Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. március 23. 16:01 Közélet

Végképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forint

Tavaly december közepe felé épp elindult a koronavírus-járvány második hullámának csúcsa utáni esetszám-csökkenés, amikor a védekezés irányításában fontos szerepet játszó Merkely Béla meglepő nyilatkozatot adott a távirati irodának. A Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően alakul stabilan 700 alatt a lélegeztetőgépen lévők száma, a berendezések beszerzése azonban indokolt volt, mert a Magyarországra készített matematikai modellek szerint a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén az első hullámban akár 14 ezer ember egyszerre történő lélegeztetésére lett volna szükség.

A nyilatkozat azért volt meglepő, mert egyrészt messze volt már az első hullám, másrészt ekkorra a 16,5 ezer darabos, több mint 300 milliárd forintba kerülő, nemzetközi összevetésben drága és visszaélésgyanús beszerzés hullámai már nagyjából elültek. Az embereket sokkal jobban érdekelte, hogy mikor kezdődnek az oltások, és cseng le a második hullám, amelynek csúcsa szerencsére megint csak messze elmaradt attól, hogy szükség legyen a Külgazdasági és Külügyminisztérium által beszerzett lélegeztetőgépekre. A jelek szerint az állam részéről mégis fontosnak tartották rögzíteni, hogy a 300 milliárd forint nem volt kidobott pénz.

Ez az állítás a harmadik hullámban végképp szertefoszlott, de ez valójában már a másodikban megtörtént. Az ősz első felében mást sem hallhattunk a kormányzati megszólalóktól, mint hogy az „országnak működnie kell”. Ez nagyjából azt jelentette, hogy nem lesznek a gazdaság működését erősen hátráltató kemény korlátozó intézkedések egészen addig, amíg az egészségügy bírja a nyomást.

Mindenki megnyugodhat, ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani

– jelentette ki magabiztosan Orbán Viktor egy emlékezetes Facebook-videóban szeptember 16-án.

A miniszterelnök ezt arra alapozta, hogy szerinte az egészségügyet felkészítették, a védekezéshez szükséges felszerelések, kórházi ágyak, lélegeztetőkészülékek és az ezek működtetéséhez szükséges orvosok, ápolók megfelelő számban rendelkezésre állnak. Sőt, ha kell, akkor az akkori több mint tízezer, a koronavírus-fertőzöttek számára fenntartott kórházi ágyat két-háromszorosára is tudják növelni, egy vezénylési terv alapján pedig orvosokat és ápolókat is tudnak küldeni a megfelelő helyre – tette hozzá.

Aztán amikor tavaly november 10-én kihirdették a korábbinál jóval szigorúbb korlátozásokat – például be kellett zárniuk az éttermeknek – koronavírus miatt 6153-an voltak kórházban és 461-en lélegeztetőgépen. Persze akkor lehetett tudni, hogy a helyzet megfordításához idő kell, fel is szaladt a két mutató 8000, illetve 700 közelébe.

Elméletileg lett volna még bőven egészségügyi kapacitás, a kormány mégsem mert tovább várni a szigorítással. Ezt egyébként nagyon jól tette, és ha ez akkor még nem lett volna világos mindenki számára, akkor a harmadik hullám ezt végképp bebizonyította. Arról, hogy kevés lenne a lélegeztetőgép, természetesen most sem hallunk, de még mindig nem azért, mert a külügy által beszerzett készletekre kellene támaszkodni. Hanem azért, mert az intenzív, életmentő terápiára szoruló betegek ellátására még úgy sincs elég ápoló, hogy őket már beoltották, így most – az első két hullámmal szemben – nem tizedeli meg bevethető soraikat a járvány.

Hiába nem nyilatkozhatnak hivatalosan a dolgozók, lassan Dunát lehetne rekeszteni a hazai kórházakból érkező segélykiáltásokkal: nem győzik emberrel a betegek ellátását. Még úgy sem, hogy lassan már mindenkit erre a feladatra vetnek be, az intenzív ellátástól nagyon messze eső területeken dolgozóktól a még nem végzett egészségügyi hallgatókig, tanulókig. Győr-Moson-Sopron megyében pedig már külsős önkéntesek toborzása is elkezdődött.

Amikor nemrég Merkely Bélát szembesítették azzal a tavalyi véleményével, hogy nagyjából ezer lélegeztetettet tud ellátni a magyar egészségügy, azt mondta: ez békeidőben van így, a mostani, lényegében háborús helyzetben ennél 25, 50 vagy akár 100 százalékkal is nagyobbá tehető a kapacitás. Az utóbbival számolva is kétezer jön ki – a járvány előtt nagyjából ennyi lélegeztetőgép volt az országban, ápoló pedig nagyjából a feléhez Lantos Gabriella egészségügyi szakember szerint.

