Hírlevél feliratkozás
Tóth István János
2021. május 14. 18:08 Adat, Közélet

A kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozza

A szerző a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Többnyire afrikai országok tragikus példái alapján szokták társadalomkutatók és korrupcióellenes szervezetek képviselői mondani, hogy a „korrupció halálos”.*A cikk a CRCB egy kutatási programjának keretében készült. A kutatást magyar magánszemélyek és vállalkozások anyagi támogatása teszi lehetővé, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Köszönöm továbbá Csaba Ivánnak, Hajnal Zoltánnak, Kertesi Gábornak, Lackó Máriának, Palócz Évának és Vakhal Péternek a cikk első változatához fűzött értékes észrevételeit és javaslatait. A korrupt állami intézmények, illetve a korrupt kormányok lépései rendre olyan helyzeteket idéznek elő, amelyek veszélybe sodorják az országban élőket.*Ez a közvetlen összefüggés legutóbb a bukaresti diszkótűz kapcsán nyert tragikus értelmet: 2015. október 30-án tűz ütött ki a Collective éjszakai bárban. 64 fiatal veszett oda, akiknek többségét sikerült ugyan kimenteni a tűzből, de égési sérüléseiket a megfelelő speciális kórházi felszerelés híján nem tudták ellátni, miközben a kórházakban többen fertőzést kaptak, ami aztán hozzájárult halálukhoz. A román oknyomozó újságírók feltárták, hogy a tragédiában mekkora szerepet is játszott a román egészségügyi rendszer korruptsága. Az erről szóló, 28 díjjal, közöttük a Európai Filmdíjjal jutalmazott film, a Collective megrázóan mutatja be ezt a történetet, és e példán keresztül érzékelteti a politikai gazdaságtanból jól ismert összefüggést a korrupció halálos veszélyeiről (lásd itt és itt). Mindez jól példázza azt is, hogy a tudomány, az oknyomozó újságírás és a filmművészet egymást segítve hogyan léphet fel együtt a korrupció ellen, bemutatva, feltárva a korrupt állami intézmények és korrupt kormányzatok perverz működését.

A koronavírus-világjárvány különös helyzetet teremtett e téren, vizsga ez az államok és a kormányzatok számára: mennyire képesek megfékezni a járványt, mennyire képesek megóvni polgáraik életét. A cikkben a járványnak 2020. március és 2021. április közötti időszakát vizsgálom az Európai Unió tagországaiban, amikor a fertőzés elleni vakcinák még korlátozottan álltak rendelkezésre. Azt gondolom, hogy az állami intézmények minősége és a kormányzatoknak a járványra adott reakciói döntő fontossággal bírnak: ezek a tényezők számottevően hatnak arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban mekkora pusztítást okozott a járvány. Hányan betegedtek meg, hányan súlyosan, és mekkora lett a halálos áldozatok száma. Három tényezőt fogok vizsgálni:

  1. a korrupció szintjét,
  2. a tesztelés fontosságának felismerését és
  3. a magyar helyzet esetében a társadalmi életet korlátozó intézkedések időzítésének hatását.

Különös jelentősége nemcsak annak van, hogy a kormányzatok járvány során tett lépései és a járványban meghaltak száma közötti összefüggéseket vizsgálják a kutatók, hanem annak is, hogy egy-egy országban a korrupció kontrolljának hiánya, a korrupció szintje milyen kapcsolatban van azzal, hogy az állami intézmények és az ezeket igazgató kormányok mennyire voltak képesek megvédeni polgáraikat, mérsékelni a járvány halálos áldozatainak számát.

Ezért lenne fontos, hogy járvány levonulását követően a kormányok külső szakértők bevonásával készítsenek részletes összefoglaló jelentést a járványról. E jelentésben ismertessék az összegyűjtött adatok alapján a járvány lefolyását, szakmailag értékeljék az általuk megtett lépéseket, ezek hatásait, költségeit és a járvány társadalmi és gazdasági következményeit. Ezt a jelentést hozzák nyilvánosságra és bocsájtsák nyilvános vitára. Mindez tanulságul szolgálhat a következő járványok elleni védekezésben. A jövőt még képesek lehetünk befolyásolni. Ez a gondolat motiválja ezt a cikket is.

