Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. április 23. 06:05 Vállalat

Mi történhetett a bevételét meghétszerező magyar csodacégnél, amelyet feljelentett a jegybank?

Két éve írtunk az OTT-ONE Nyrt.-ről a G7-en, miután a társaság növekedése és bejelentései furcsának tűntek. Egy alapvetően online videó streaminggel foglalkozó társaságról volt szó, amelyik igen jelentős profitot mutatott ki az erős versennyel és alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kis magyar cég, amely minden divatos dologhoz értKolumbiai hadsereg, kongói kórházak, vénaszkenner, blokklánc. Valójában szolgáltatásokat értékesít tovább a pesti tőzsdén forgó OTT-One Nyrt., mégis 54 évnyi profitra értékelik a befektetők.

A cég részvényeivel való kereskedést felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsdén az MNB április 15-én. A tőzsdefelügyeletért is felelős jegybank emellett büntetőfeljelentést is tett. Az okokról keveset tudni (a vállalat nem válaszolt kérdéseinkre), de a leglényegesebb körülmények az alábbiak lehetnek, amiket a cikkben részletesen is bemutatunk:

  1. Az OTT-ONE egzotikus, távoli országokba értékesített bejelentései szerint olyan szoftvereket, licenceket, amiknek megléte és átadása nehezen ellenőrizhető nyilvános forrásokból.
  2. A növekvő árbevétel jelentős részét nem fizették meg a vevők.
  3. Az állam 2020-ban legalább 13,2 milliárd forint megrendelést adott le és támogatást ítélt meg a cégnek.

Nehezen látható üzleti modell

Az OTT-ONE Nyrt. (ejtsd: ott-van) minden munkatársára több üzletág jutott kis túlzással, hiszen az utolsó adatok szerint 10 fős cég többtucatnyi területen, országban adott hírt szerződésről, fejlesztésről informatikai területen. Egy jellemző példa, hogy 2020 októberében arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető.

Ám nemcsak a termékről, a vevőről sem derül ki semmi érdemi, és ez más esetekben is így van – szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.

A cég az Egyesült Arab Emirátusoktól Kolumbián át Kongóig jelentett be olyan projekteket és együttműködéseket korábban, amelyek nagyon felkapott témákban születtek, mint a blokklánc vagy a big data, mesterséges intelligencia, vagy éppen újabban az online oktatás. A közös az volt bennük, hogy nem látszott, hogy ezekben bármilyen érdemi tapasztalata lenne a 2019-ben 16 fős cégnek. Ilyen összetett informatikai megoldásokat sokkal nagyobb cégek is évekig fejlesztenek, az OTT-ONE azonban villámgyorsan tudott egy-egy új területen megjelenni.

2019-re már 2,86 milliárd forint árbevételt értek el – a 2020-as adatokat viszont még nem ismerhetjük, mert a cég könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és azt nem készíthette el.*Az éves beszámoló leadásának általánosságban május vége a határideje, de a tőzsdei cégek valamivel korábban, előre meghatározott időpontban szokták nyilvánosságra hozni eredményeiket. Erre hivatkozva pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 16-án felfüggesztette a cég papírjainak kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

Ez még egy akár napok alatt javítható adminisztrációs feladat is lehetne, hiszen új könyvvizsgáló auditálhatná az éves jelentést. Ritkán fordul elő azonban, hogy egy könyvvizsgáló felmondja a szerződést egy beszámoló auditálása közben. Olyan esetben jellemző ez, ha a könyvvizsgáló számára vállalhatatlan és elfogadhatatlan könyvelési tételeket talál.

Az MNB közleményéből nem derülnek ki részletek, hogy mi is lehetett a felmondás hátterében. Azt azonban, hogy nem kisebb adminisztrációs hiba állhat a háttérben, jól szemlélteti a közlemény alábbi mondata:

Az MNB a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.

A társaság elképesztően gyors növekedést tudott az elmúlt években maga mögött, a 2019-es 2,86 milliárd forintos forgalom mellett elért 247 millió forintos üzemi eredmény ráadásul igen magas profitárát is jelent.

