Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. június 25. 16:42 Vállalat

Nem eltűnt, hanem eleve ott sem volt a kétmilliárd euró a német kamu csodacégben

Ha nyomtalanul eltűnik egy cégnél kétmilliárd euró, azaz mostani árfolyamon nagyjából hétszázmilliárd forint, arra a leggazdagabb országokban is felkapják a fejüket.

Éppen ez történt most a német Wirecarddal, ami tavalyelőtt a nagy múltú Commerzbankot kiszorítva került a német vállalatok elitcsoportjába, a DAX 30 tőzsdeindexbe. Azóta a ThyssenKrupp és a Lufthansa is kikerült a klubból, miközben a Wirecard egészen a közelmúltig hasított, a csúcson 25 milliárd eurót ért a befektetők szerint. Ez volt az egyik, ha nem a legsikeresebb európai technológiai cég, olyan ügyfelekkel, mint az Aldi, a Lidl és vagy száz légitársaság.

Azóta viszont kiderült, hogy a Wirecard teljes egészében egy nagy kamu volt.

A cég, miután a héten letartóztatták korábbi karizmatikus vezetőjét, ma fizetésképtelenséget jelentett. A teljes összeomlás közvetlen előzménye, hogy az éves könyvvizsgálói jelentésében a cég auditora, az EY bejelentette, hogy nem talál 1,9 milliárd eurónyi készpénzt, aminek elvileg két Fülöp-szigeteki bankban kellett volna lennie, majd a Wirecard némi habozás után elismerte, hogy ez a pénz “valószínűleg” nem is létezik.

A csalás mértéke nagy eséllyel ennél is sokkal nagyobb, mivel a negyedévről negyedévre kimutatott, egyenletesen és gyorsan növekvő bevételek jelentős része egyszerűen hamis volt. És ami a legérdekesebb: annak ellenére, hogy az újságok és a szkeptikus elemzők évek óta feszegették a cég gyanús könyvelését, a német pénzügyi felügyelet végig mentegette a céget, tavaly a harminc megkérdezett részvényelemzőből csak három javasolta a részvény eladását. 

A Wirecard első ránézésre nem éppen a legizgalmasabb cégek közé tartozik, az érintés nélküli fizetési technológiákban igyekeztek forradalmit alkotni. Ez a gazdasági terület jellemzően csak azokat szokta izgalomba hozni, akiknek az a munkája, hogy fizetési megoldások technológiai részével foglalkozzanak. A Wirecard is legfeljebb akkor kezdhet érdekessé válni, ha megtudjuk, hogy a kétezres évek elején főleg szerencsejáték- és pornóoldalak fizetési megoldásaival kerestek pénzt, vagy azt, hogy a cég későbbi kritikusaival szemben egy korábbi líbiai kémfőnök és egy indiai tömeges kiberbűnözői hálózat segítségével szerveztek megfigyelő és megfélemlítő akciókat.

De a történet talán már ott gyanússá válhatott volna, amikor a cég ex-vezérigazgatója, a héten letartóztatott Markus Braun fekete garbóban, jól begyakorolt, karizmatikusnak szánt gesztusokkal és beszédstílusban kezdett szónokolni a világ pénzügyi technológiai konferenciáin az ottani közegben éppen legizgalmasabbnak hangzó témákról, mint a mesterséges intelligencia, a digitalizáció vagy a kiterjesztett valóság.

Az utóbbi évek egyik léglátványosabb vállalati csalása, a Theranos sztorija szintén egy Steve Jobs-ot utánzó vezető, Elizabeth Holmes köré épült fel. Míg a Theranos bukásához az vezetett el, hogy átverés volt az egész technológia, amit a cég kifejlesztett, addig a Wirecard technológiája tényleg működött – bár forradalminak nem volt nevezhető -, a bevételek jelentős része viszont csak papíron jelentkezett.

A Wirecard a 2010-es évek első felében rengeteg ázsiai fizetési szolgáltatót vásárolt fel, majd hamis számlák segítségével felfújta ezek forgalmát. Ez a bevételnövekedés volt az alapja a cég terjeszkedésének, és a tőzsdei befektetőknek eladott sztorinak, amivel szédületes árfolyamnövekedést tudtak elérni. Ezt az átverést a gyakorlott elemzők viszonylag könnyen kiszúrhatták, az alapprobléma ugyanis az volt, hogy a cég bevételeinek jelentős része a beszámolók szerint sem folyt be valójában, nem jelent meg készpénzként, tehát kintlevőségeket számoltak el bevételként, illetve profitként.

Ki is szúrták, de a cég szokatlan agresszióval reagált. A Financial Times újságírója, Dan McCrum már 2015 óta írt cikkeket a cég valótlannak tűnő bevételeiről, 2019-ben pedig olyan Fülöp-szigeteki polgárokkal beszélgetett, akik nagyon meg voltak lepődve, hogy milyen tranzakciókat írattak a nevükre. A Wirecard piaci manipuláció miatt jelentette fel az újságírót. Még ennél is keményebben jártak el egy shortbefektetővel, Matthew Earl-lel szemben, akinek házánál egyik nap nagydarab emberek jelentek meg, akik tört angol akcentussal kérdezősködtek, hogy mi a baja a Wirecarddal, majd valakik évekig folyamatos, érezhető megfigyelés alatt tartották. A cég – persze nem közvetlenül – hekkerekkel és fizetett trollokkal támadott mindenkit, aki kételyeket fogalmaztak a Wirecard pénzügyi adatainak hitelességével szemben.

Egy ilyen nagy pénzügyi fiaskónál nem lehet kikerülni a könyvvizsgálók szerepét sem. A Wirecard végstádiumát ugyan az EY jelentése váltotta ki, de valójában ennek évekkel korábban meg kellett volna történnie, hiszen a kétmilliárd euró sem az utolsó évben vált köddé, ahogy a bevételek már korábban is hamisak voltak. A probléma mutatja, hogy a könyvvizsgálók nem mindig érdekeltek abban, hogy konfliktust vállaljanak azokkal a cégekkel, amelyeknek dolgoznak.

A történet legnagyobb kárvallottja mégis a német pénzügyi felügyelet, a BaFin, illetve tágabban a német vállalati kultúra, aminek tekintélyét a Siemens globális korrupciós hálózata és a Volkswagen emissziós csalása után újabb súlyos bűncselekmény tépázta meg.

A német pénzügyi felügyelet nem hogy nem vette észre a csalást, egészen a legutóbbi napokig folyamatosan és aktívan védte a Wirecardot. Amikor először megjelentek a hírek azzal kapcsolatban, hogy valami nagyon bűzlik a Wirecard ázsiai részlegén, és a szingapúri rendőrség razziázott a cég irodáiban, akkor a BaFin reakciója abban merült ki, hogy megtiltotta a cég részvényeinek shortolását, arra hivatkozva, hogy a cég fontos a német gazdaságnak. De ez előtt és után is sokkal keményebben léptek fel a Wirecard kritikusaival szemben, így a Financial Times és a shortolók ellen is piaci manipuláció vádjával indítottak eljárást – sőt, ezek egy részéből bűnügyi eljárás is lett.

A német üzleti berendezkedést korábban is sokat kritizálták, mert az üzleti és politikai elit az esetek túlnyomó részében összezár, és igyekeznek a kínos ügyeknek falazni. Így falaztak most a német politikusok, a felügyelet, a tőzsde, az ügyészség, a média és általában a hatalommal bíró szereplők ennek az évek óta nyilvánvalóan csaló cégnek. Ez hosszú távon visszaüt, mert a kínos ügyekből, ha sok ideig nem lépnek fel velük szemben, ilyen óriási, egész Németországra nézve tekintélyromboló botrányok alakulhatnak ki.

Vállalat németország wirecard Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. augusztus 4. 18:28 Vállalat

A járványt kihasználva hárommilliárdért vesz hálókocsikat a MÁV

A régi kocsik cseréje mellett új éjszakai járatokat is tervez a MÁV-Start. A hárommilliárdos beszerzés azonban mostanában aprópénznek számít náluk.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.