A korrupció és a járványkezelés közötti összefüggés így állhat fent: egy olyan országban, ahol a korrupció elterjedtebb, erősebb a jelenléte mind az állami intézmények és magánvállalkozások közötti tranzakcióknál (például közbeszerzéseknél), mind az üzleti szektoron belül, az állam nemcsak kevésbé képes fellépni a joguralom érdekében, hanem kevésbé is képes megszervezni az állampolgárokat, a vállalkozásokat szolgáló állami intézményeket, kevésbé képes megteremteni a társadalmi és a gazdasági élet biztonságát. Egy korrupt állami intézményrendszert irányító, önmagában is korrupt kormányzat célja inkább a korrupt környezet fenntartása, a korrupciós mechanizmus működtetése, mintsem a hatékony kormányzás, az állampolgárok és a vállalkozások biztonsága és jóléte. Ekkor, teljesen érthető okokból, a lakosság és a vállalkozások bizalma is megrendül az államban. A bizalom hiánya aztán olyan kritikus időszakban, mint például a járvány, gyengíti a szabálykövető magatartást. Ennek megfelelően egy korrupt intézményrendszer, egy korrupt kormányzat és az ilyen környezetben élő lakosság kevésbé is tud hatékonyan reagálni az olyan sokkokra, mint amilyen a koronavírus-világjárvány.

A korrupció szintje, az állami intézmények minősége és egyes kormányzati politikák között az empirikus kutatások sokrétű összefüggéseket tártak fel. Az elemzések közül Mauro 1997-es tanulmányát emelném ki.* Lásd Mauro, P. 1997. “The Effects of Corruption on Growth, Investment, and Government Expenditure” In Kimberly Ann Elliott (ed.) Corruption and the Global Economy. (pp. 83-107). Washington D.C.: Peterson Institute for International Economics. https://www.piie.com/bookstore/corruption-and-global-economy. Mauro kimutatja például, hogy a korruptabb országok kormányai szignifikánsan kevesebbet költenek oktatásra, mint a kevésbé korrupt országok kormányai – akkor is, ha a gazdasági fejlettséget figyelembe vesszük. Magasabb korrupciós szint, kevesebb oktatás. Hanf és szerzőtársai 178 ország 2008-as adatait vizsgálva mutattak ki összefüggést az ötéves kor alattiak körében mért gyerekhalandóság és a korrupció szintje között.*Lásd: Matthieu Hanf, M., Van-Melle, A., Fraisse, F., Roger, A., Carme, B., Nacher, M. 2011. ”Corruption Kills: Estimating the Global Impact of Corruption on Children Deaths”. PLoS ONE , 6(11): e26990. doi:10.1371/journal.pone.002699 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3206868/ A gyerekhalandóság elsősorban a közegészségügyi és ivóvíz-ellátottsággal függ össze. Ez utóbbi területek (közegészségügyi beruházások és víztisztítással kapcsolatos projektek) pedig a korrupt szereplők kedvelt terepei világszerte. Az ilyen beruházásoknál könnyű megszervezni a korrupciót, miközben „nagyot lehet kaszálni” ezeknél a projekteknél. Több korrupció a közegészségügyi és ivóvízellátással kapcsolatos közbeszerzési tendereknél – magasabb gyerekhalálozási ráta.

Kim és Wang 2019-ben megjelent tanulmánya*Lásd Kim, S. and Jaesun Wang, J. 2019. “Does Quality of Government Matter in Public Health?: Comparing the Role of Quality and Quantity of Government at the National Level.” Sustainability, Vol. 11, No. 11., 3229, doi:10.3390/su11113229, https://www.mdpi.com/2071-1050/11/11/3229 a közegészségügy színvonala és a kormányzati minőség kapcsolatát vizsgálta 148 ország adatai alapján. A közegészségügy szintjét négy mutatóval mérték (csecsemőhalandóság, ötéves kor alattiak halálozási rátája, gyerekágyi halálozás és várható élettartam). A kormányzati minőség mérésénél a Világbanknak a világ országaira kiterjedő kormányzati mutatóit (Worldwide Governance Indicators, WGI) használták fel:

  • beleszólás és elszámoltathatóság (Voice and Accountability),
  • a kormány hatékonysága (Government Effectiveness),
  • a szabályozás minősége (Regulatory Quality),
  • a joguralom (Rule of Law) ,
  • a korrupció kontrollja (Control of Corruption).