2020-ban pedig egyenesen kilőtt az árbevétel, az első háromnegyed évben 11,2 milliárd forint bevétele volt a társaságnak. Ez régiós szinten is kiemelkedő, hiszen

2020 első háromnegyed évében meghétszerezték az árbevételüket az előző évi hasonló időszakhoz képest.

Ezzel a 613 százalékos eredménnyel a Deloitte régiós leggyorsabban növekvő technológiai cégeit rangsoroló Fast 50 Central Europe ranglistáján a 41. helyre tudott volna felférni az OTT-ONE.

Adódik a kérdés, hogy hol lehet akkor a probléma? Ami igazán világraszóló: ebben az időszakban 1,2 milliárd forint árbevétel jutott minden munkavállalóra. Az is igen nehezen érthető, hogy a munkatársak létszámának csökkenése hogyan járhat együtt a kirobbanó árbevétel-növekedéssel.

Befolyt vagy lekönyvelt árbevétel?

A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek.

Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.

Az OTT-ONE esetében az árbevétel és a vevői követelés is gyorsan nőtt, 2019 harmadik negyedévéig eléggé párhuzamosan. Az év utolsó negyedévében azonban fordulat történt, 2019 egészében már csak a teljes év árbevételének kevesebb mint felét tették ki a követelések. Igazság szerint azonban ez is igen nagy összeg, ez azt jelenti, hogy a lekönyvelt (azaz ténylegesen befolyt) éves árbevétellel azonos nagyságrendű összegnél várták, hogy elutalják nekik.

A követelések szintje pedig 2018-tól, az árbevétel gyorsabb növekedése óta folyamatosan nagyon magas volt az árbevételhez mérve. Ami nem látszik a beszámolókból, hogy ezeket a követeléseket végül kifizették a vevők, vagy egy idő után kivezették a könyvekből. Az is jelentősen rontotta az üzleti eredményt már 2020 első felében, hogy 167 millió forint értékben kellett leírni terven felüli értékcsökkenést licencek és egyéb immateriális javak után, amit a társaságnál aktiváltak.

Bár a cég igen sok egzotikus országban létrejött üzletről és egyre újabb területekről számolt be, a profitból ezek nem sokat adtak. Az egyedi szoftvermegrendelések egymilliárd forintos árbevétel mellett 69 milliós eredményt adtak az utolsó, 2019-es éves beszámoló szerint. A videotartalom és kiszolgálás 500 millió forintos árbevétele 101 milliós profitot ért, az igazán sok bevételt és profitot a biztonságtechnika hozta: 1,3 milliárdos bevételt és 333 milliós profitot. Az egyéb területek és a fel nem osztható költségek 255 milliós kiadást jelentettek. Az informatikai biztonsági megoldásokról – hogy ezek mit is takarnak – azonban sem az éves, sem a negyedéves jelentések, sem a cég honlapja nem árul el semmilyen kézzelfogható részletet.

Állami hátszéllel

Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból:

  1. A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben.
  2. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt.
  3. 2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki.

Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.

Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbeNem tudni, kik az OTT-One Nyrt. tulajdonosai. De amióta szerződtek a Külügyminisztériummal, a részvények a háromszorosára emelkedtek.

Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.

Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele*4,7 milliárd a KKM-től, 2,7 milliárd az ÁEEK-tól mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.

Ez is jelentős növekedés, 2019-ben 2,9 milliárd forint árbevétele volt a cégnek az első három negyedévben. Azonban ha a nem állami bevételhez hasonlítjuk az 1,6 milliárd forintos kinnlévőséget, még mindig nagyon sok olyan kiszámlázott tétel van, amit nem fizettek ki a vevők – pedig ekkor messze nem volt olyan gyors a növekedés a cégnél, mint a korábbi években.

EU támogatással gyorsítva

A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.

A projektekre legalább 273 millió forintot előlegként ki is fizettek a pályázati adatbázis alapján, már 2020 őszéig. Ezek az összegek a számviteli szabályok szerint nem az árbevételben, hanem az egyéb bevételek során kell, hogy jelentkezzenek,  de ezt nem lehetett a beszámolóból kiolvasni.