Igaz, a járvány előtt a lélegeztetőgépek egy része nem volt éppen a legkorszerűbb darab, de még ezt figyelembe véve és ráhagyással is bőven elég lett volna a Semmelweis Egyetem 196 és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2481 darabos beszerzése. (Ezek nem is számítanak bele az említett 16,5 ezer darabos*Jellemző módon a külügyi beszerzésnek még a pontos darabszámát is nehéz megállapítani. Tavaly a minisztérium a Direkt36-nak azt írta, hogy 2020. augusztus elejéig 15 825 darab lélegeztetőgépet szállítottak Magyarországra. De a tárca egy magyarországi gyártótól is vásárolt ezer darabot. A 16,5 ezret korábbi információk alapján írtuk, de nagyjából egybevág az azóta megjelent számokkal., több mint 300 milliárdos beszerzésbe, azt teljesen a külügy intézte. Ráadásul a nem külügyes gépek ár/érték-aránya sokkal kedvezőbb volt.) Vagyis a második után immár a járvány harmadik hulláma is bizonyította, hogy semmit sem nyertünk a rengeteg géppel, még akkor sem lehetett volna jobban elengedni a járványt, ha a kormány elszánta volna magát erre. (Arról, hogy ez gazdasági értelemben sem jó ötlet, az egyik első magyar cikk a G7-en jelent meg.)

Felmerülhet persze, hogy utólag könnyű okoskodni, miközben tavaly tavasszal Észak-Olaszországban sok embernek tényleg nem jutott kórházi ágy és lélegeztetőgép, és ebből könnyen lehetett levonni azt a következtetést, hogy ezek a szűk keresztmetszetek, itt kell beavatkozni. Orbán Viktor áprilisban azt mondta, hogy a legrosszabb esetben akár nyolcezer lélegeztetőgépre is szükség lehet.

Akkoriban még alig lehetett tudni valamit a koronavírus terjedéséről, így lehet, hogy tényleg volt ilyen forgatókönyv. De ha ezt elfogadjuk, egy másik kérdés adódik: miért nem indult el az ezeket kezelni tudó intenzíves ápolók tömeges képzése? Ez persze alsó hangon egy év, de ez az év mostanra el is telt volna. De nem történt ilyen, ezért aztán a képzett ápolók számából fakadó tényleges kapacitáshatár nagyjából ugyanott van, mint egy éve, legalábbis ha a gyógyítás minőségi szempontjait is figyelembe vesszük, márpedig most ez dönt életről vagy halálról.

Sőt, most valószínűleg egy kicsit rosszabbul is áll a minőségi kapacitásmaximum, hiszen miután a kormány másodszorra már nem halasztotta el az egészségügyi dolgozók új jogviszonyának áterőltetését, minden orvosnak és ápolónak döntenie kellett február végéig, hogy aláírja-e az új szerződését. Az ápolók esetében kifejezetten előnytelennek tűnt az új feltételrendszer, és bár a nagy többség így is maradt, a mostani helyzetben minden távozó óriási veszteség.

A miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy ha lehetne pénzen életet venni, egy percig sem habozna. Ezt ugyan a kínai vakcinabeszerzés kapcsán nyilatkozta, de ebből a szempontból ugyanilyen kritikus a képzett ápolók jelenléte, és ez bizonyos keretek között szintén pénzkérdés. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara épp most állt elő erre vonatkozó elképzeléseivel, de elhangzott már korábban is olyan javaslat, amely a bérek emelésével csábítaná vissza az állami rendszert korábban elhagyó ápolókat. Az ár? Olyan 300 milliárd forint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A fizetésem 40 százalékát is elveszthetem” - általános a kiábrándultság az ápolóknálAz orvosokkal szemben az ápolók számára csak hátrányokkal jár az új szerződés, így megalázva érzik magukat, akik aláírták. Nem is volt erre mindenki hajlandó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlásA beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Közélet egészségügy járvány koronavírus lélegeztetőgép Merkely Béla Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2021. október 22. 06:08 Közélet

Az óvónők bére egyre siralmasabb, a szegényebb családok egyházi, a tehetősek magánovit választanak

Nyolc évvel a diploma után havi bruttó 234 ezer forint az óvópedagógusi életpálya mai valósága.

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Lássuk az energiát a válságban

Felgyorsulhat a megújuló energiaforrások térnyerése és ha innovatív módon használjuk ki ennek a lehetőségeit, akkor jól jöhetünk ki ebből a helyzetből.

Fontos

Stubnya Bence
2021. október 23. 07:32 Podcast

A kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezni

A 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.