Az elemzés során kimutatták, hogy a kormányzás minősége számottevő hatást gyakorol a közegészségügy szintjére, akkor is, ha sok egyéb tényező mellett a gazdasági fejlettség mutatóit is figyelembe veszik a számítások során. Sőt, az is látszik, hogy a kormányzás minőségének nagyobb erre a hatása, mint az egészségügyi kiadások nagyságának. Magasabb korrupciós szint alacsonyabb szintű közegészségüggyel, nagyobb halálozási rátával jár együtt.

Ugyanez az összefüggés lászik elsőre az EU 27 tagállama 2019-es adatainak vizsgálata alapján (lásd az 1. ábrát).*A két mutató közötti korreláció közepesen erős: r=0,55 p<0,01. Belgium esetében, mivel nem állt rendelkezésünkre WEF EOS adat, ezért ezt becsültük a Bertelsmann Foundation Sustainable Governance Index és az IMD World Competitiveness Yearbook adatainak segítségével. Lásd az elemzés adattábláját és az elvégzett számításokat: http://www.crcb.eu/wp-content/uploads/2021/05/2021_covid_19_jarvany_es_korrupcio_210511.zip.

Itt a korrupció mérésére a TI vagy a Világbank kompozit mutatói helyett a World Economic Forum Executive Opinion Survey adatait használtam. Ez vállalatvezetőknek a véleményét mutatja arról, hogy a korrupció mennyire van jelen az adott országban pontosan meghatározott tranzakciókhoz kapcsolódóan (export és import; közszolgáltatások; adófizetés; közbeszerzések; bírósági ítéletek; állami alapok, illetve közpénzek korrupt módon történő átirányítása társaságokhoz, magánszemélyekhez, csoportokhoz).*A WEF EOS az alábbi kérdéseket teszi fel a korrupcióval kapcsolatban: “…Survey respondents were asked: (On a scale of 1 – 7 where 1 means very common and 7 means never) <<In your country, how common is it for firms to make undocumented extra payments or bribes connected with the following: a) Imports and exports; b) Public utilities; c) Annual tax payments; d) Awarding of public contracts and licenses; e) Obtaining favourable judicial decisions >> (on a scale of 1 – 7 where 1 means very common and 7 means never)
<<In your country, how common is diversion of public funds to companies, individuals or groups due to corruption?>> Lásd: https://images.transparencycdn.org/images/2019_CPI_methodology.pdf
Ez a mutató azért jobb a járvány hatásainak becslésénél, mint a szokásos percepciós mutatók, mert a korrupció olyan területeit vizsgálja (például közbeszerzések, közpénzeknek lojális magánvállalkozásokhoz való átcsoportosítása), amelyek közvetlenül kapcsolatban állhatnak a járvánnyal kapcsolatos kormányzati döntésekkel (például lélegeztetőgépek, maszkok, vakcinák beszerzése), és nem vonatkozik olyan területeire (például az úgynevezett petty corruption)*Lásd: https://www.u4.no/topics/anti-corruption-basics/basics, amelyek teljesen függetlenek ettől. Az 1. ábrán bemutatott összefüggés eltűnik akkor, amikor egy regressziós függvényben a gazdasági fejlettség hatását is figyelembe vesszük.*A WEF EOS értékei alapján számolva (lásd https://images.transparencycdn.org/images/CPI2019-1.xlsx). Mivel ennél a magasabb érték jelenti az alacsonyabb korrupciós szintet, ezért az ábra fordított skálát tartalmaz C_WEF_EOS(i) = WEF_EOS_SCORE(max) 1 – WEF_EOS_SCORE(i) minden i országra. A korrupció szintje és a halálozási ráta közötti egyenes irányú kapcsolat minden bizonnyal erősebben érvényesül a fejletlenebb országok csoportjában, mint a fejlett országok között. Minél fejletlenebb országokról van szó, minél törékenyebb, gyengébb állammal, annál inkább nyilvánvaló, hogy a korrupció halálos.*Lásd például Dupuy, K. és Divjak, B. 2015. Ebola and corruption: Overcoming critical governance challenges in a crisis situation. U4 Biref: 2015:4. Bergen: U4 Anti-Corruption Research Center, https://www.cmi.no/publications/file/5522-ebola-and-corruption.pdf

A spanyolnáthajárvány kapcsán már régóta tudható az, hogy ha a hatóságok (egy kormány vagy egy város vezetése) időben lép, és a járvány hullámának kezdetén hoz a társadalmi életet korlátozó intézkedéseket (üzletek, szórakozóhelyek látogatásának tilalma, kijárási tilalom, iskolák bezárása és így tovább), akkor ezzel képes megóvni az állampolgárok életét. Ha késve hozza meg ezeket az intézkedéseket, akkor ezzel saját polgárainak életét sodorja veszélybe. A spanyolnáthajárványra adott hatósági válaszok időzítése és a halálos áldozatok száma közötti összefüggések statisztikai elemzése ezt az összefüggést támasztja alá. Feltehetően ugyanez a helyzet a koronavírus-járvány esetében is.

A járvány elemzésénél a korrupció szintjén túl érdemes még egy – ugyancsak a kormányzás jóságával összefüggő – tényezőt is figyelembe venni. Azt, hogy az egyes országok kormányai mennyire értették meg a tesztelés fontosságát. Vannak kormányok, amelyek nem voltak tisztában ezzel, sőt inkább a tesztelés értelmetlensége, illetve visszafogása mellett érveltek*„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem az elvégzett tesztek védenek meg bennünket, hanem a higiéniás szabályok és a járványügyi intézkedések betartása, illetve, ha vigyázunk embertársainkra” Rérvári Bence EMMI államtitkár válasza Bencsik János független képviselő számára. lásd: https://www.parlament.hu/irom41/12205/12205-0001.pdf (lásd itt és itt). Emögött nem kizárt, hogy a tesztelési hibák létének félreértelmezése áll. „Mivel ezek a tesztek nem pontosak, ezért nem is játszhatnak szerepet a járvány elleni védekezésben” – gondolhatták e kormányok vezető politikusai. De ebben tévedtek. Nem értették meg, hogy a tesztelési hibák a tesztek velejárói,*Kétféle hibát lehet elkövetni a tesztelés során. Fals negatív: ha teszt azt mutatja, hogy nem fertőzött az illető, pedig ténylegesen az; és fals pozitív: ha a teszt azt mutatja, hogy fertőzött az illető, pedig igazából nem is az. De mindez nem baj, ebből következően nem lenne szabad elvetni a tesztelés fontosságát. Lehet olyan teszteket használni, amelyeknél minimális az első hiba valószínűsége, miközben a második hiba valószínűsége lehet magas is. Persze ehhez kellene legalább középiskolás matematikatudás, vagy az, hogy a kormányok vezető politikusai ne üldözzék a tudomány képviselőit, hanem hallgassák meg érveiket, vegyék tekintetbe a tudomány eredményeit. és mindezekkel együtt is érdemes tesztelni, mert a nem-teszteléshez képest így is több információhoz jutunk a fertőzöttség mértékéről és ennek változásáról, és csak így vagyunk képesek hatékonyan elkülöníteni azokat, akik egyébként továbbadhatnák a fertőzést.

Ha az EU-tagországok esetében a WEF EOS 2019-es adatfelvételének eredményeit összevetjük a járvány halálos áldozatainak számával*E utóbbit a 2021. május 1-i állapot alapján számolva a Our World in Data (https://ourworldindata.org/grapher/covid-deaths-daily-vs-total-per-million) adatai alapján. Ez a szám a regisztrált fertőzötteken belül a közvetlenül vagy közvetetten a járvány miatt életüket vesztettek számát tartalmazza. Az egyes országok számbavétele más és más lehet, de nem tűnik értelmes feltételezésnek, hogy az EU országok között ezek az esetleges eltérések összefüggenének valamennyire is a korrupció szintjével. Ennek megfelelően ezeknek az esetleges eltéréseknek a hatásairól el lehet tekinteni., akkor érdekes megfigyelést tehetünk:

azokban az országokban, amelyekben magasabb volt a korrupció érzékelt szintje 2019-ben, 2021. április végéig egymillió lakosra vetítve a járvány több halálos áldozattal járt.

Minél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.*A két mutató közötti a korreláció meglehetősen erős: r = 0,61 p < 0.001. A 2. ábrán az EU 26 tagállama szerepel, most még Magyarország nélkül. A magyar adatokról a cikk végén lesz szó. Az ábra jobb felső sarkában Csehország, Bulgária, Horvátország és Szlovákia helyezkedik el, mint azon országok, amelyeknél a korrupció szintje is viszonylag magas, és a járványban is többen haltak meg lakosságarányosan, mint más EU-tagállamban. Az ábra alsó sarkában pedig Dániát és Finnországot lehet látni, ahol a lekevesebben haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében, és a legalacsonyabb a korrupció szintje is.