A foglalkoztatásbővítés azonban nem lehetett túl sikeres, mivel a 2020 szeptemberében elnyert projekt idején még 12 fős állomány 2021 januárjára 10 főre apadt.

Árszakadás

Az OTT-ONE tőzsdei kereskedése is érdekes. Ahogy az alábbi ábrán látható, a tőzsdei felfüggesztést megelőzően viszonylag intenzív kereskedés zajlott a cég papírjaival: áprilisban 15  nap alatt annyi részvény cserélt gazdát, mint előtte 27 nap alatt.

A 900 ezer részvény adás-vétele a 35,6 millió tőzsdén forgalmazott részvényhez képest így sem óriási, hiszen azok az összes részvény 2,5 százalékát teszik ki, ám mégis kevés olyan aktív nap volt az elmúlt években, mint az MNB-felfüggesztés előtti. Az árfolyam csökkenése pedig arra enged következtetni, hogy sok részvényt adhattak el áprilisban.

Kérdés, hogy a cég hogyan tudja az MNB lépéseit követően a tevékenységét folytatni, és hogy az állami sok milliárdos megbízások haszna elér-e a részvényesekhez is – hiszen az állami milliárdok ellenére a profit a 2020-as év első háromnegyed évében alig 1,8 százalékra töpörödött.

A BÉT aktuális kimutatása szerint nincsen jelentősebb tulajdonos kezében nagyobb részvénycsomag, mivel egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos sem ismert. Korábbi cikkünk írásakor a két jelentősebb tulajdonos még az iSRV Szolgáltató Zrt. (10,54 százalék) és Tűzkő Nándor (6,27 százalék) volt. Tűzkő Nándor nőgyógyász, és több vállalkozásban volt érdekeltsége, az iSRV pedig egy informatikai vállalkozás, ügyvezetője és tulajdonosa Kósa Gábor, aki több vállalkozást is indított már, 2008 és 2012 között a felnőttfilmek streamelésével foglalkozó LUXx Video Kft. ügyvezetője is volt, de több informatikai vállalkozásban is érdekelt. 

A cég árazása kapcsán már 2019-ben felvetettük, hogy nem tűnik megalapozottnak: akkor 7,4 milliárd forintra értékelték a céget, ami 54 éves profitnak felelt meg. A cég növekedése ellenére a részvényérték nem nőtt igazán az elmúlt években, így már „csak” 27 éves profitra értékelték a céget az utolsó, április 15-i kereskedési napon.

Vállalat feljelentés lélegeztetőgép mnb OTT-ONE tőzsde tőzsdefelügyelet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. május 14. 14:36 Vállalat

16 milliárdos fizetését magyarázza a Netpincér anyacégének vezére

A német tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői közül tavaly a második legnagyobb javadalmazást kapta a Delivery Hero alapító-vezérigazgatója.

Bucsky Péter
2021. május 12. 06:50 Vállalat

Egyre nagyobb az IKEA fölénye, a bútorra költött forintok negyede a cégnél landol

Egész Európát letarolta a svéd gyökerű bútorforgalmazó, de Magyarországon páratlanul magas a piaci részesedése.

Jandó Zoltán
2021. május 7. 05:42 Vállalat

A magyar cég, amely kiszívja a hőt a Földből

A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg a világszinten is egyedinek számító fűtőművet, amelynek külföldön is lehet piaca.

Fontos

Bucsky Péter
2021. május 15. 06:58 Podcast

Egyre hatékonyabb technológiával éljük fel egyre jobban a természeti erőforrásokat

G7 Podcast! Az ember által okozott egyik negatív környezeti hatás csökkentése együtt jár a másik hatás növelésével, ezért Dombi Mihály szerint újra kéne gondolnunk az alapvető infrastruktúrákhoz való viszonyulásunkat.

Tóth István János
2021. május 14. 18:08 Adat, Közélet

A kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozza

Minél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.

Jandó Zoltán
2021. május 14. 06:56 Világ

Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban

A kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt.