Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. május 26. 06:49 Adat

Óriásvállalatnyi dolgozót veszített el az ország a koronavírus miatt

A koronavírus-járvány kezdete óta rengeteg cikk született azzal kapcsolatban, hogy milyen az elhunytak összetétele korosztály vagy éppen a járványtól független egészségi állapot szempontjából. Bár részben a vírus mutálódása, részben az oltási sorrend miatt a járvány kezdete óta voltak változások ebből a szempontból is, az az alapvetés nem változott, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb veszélyt jelent számára a fertőzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne okozna súlyos vagy akár végzetes betegséget a fiataloknál és a középkorúaknál.

Ebből elég sok félreértés és konfliktus adódott nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon, az első hullámban például sok fiatal azt követelte, hogy korlátozások nélkül élhesse az életét, mondván, ők meg sem érzik a fertőzést.*Még ha így is volt, az általuk megfertőzöttek számára már gyakran halálosnak bizonyult. A fiatalokról az idősebb nemzedékek felé terjedő, és ott súlyos pusztítást okozó jelenséget a bulizó floridai ifjak nyomán nevezték el Florida-hatásnak. Miután a brit és az ahhoz hasonló vírusmutációk már rájuk is veszélyesebbek lettek, ezek a hangok valamelyest elhalkultak, de még akkor is érezni lehetett a hatásukat, amikor Orbán Viktor azzal indokolta a 2,5 millió beoltottnál meghúzott nyitás kezdetét, hogy akkorra kapták meg a vakcinát az azt kérő 65 éven felüliek – miközben akkor még javában tombolt a harmadik hullám, a fiatalabbak közül pedig még elég kevés embert oltottak be.

Az elsietettnek tűnő nyitás előkerült akkor is, amikor az al-Dzsazíra interjút készített Kovács Zoltánnal, aki elismerte, hogy ennek részben gazdasági okai vannak, foglalkozniuk kell azokkal, akik elveszthetik, vagy már el is vesztették a munkájukat.

Ezt sok európai országban egyszerűen megoldották átmeneti állami támogatásokkal és segélyekkel, de nálunk ez – például a mindössze 90 napos álláskeresési járadék, azaz a munkanélküli segély meghosszabbítása – nem fért bele a munkaalapú társadalomba. Így aztán maradt a többé-kevésbé nyíltan gazdasági (és népszerűségi) okokból elrendelt erőltetett nyitási ütem, hiába figyelmeztetett több kormányzati tanácsadó is, hogy ezzel a járvány elhúzódását kockáztatják.

Alternatív valóság híján ennek a bekövetkezéséről lehetne vitatkozni, a korosztályok szempontjából mindenesetre elgondolkodtató, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs múlt hét szerdai tájékoztatóján azt mondta, hogy jelenleg az aktív, munkaképes korosztály körében terjed leginkább a járvány. Ezzel együtt persze a világszinten is kiemelkedő magyar halálozásért (akár tényleg rekord, akár nem) a kormány által befolyásolható tényezők közül leginkább nem a mostani nyitás üteme, hanem a második és harmadik hullám kezdetén késve elrendelt korlátozások tehetők felelőssé. Ennek viszont megint csak gazdasági okai voltak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február elején azt mondta, hogy napi 10-15 milliárd forint kárt okoznak a magyar gazdaságnak a lezárások. Viszont ha a gazdaság van a fókuszban, érdemes azt is megnézni, hogy az áldozatok között mennyien voltak munkaképes korúak, azaz jó eséllyel dolgozók. Az ő haláluk akár pénzben is kifejezhető veszteség*Természetesen minden ember halála pótolhatatlan veszteség, és nem azért foglalkozom ebben a cikkben a munkaképes korúakkal kiemelten, mert ők többet érnének, mint az idősebbek. Már csak azért sem, mert – maradva a gazdasági hatásoknál – a gazdaságnak, és annak legáltalánosabban használt mutatójának, a GDP-nek nemcsak termelői, hanem fogyasztói oldala is van. Ha nem is végeztek már pénzkereső tevékenységet, innen mindenképpen kiestek a nyugdíjas elhunytak. Az állam megpróbálhatja pótolni az emiatt kiesett keresletet a gazdaságban, de egy néhány törzsvevőjét elvesztő kisbolt számára csekély vigaszt jelentenek a felpörgő állami beruházások, ha nem éppen hozzá mennek be az ott dolgozó építőmunkások.
Ezen kívül természetesen vannak olyan hatások, amelyeket nem lehet megfogni gazdasági mutatókkal. Szeretteik elvesztése érzelmi támaszaitól fosztott meg rengeteg embert, amit nem lehet forintosítani, de drasztikusan csökkenti a jóllétet, az élettel való elégedettséget. De például az sem számít bele a GDP-be, ha a nagyszülő ingyen vigyáz az unokára, miközben ez óriási könnyebbség a szülők számára.
, és bár köztük is voltak már a járvány előtt súlyosan betegek, esetükben kevésbé állja meg az „egyébként is elhunytak volna” kormányzati érvelés, azaz hogy a halálozási statisztikát azért vezeti Magyarország, mert itt – más országokkal ellentétben – minden fertőzött megjelenik a koronavírus áldozatai között, miközben sokaknál ez csak kísérő kór volt, nem a halál tényleges oka.