A másik tényező, amit érdemes vizsgálni és amelyben a kormányoknak szerepe lehet, hogy mennyire tudták vagy akarták növelni a tesztelési kapacitást a járvány felfelé ívelő szakaszaiban. Ezt egy olyan mutatóval mértem, ami azt mutatja, hogy a járvány 2020 márciusától számított eddigi 14 hónapja alatt mekkora volt az adott országban a regisztrált esetek és az elvégzett teszek aránya, ami jó közelítése annak, hogy az időszak alatt az összes elvégzett teszt mekkora aránya volt pozitív.*Általában, az országok többségében azokat tekintik fertőzöttnek, akiket teszteltek és a teszt eredménye pozitív lett. Néhány országban, például Belgiumban, úgy is fertőzöttek közé sorolhattak valakit, hogy nem tesztelték, de az orvosi konzultáció eredménye, az orvosnak elmondott tünetek alapján valószínűsíthető volt a fertőződöttség.

Ez az arány szerepel a 3. ábra vízszintes tengelyén, míg a függőleges tengelyen továbbra is a halálos áldozatok 1 millió főre vetített száma (lásd a 3. ábrát).*Csehország, Dánia, Franciaország és Svédország adathiány miatt nem szerepelnek az ábrán. Itt is közepesen erős összefüggést lehet látni: minél magasabb a tesztek pozitivitási rátája, annál több lakosságarányosan a halálos áldozat.*A két mutató közötti a korreláció közepesen erős: r = 0.53 p < 0.01.

A halálos áldozatok száma és a korrupció szintje, valamint a tesztelés intenzitása közötti összefüggések akkor is fennállnak, ha egy regressziós elemzés során a gazdasági fejlettségre*Mivel a korrupciós mutatók erősen függenek a gazdasági fejlettségtől, érdemes a számítást úgy is elvégezni, hogy a becslésben az egy főre jutó GDP is szerepel. A halálos áldozatok száma és az egy főre jutó GDP között csak gyenge fordított irányú kapcsolat van. Ha az egy főre jutó GDP hatását is szerepeltetjük a számítások során, az eredmények nem változnak. Az egy főre jutó GDP hatása pozitív, ami feltehetően az urbanizációval van kapcsolatban. A városi lakosság társadalmi kapcsolatai kiterjedtebbek és szerteágazóbbak, mint a falusi lakosságé, és a városiak mobilabbak is. Ennek megfelelően jobban kitettek a megfertőződés veszélyének. E három tényező magyarázza a halálos áldozatok szórásának 49 százalékát. és a lakosság egészségügyi állapotára vonatkozó mutatók hatását is figyelembe vesszük. A korrupció szintje és a kellően sok teszt akkor is számít. Ez az eredmény minden kétséget kizáróan felhívja a figyelmet a tesztelés fontosságára. A kiterjedt tesztelés életeket ment. A tesztelés a kontaktuskövetéssel és elkülönítéssel együtt hozzájárult ahhoz, hogy egy országban korlátozni tudták a járvány terjedését,*Különösen fájó olvasni ezek után a magyar országos tisztifőorvos tavaly márciusi nyilatkozatát. Lásd. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200330/tisztifoorvos-a-teszteles-nem-befolyasolja-a-jarvany-terjedeset-a-negativ-teszt-sem-garancia-semmire-422888. és mérsékelni tudták a halálos áldozatok számát.

De mi a helyzet Magyarországgal?

A 4a-b ábrák adnak választ erre a kérdésre. Az április végi adatok alapján Magyarországon a legmagasabb az egymillió főre vetített halálos áldozatok száma az EU-tagországok között, és Szlovákia és Horvátország mögött itt volt a legmagasabb 2019-ben a korrupció szintje is.

Ezen túl Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekben a kormányzati politikusok úgy vélték, a tesztelés nem használható a járvány megfékezésére. Magyarország – a magyar kormány döntése nyomán – a kelleténél kevesebbet tesztelő országok közé tartozik: a megfigyelt időszakban a pozitivitási ráta nagyon magas, 15 százalék fölötti volt (lásd a 4b ábrát). Tragikus adat – amivel a magyar lakosság kétharmada sajnos nincs tisztában*https://hvg.hu/360/20210414_Median –, hogy a járványban április végéig Magyarországon haltak meg legtöbben egymillió főre vetítve.

Mindeddig egy fontos tényezőről nem esett szó. Arról, hogy a kormányok milyen gyorsan reagáltak a járvány alakulására, különösen az alsó fordulópontokra. A kormányoknak a társadalmi élet korlátozására vonatkozó döntései bizonyítottan hatnak arra*Lásd https://www.nature.com/articles/s41586-020-2404-8, hogy egy-egy országban milyen erősségű volt a járvány, és így minden bizonnyal arra is, hogy a járvány mennyi halálos áldozatot követel. Egy kormány, amely széleskörűen és kellő körültekintéssel elemzi a járvánnyal kapcsolatos adatokat, és döntéseiben messzemenően támaszkodik az e számításokat elvégző szakértők ajánlásaira, időben tud dönteni a társadalmi élet korlátozásáról.*Palkovics László miniszter, akadémikus szavai jól tükröznek egy ezzel ellentétes attitűdöt. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormányzat által a vakcinák hatékonyságát összehasonlító táblázatot több tudományos kutató is kritizálni merészelte, az alábbiakat mondta: „A szakértőknek az a dolga, hogy értelmezzék ezeket valamilyen formában, de semmiképpen nem riogatni a népet ezzel az üggyel. Elég bajunk van a vírushelyzettel ahhoz, hogy ilyen fajta statisztikákat ne kritizáljunk. Azok jó statisztikák.” https://www.youtube.com/watch?v=fYmfWJ4lFdk&t=1s Ebben az esetben azt is fel tudja mérni, hogy a korlátozások bevezetésének elutasítása nem lehet alternatíva, nem lehet eszköze a gazdasági visszaesés elkerülésének*Lásd: „Az ellenzéki politikus megkérdezte, hogy a közeljövőben várhatók-e szigorítások, mire a kormánytisztviselő Orbánra utalva azt felelte: nem, mivel ’a főnök kiakadt a GDP-adatokra’. Jakab és Röst megszólalásaira reagálva pedig azt mondta, hogy ’kárognak a járványügyesek’.” https://444.hu/2021/01/22/orbant-megriasztotta-egy-varatlan-adat-ezert-is-lett-teljesen-mas-az-oszi-jarvanykezeles, hiszen a járvány gazdaságon kívüli és autonóm folyamatként előbb-utóbb úgyis ki fogja kényszeríteni az időlegesen elodázott korlátozó lépéseket. Ha nem figyel a szakértőkre, vagy más, sajátságos szempontokat követ, és a korlátozásokra vonatkozó döntését késlekedve, jóval az alsó fordulópont után hozza meg, akkor ezzel csak azt éri el, hogy a járvány hulláma erősebb lesz, több emberáldozattal fog járni. Úgy, ahogy korábban a spanyolnáthajárvány amerikai adatainak empirikus elemzéséből látni lehetett.

Természetesen az a kormány sem tudja elkerülni a járvány felfelé ívelő szakaszát, amelyik időben lép, de azt el tudja érni, hogy ez a hullám kisebb lesz, és ebből fakadóan kevesebb emberáldozattal is jár. Az tehát, hogy egy kormány milyen mélységben gyűjt adatokat a járványról, a járvány gazdasági hatásairól, mennyire ösztönzi ezen adatok elemzését, mennyire támaszkodik ezen elemzések eredményeire és hoz ezek alapján döntéseket, nyilvánvalóan hatással van a halálos áldozatok számára is.*Lásd: https://www.nature.com/articles/d41586-021-01166-w

A korrupció szintje, a tesztelés erőssége és a gazdasági fejlettség (az urbanizáltság foka) mellett

a társadalmi életet korlátozó intézkedések időzítése is szerepet játszik a halálos áldozatok számának alakulásában.

Létezhet inkompetens, az adatokat, elemzéseket ignoráló, sőt az elemzőket lekicsinylő kormány viszonylag kevéssé korrupt környezetben is – erre láthattunk példát az USA-ban Donald Trump elnöksége idején. Lehetséges továbbá az is, hogy egy-egy kormány egyáltalán nem érti meg a tesztelés jelentőségét a járvány elleni fellépésben. Nem a tesztkapacitásokat növeli, hanem teljesen értelmetlen, abszurd döntéseket hoz: nyolcszorosára növeli például a lélegeztetőgép-kapacitást úgy, ahogy a magyar kormány tette, miközben a megvásárolt gépek töredékének szakszerű üzemeltetésére sincs elegendő szakszemélyzet. A megvásárolt lélegeztetőgépek árazásával és megvásárlásának részleteivel most ne is foglalkozzunk. Ez inkább egy integritásalapon működő ügyészség feladata lenne.

