkaerőpiac, és soha nem látott mértékű a fluktuáció.
Sopron vagy Borsod?
A járvány kirobbanása és az emiatt bevezetett korlátozások után a bevétel nélkül maradt, vagy visszaeső forgalommal szembesülő cégek Magyarországon is részben a munkaerő leépítésével próbálták csökkenteni a költségeiket. A kormány elég sokáig tétlenül nézte a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatokat, és amikor lépett, első körben akkor is csak olyan intézkedéseket hozott, amelyek szinte senki számára nem voltak vonzóak, így az elbocsátásoknak nem szabtak gátat.
A járvány miatt így tavaly tavasszal több tízezer ember veszítette el a munkáját. Bár áprilisban Gulyás Gergely alig több mint 50 ezer új regisztrált álláskeresőről beszélt, már akkor tudni lehetett, hogy a tényleges adat ennél sokkal magasabb. Végül
az álláskeresők száma júniusban tetőzött, nagyjából 130 ezerrel a januári szint felett úgy, hogy az idénymunkák miatt nyáron jellemzően kevesebben keresnek állást, mint télen.
Tehát minden bizonnyal még ennél is több ember munkahelye szűnt meg.
A járvány azonban az ország különböző pontjait elég eltérően érintette. A legnagyobb mértékben a nyugati járásokban nőtt meg az álláskeresők száma: Sopron környékén például két hónap alatt több mint háromszorosára emelkedett, de a győri és a téti járásban is közel triplázódott. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy abból a régióból nagyon sokan jártak át dolgozni Ausztriába, ahol a szintén komoly elbocsátáshullám az átlagosnál is súlyosabban érintette a magyarokat.
A fenti térképen jól látszik, hogy a munkaerőpiaci helyzet május-júniusban volt a legkedvezőtlenebb. Ez persze nem meglepő, hiszen a tavaszi lezárások májusban futottak ki, a cégek pedig ezután biztosan kivártak. A kora nyári tetőzés még szembetűnőbb, ha az aktuális hónapban állást keresők számát nem a 2020. januárihoz, hanem 2019 azonos hónapjához viszonyítjuk, így ugyanis a szezonális hatások is kiszűrhetőek. Nyáron és kora ősszel ugyanis jellemzően mindig többen dolgoznak, hiszen ilyenkor például a mezőgazdaságban és a turisztikában is sokkal több a munka.
Bár az álláskeresők száma Nyugat-Magyarországon ugrott meg a legnagyobb mértékben, a tényleges munkanélküliség még így sem itt volt a legnagyobb. A járvány előtt ugyanis ebben a térségben alig volt olyan ember, aki nem talált állást, az aktív népességben az 1 százalékot sem érte el az arányuk. Innen nézve a júniusi 3-4 százalék komoly növekedés, de még így sem közelíti meg az ország szegényebb régióira jellemző 10 százalék feletti arányt. Márpedig főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szép számmal akadnak olyan járások, ahol már a járvány előtt is az aktív népesség legalább tizede regisztrált álláskereső volt.
Csak pár hétig maradnak a munkavállalók
Tavaly június után a munkaerőpiaci trendek nagyon látványosan igazodtak az aktuális járványhelyzethez. Decemberig csökkent az álláskeresők száma, majd a második hullám és az újabb lezárások következtében ismét pár hónapig nőtt, ha nem is olyan mértékben, mint 2020 tavaszán. A korlátozó intézkedések áprilisban kilátásba helyezett eltörlése pedig ismét fordulatot hozott, amelynek eredményeként már abban a hónapban éves mélypontra csökkent a mutató, hogy aztán májusban tovább ereszkedjen.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint
jelenleg a 176 járás közel harmadában már kevesebb a regisztrált álláskereső, mint a járvány előtt 2020 januárjában, és további nagyjából ugyanennyi járásban 10 százaléknál kisebb az eltérés.
Bár elég jól látszik, hogy az ország különböző pontjai, illetve az egyes iparágak között is komoly eltérések vannak, a növekvő foglalkoztatás azt is jelenti, hogy egyes szektorokban már a munkaerőhiány is visszatért. Ez különösen azoknak a vállalatoknak okoz gondot, amelyek a tavalyi kényszerű elbocsátások után most szeretnék újra feltölteni az állományt.
A mások mellet autó- és építőipari cégeknek is acéltermékeket szállító hatmilliárdos forgalmú Tom-Ferr Zrt. ügyvezető-tulajdonosa, Laczkó Oszkár lapunknak azt mondta: most már jó ideje tartósan 20 százalék körüli emberhiánnyal küzdenek. Miközben a megrendeléseik még az előrejelzéseiket is felülmúlják, a létszámot nem tudják feltölteni. Hiába vesznek fel új munkatársakat, nagyon sokan rendkívül gyorsan el is mennek, így az idén eddig nagyjából 35 százalékos volt a fluktuáció a budapesti cégnél.
Nagyon hasonló tapasztalatokról számolt be a közel nyolcszáz főt foglalkoztató hajdúsági Hajdu csoportot vezető Novotni Anna is. A háztartási gépeket, például vízmelegítőket gyártó, illetve az autóiparnak is szállító csoport már a járvány előtt is munkaerőhiánnyal küzdött. A járványhelyzetben ez azonban megváltozott: egyrészt az autóipari cégüknél nekik is csökkenteni kellett a létszámot, másrészt a korábban a szolgáltató szektorban dolgozók is más területeken kezdtek munkát keresni, miután a lezárások teljesen megroppantották a szolgáltatásokat nyújtó cégeket.
Az idén tavaszi nyitással azonban ismét változott a helyzet. Az ipari cégek most növelnék az állományt, ehhez viszont nem találnak megfelelő munkaerőt. Ezzel küzd a Hajdu csoport is. Novotni Anna azt mondta: náluk is nagyon nagy a fluktuáció.
A törzsállományra, akik már a járvány előtt is náluk dolgoztak, továbbra is számíthatnak, de az újonnan felvettek jelentős része mindössze néhány hetet marad, még a próbaidejét sem tölti ki, így folyamatosan keresni kell a távozók helyére másokat.
A helyzetet csak nehezítheti, ha a külföldi munkavállalás ismét kevesebb akadályba ütközik majd. Ez főleg az építőipari cégeknek jelenthet gondot. A szektor a lakosságnak nyújtott lakásfelújítási támogatás miatt amúgy is pörög, itt már az első negyedévben is nagyon látványosan nőtt a foglalkoztatottak száma. Egy Heves megyei építőipari vállalat vezetője lapunknak azt mondta: ennek ellenére most még nem érzékel olyan munkaerőhiányt, mint a járvány előtti években, de ha tömegével kezdenek külföldre menni a szakemberek, ahogy ez jellemző volt, akkor itt is nagyon gyorsan hasonló lehet a helyzet.
Adat
Az e-autósok harmada visszatért a benzines vagy dízelautóhoz Németországban
Legalábbis azok közül, akik az idei első kilenc hónapban cserélték le a kocsijukat. A hosszabb távú kilátások ugyanakkor így sem rosszak.
Nagyon látványosan felülteljesít a magyar futballválogatott
A keret értékéhez képest rendkívül jó eredményeket ér el a magyar csapat, így sok erősebbnek tartott válogatottat előz meg a világranglistán.
Kijött a szám arról, hogy mennyire állt földbe a magyar napelemes piac
Még csak ezerhez közelít idén a támogatással telepített háztartási napelemek száma, a piac beszűkült, döntően a még korábbról átnyúló megrendelésekből él.
Fontos
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Nem a kínai kölcsönök és kütyük döntik romba a demokráciát a világban
Kína valóban sok elnyomó rezsimet lát el pénzzel és megfigyelőrendszerekkel, de egyes kutatások szerint ez a nyugati világra ugyanúgy igaz.
Már nem is cél, hogy európai színvonalat érjen el a magyar vasút
A következő tíz évben nem tervez érdemi minőségfejlesztést a kormány a vasúton, csak a legkirívóbb problémák egy részének kezelésére lesz pénz.
