Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. május 19. 11:48 Közélet

Valami nagyon nem stimmel a magyar koronavírus-halálozási adatokkal

Nagyon nincs összhangban az operatív törzs szerint koronavírusban elhunytak száma a KSH által közölt halálozási adatokkal. Ahogy korábban is írtunk róla, a nyár vége óta egyértelműen a pandémia határozza meg, hogy mennyien halnak meg az országban. A járványcsúcsokon – ahogy más országokban is – Magyarországon is jelentősen megugrott az összes halálozás: voltak olyan hetek, amikor 60-70 százalékkal többen hunytak el, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szoktak.

Ez tényleg rendkívül magas szám, az elmúlt ötven évben egész biztosan nem volt olyan időszak, amikor ilyen sok ember veszítette életét Magyarországon. Az 1970 eleje óta eltelt közel 2700 hét tizenöt legtöbb halálesetet hozó hete közül az eddigi ismereteink szerint legalább kilenc volt a koronavírus-járvány második vagy harmadik hullámának idején*Mivel ezeket az adatokat a KSH még hónapokig változtatja, felfele még módosulhat..

A járvány enyhülésével ugyanakkor az összhalálozás is csökkent. A lecsengő szakaszokban az operatív törzs és a statisztikai hivatal adatai már a második hullámban is elváltak kissé egymástól, de az még nem volt nagyon látványos. Abban, hogy egy adott időszakban mennyien halnak meg Magyarországon, elég sok tényező szerepet játszhat a járványon kívül is, ráadásul az adatközlés is elhúzódhat, így az akkori eltérésekre nem volt nehéz ésszerű magyarázatot találni.

A harmadik hullámban azonban akkora különbség alakult ki a KSH és az operatív törzs adatai között, ami már nagyon nehezen érthető. A hivatalos adatok szerint a harmadik hullámban a halálozás a 12. és a 15. hét között tetőzött. Ebben a négy hétben az operatív törzs napi jelentései alapján végig 1670 és 1780 között volt a hetente elhunytak száma. A KSH szerint ugyanakkor a 15. héten a jelenlegi adatok szerint mindössze 3238-an haltak meg az országban összesen, miközben a 12 és a 13. héten még több mint 4200-an.

Miközben az operatív törzs szerint ebben az időszakban nem volt jelentős javulás, és négy hétig tetőzött a járvány, addig a statisztikai hivatal adatai alapján már két héttel korábban látványos fordulat történt.

A korábbiaktól nagyon eltérő helyzetet talán a KSH és az operatív törzs által közölt halálozási adatok különbsége (vagyis a járványtól függetlenül elhunytak száma) mutatja meg. Attól függően, hogy a pandémia milyen szakaszában voltunk, ez heti 2300 és 3300 között mozgott.

A második hullám csúcsán volt a legmagasabb, ami logikus, hiszen egyrészt a koronavírus-szűrési rendszer sem működik tökéletesen, másrészt ekkor az erősen leterhelt egészségügyi rendszer az egyéb betegségben szenvedőket sem tudta megfelelően ellátni. Amikor aztán enyhült a nyomás az ellátórendszeren, akkor az egyéb okokból elhunytak száma is csökkent.

A harmadik hullám csúcsán azonban épp a legnagyobb egészségügyi terhelés idején kezdett el csökkenni a járványtól (elvileg) független halálozás. Olyannyira, hogy a korábban 2300 és 3300 közötti különbség 1500 környékére süllyedt. Ez azt jelenti, hogy

a jelenlegi adatok szerint a 15. héten Magyarországon elhunytak közül többen voltak koronavírus-fertőzöttek, mint ahányan nem.

A KSH eddigi adataiból ráadásul úgy tűnik, hogy a harmadik hullám nem volt annyival durvább a másodiknál, mint ahogy azt eddig sejtettük. Miközben az operatív törzs a tavaszi csúcs környékén 60-70 százalékkal több áldozatról számolt be, mint ősszel-télen, addig a statisztikai hivatal szerint a két időszakban az ország egészében nagyjából hasonlóan alakult a halálozás a járványcsúcsok környékén.

Ez utóbbira talán csak az adhat magyarázatot, ha időközben az operatív törzs változtatott valamit azon a gyakorlaton, ahogy az elhunytak számát rögzítik. Gulyás Gergely egy márciusi kormányinfón azt mondta, hogy

a legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek. Minden európai uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ezért nagyon sok olyan eset van más országokban, amit mi egyébként koronavírusos halálként tüntetünk fel, máshol pedig nem számít ennek. (…) Ebből egyenesen következik az, amit egyébként a gyakorlat is megerősít, hogy míg mi mindenkit, aki egyébként koronavírus-fertőzött volt, de olyan súlyos betegségben szenvedett, hogy egyébként is elhunyt volna, koronavírusos elhunytként tartunk nyilván, addig Nyugat-Európa számtalan országa, sőt Közép-Európa számtalan országa nem ezt a gyakorlatot követi.

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a harmadik hullám előtt ez – ha nem is volt alaptalan – ebben formában nem teljesen állta meg a helyét. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a kormány, illetve az operatív törzs időközben változtatott valamit a protokollon.

Ez azonban még mindig csak a második és harmadik hullám közötti különbségekre adna magyarázatot, arra nem, hogy a koronavírusban elhunytak hivatalos száma és az országos halálozási adatok miért nincsenek összhangban. Az ellentmondásról megkérdeztük az operatív törzset és a KSH-t is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globális járvány harmadik leghalálosabb napja volt kedden MagyarországonA hivatalos adatok alapján, amelyek viszont a kormány szerint nem összehasonlíthatóak. Megvizsgáltuk, hogy valóban így van-e.

Közélet covid halálozás koronavírus operatív törzs Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.