Ha csak a magyarországi korrupció szintjét (ami például az állami intézmények irracionális döntéseivel, általános gyengeségével, kiszámíthatatlanságával is összefügg*Lásd például „16 ezer lélegeztetőgép piaci ár felett”; „nem nyilvános oltási terv”; „on-line regisztrációs felület”; „on-line regisztrációt ellenőrző on-line felület”; „terheléses támadás”; „hiányos ’HOZZÁJÁRULÓ NYILTKOZAT COVID-19 fertőzés elleni vakcina beadásához ’ (űrlap, 2021. márciusi verzió), amelyet aztán az oltásra váróknak kell kiegészíteni sorbaállás közben”; „kínai vakcinák beszerzése zűrös közvetítőcégen keresztül”; „a magyar kormányzat táblázata a vakcinák hatékonyságáról”; „egynapos kampányoltás a várandósok számára, hogy minden előzetes beutalás nélkül aznap beállhatnak oltásért sorba”; egynapos kampányoltás: csak aznap lehet Pfizerre jelentkezni on-line, mert utána jó ideig nem lesz Pfizer”; a magyar kormányzat rendszeres adateltitkolási lépései, stb. A sor folytatandó és esettanulmányok keretében tudományosan is elemezendő.), az elégtelen tesztelés*Vagyis az, hogy nem épített ki 2020 nyarán, még a második hullám előtt, megfelelő tesztelésre és kontaktus-követésre alkalmas kapacitást, így a pozitivitása ráta 2020 szeptember első hete és 2021 április 30. között mindvégig jóval a WHO által ajánlott 5 százalékos szint felett mozgott. Lásd https://atlo.team/koronamonitor-reszletesadatok/#tesztbovebb és a gazdasági fejlettség hatását vesszük figyelembe, és az EU 26 tagországának adatai alapján becsüljük a magyarországi Covid-halálozást, akkor Magyarországon 17-23 ezer halálos áldozat lenne.

Azt gondolom, hogy a magyar kormány késlekedett a társadalmi életet korlátozó intézkedések meghozatalával mind a második, mind a harmadik hullám esetében. Mikor már a járvány adataiból világosan látszódtak az alsó fordulópontok, azaz elindult a második, majd pár hónappal később a harmadik hullám, a magyar kormány mindkétszer késve lépett. Nem vette figyelembe saját szakértőinek figyelmeztetéseit. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a járvány halálos áldozatainak egymillió főre vetített száma az EU tagországok között nálunk lett a legmagasabb.

Természetesen nem állítom azt, hogy kizárólag a korrupció szintje, a tesztelés intenzitása, a gazdasági fejlettség és a társadalmi életet korlátozó intézkedések időzítése határozná meg azt, hogy az EU egy-egy tagállamában hányan haltak meg 2021. április 30-ig a koronavírus-járványban. Látható azonban, hogy a vizsgált tényezők hatottak a halálozási rátákra. Az EU27-tagállam adatainak elemzése arra utal, hogy

egy olyan kormány, amely engedi, lehetővé teszi a magas szintű korrupciót, és nem ismeri fel a tesztelés fontosságát, növeli a járvány súlyosságát.

Valószínű, hogy hozzáadódik ezekhez, ha a korlátozó intézkedések bevezetését nem időben, hanem késlekedve teszi. Az ilyen országokban a járvány is több emberáldozattal jár.

Az e cikkben vizsgált összefüggések és feltételezések ellenőrzése (megerősítése vagy cáfolata) csak további empirikus vizsgálatok során lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyedülálló a NER korrupciós útja Közép-EurópábanSok térségbeli ország szemmel látható eredményeket ért el tíz év alatt a korrupció csökkentésében, miközben Magyarország a másik irányba haladt.

Adat Közélet halálozás járvány koronavírus korrupció tesztelés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Fabók Bálint
2021. június 21. 17:33 Adat

Rossz vagy közepesen szennyezett a magyar nagyvárosok levegője

Lengyelországban és Olaszországban vannak a legszennyezettebb nagyvárosok az EU-ban, a legtisztább helyek pedig Skandináviában és Észtországban találhatók.

Fabók Bálint
2021. június 21. 12:18 Adat, Élet

Az előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellen

Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

Fontos

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.