Az operatív törzs által közölt életkori adatokból az látszik, hogy a járvány kezdete óta a KSH által munkavállalási korúnak (15-64 év) tekintettek közül 5829-en vesztették életüket koronavírus-fertőzés miatt, vagy legalábbis annak jelenléte mellett. Ez az elhunytak közel ötöde, és bár azt nem tudjuk, hogy mennyien dolgoztak közülük, a tömeg nagyságát érzékelteti, hogy mindössze 14 olyan vállalat van Magyarországon, amely ennél több embert foglalkoztat.*A közel nyolcezer fős Prohumán 2004 Kft.-vel együtt 15, de ez a cég egy munkaerő-kölcsönző, alkalmazottai tehát más vállalatoknál dolgoznak ténylegesen.

Ha korosztályok szerint ábrázoljuk őket, akkor itt is egyértelműen kirajzolódik az idősebbek fokozott veszélyeztetettsége.

Közülük persze nem dolgozott mindenki, részben betegségek, részben nyugdíj miatt. A nők eleve nyugdíjba mehetnek 40 év szolgálati jogviszony elérését követően, a férfiak és azok közül a nők közül, akik számára ez nem elérhető, az 1955-ben születettek legkorábban 64, az 1956-ban születettek 64,5 évesen mehetnek nyugdíjba.

A másik oldalon viszont a 64 évnél idősebb áldozatok között is biztosan sokan voltak, akik nyugdíj mellett dolgoztak (vagy akár még nem mentek nyugdíjba), de az ő számuk nem ismert. Az mindenesetre látszik, hogy

a magyar munkaerőpiac, a hazai gazdaság egy óriásvállalatnyi embert veszített a járvány miatt, és ők nagyon fognak hiányozni, gazdasági értelemben is.

A foglalkoztatottsági mutatók jelenleg nem sokkal maradnak el a koronavírus-járvány előttitől, amikor a munkaerőhiány volt a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondja.

Orbán Viktor már meg is jósolta, hogy ez az állapot hamarosan visszatér, és ebben – ha nem jön ismét egy váratlan gazdasági törés – gyorsan igaza is lehet. Az utóbbi években a munkavállalási korú népesség elsősorban a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt nem csökkent jelentős mértékben, miközben nagymértékben esett az inaktívak száma. A potenciális munkaerő-tartalék azonban már most, az igazi fellendülés előtt sokkal kisebb, mint például tíz éve, a nyugdíjkorhatár emelkedése pedig jövőre a 65 év elérésével befejeződik, utána egyre többen lépnek majd ki a munkaerőpiacról.

Azt persze nem tudjuk, hogy mennyi munkahelyet váltanak majd ki gépekkel és szoftverekkel, és mennyi vendégmunkás érkezik, de pár év múlva könnyen lehet, hogy még a járvány előttinél is sokkal súlyosabb lesz a munkaerőhiány. A járvány gazdasági áldozatairól beszélve már csak ezért is érdemes nemcsak a kiesett bevételekre és csődbe ment cégekre gondolni, hanem azokra az emberekre is, akik már soha, semmilyen munkahelyre nem térhetnek vissza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValami nagyon nem stimmel a magyar koronavírus-halálozási adatokkalA jelenlegi adatok szerint a 15. héten Magyarországon elhunytak közül többen voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozzaMinél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

Adat halálozás járvány koronavírus munkaerőpiac munkavállalók Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Fabók Bálint
2021. június 21. 17:33 Adat

Rossz vagy közepesen szennyezett a magyar nagyvárosok levegője

Lengyelországban és Olaszországban vannak a legszennyezettebb nagyvárosok az EU-ban, a legtisztább helyek pedig Skandináviában és Észtországban találhatók.

Fabók Bálint
2021. június 21. 12:18 Adat, Élet

Az előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellen

Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

Fontos

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.