Csengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbe
(A cikk eredetileg a 24.hu-n jelent meg.)
Egy hónap alatt megtriplázhatta a pénzét, aki egy eddig nem túl ismert tőzsdei informatikai cég részvényeiből bevásárolt. Az OTT-One Nyrt. 12 milliárd forint állami pénzt söpört be, ennyiért szállít lélegeztetőgépeket Magyarországra.
Nagy üzlet lett a koronavírus azoknak, akik be tudtak szállni a védőeszközök kereskedésébe. Csak úgy röpködnek milliárdok: 148 millió maszkról, 3 millió tesztről beszélt nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely összegzése szerint pedig a magyar kormány csak a múlt hétig 500 milliárd forintot költött beszerzésekre és védekezésre a járvány miatt. Az alapvetően Kínából származó védőeszközökről a kancelláriaminiszter azt mondta:
azokon a piacokon, ahol ezek megvehetők, farkastörvények uralkodnak, így az a biztos, ami megérkezik. Azt kell látni, hogy ha szerződést is kötöttek vagy akár előleget fizettek, még az sem biztosíték arra, hogy megérkeznek a szállítmányok.
Még egyszerűbben magyarázta a helyzetet a 24.hu forrása, aki a védőeszköz-üzletben maga is érdekelt: előrefizetés van. Valóban az egész világ tülekszik a lélegeztetőgépekért, maszkokért, védőfelszerelésekért, így belemennek a feltételbe, hogy előre kifizessék az árut, de még így sem biztos, hogy a megrendelőnél landol egy szállítmány. Forrásunk azt is jelezte, hogy cégek sora szállt be a bizniszbe (eddig ismeretlenek is), és a velük szerződő magyar állami megrendelők ugyancsak kénytelenek előre fizetni. Ezt megerősíti az a két tőzsdei közlemény, amit az eddig az informatikai cégként ismert OTT-One Nyrt. adott ki.
- Március 26-án a külügyminisztériummal szerződött 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására azzal, hogy a 4,7 milliárd forintot előre kifizeti a tárca.
- Másnap azt közölte, hogy százezer védőmaszk megvásárlására a Duna Aszfalt Kft.-vel írt alá nettó 130 millió forintos szerződést, és a piacvezető útépítő a vételárat azonnal teljesítette is.
- Április 23-án pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állapodtak meg 7,7 milliárd forint előrefizetésben, ezért az OTT-One több száz lélegeztetőgépet, valamint több millió maszkot gyártat le Kínában, és szállít Magyarországra.
Már az első szerződés is hatalmas volt az OTT-One eddigi történetéhez képest. A cég 2019-ben érte el a legnagyobb árbevételét, közel 2,9 milliárd forintot. A külügyminisztérium megrendelése ennél önmagában több, a napokban bejelentett 7,7 milliárddal pedig
a kis informatikai cég már 12,4 milliárd forintos forgalomnál tart, vagyis durván megnégyszerezi az árbevételét.
Nemcsak a növekedés sebessége figyelemreméltó, hanem az is, hogy az OTT-One eddig innovatív informatikai vállalkozásként határozta meg magát, e-learning, biztonságtechnika, videó streaming szerepelt a tevékenységei között, egészségügyi eszközkereskedelem nyomokban sem bukkant fel a tevékenységei között.
A váltásról Májer Bálint, az OTT-One Nyrt. elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott a cég közleményében:
Az OTT-One a tavalyi évben nagy hangsúlyt fektetett a kínai üzleti kapcsolatok kialakítására, amit most, a járványhelyzetben sikerrel tudunk kamatoztatni, illetve tovább építeni. Bizakodóak vagyunk a jövőre vonatkozóan is, hiszen folyamatosan azon dolgozunk, hogy a jó viszony és tapasztalatok alapján további megrendeléseket tudjunk tető alá hozni és teljesíteni.
Ebből nem derül ki, hogyan került kapcsolatba a cég a kínai piaccal, honnan a lélegeztetőgép-szállítási lehetőség. A 24.hu megkeresésére azt közölték, a társaság oktatási, videó streaming és biztonságtechnikai termékeihez, szolgáltatásaihoz keresett piaci lehetőségeket, így jutott el Csengtuba, a nyugat-kínai Szecsuan tartomány fővárosába. És amint azt tavaly augusztusban bejelentették, egy a kínai gazdasági minisztérium irányítása alatt álló szervezettel (APEC) megállapodtak az OTT-One termékeinek kínai értékesítéséről, illetve közös termék- és projektfejlesztésekről.
Amikor Kína a vírus elleni védekezés során felszabadította stratégiai tartalékait más országok előtt, az APEC is megbízást kapott ezek értékesítésére, ellenőrzött és megbízható partnerei számára. Így vette fel a kapcsolatot az OTT-One-nal is – magyarázta a cég, hogyan sikerült lekötnie jelentős gyártói kapacitást a járványhelyzet közepette. Hozzátették, a jelenlegi egy kifejezetten nehéz időszak, hiszen jelentősen megnőtt a nemzetközi kereslet a védőeszközök iránt, ezáltal rendkívül nehéz gyártói kapacitáshoz jutni, és a kereslet miatt az árak is naponta emelkednek.
Kérdésünkre, hogy milyen módon váltak a külügyminisztérium védelmieszköz-szállítóivá, azt írták, hogy mivel a társaság rendelkezik azzal a kapcsolatrendszerrel, valamint szolgáltatásokkal, amelyek segíthetnek a védekezésben, több állami hivatalt is megkerestek. A külügyminisztérium reagált, és a közös tárgyalási folyamatokat követően írták alá az eszközök beszerzését célzó szerződést.
Ezek szerint pályázat nem volt, felajánlás és tárgyalások kellettek az állami megrendeléshez.
Aki az OTT-One tulajdonosi kapcsolatain keresztül keresi a megfejtést az óriási állami megrendelésekre, hamar zsákutcába jut. A nyilvános tőzsdei társaságoknak ugyan kötelező nyilvánosságra hozniuk azon befektetőik nevét, akiknek a részvényhányada meghaladja az 5 százalékot, az OTT-One esetében a hivatalos információ az, hogy a közkézhányad 100 százalék, azaz nincs 5 százaléknál nagyobb részesedést birtokló tulajdonos. Tőzsdei szakértők azt szokták mondani, nem életszerű, hogy nincs meghatározó vagy legalábbis a háttérben együttműködő tulajdonosi kör egy ilyen cégnél. Az OTT-One esetében azonban még az egyetlen korábban 5 százalék feletti részvényes, a Kósa Gábor érdekeltségébe tartozó iSRV Szolgáltató Zrt. is a limit alá ment, március 19-én adott el részvényeket egy tőzsdén kívüli ügylet keretében.
Hogy idejében megérkeznek-e az OTT-One eszközei, azt egyelőre nem tudni, de a tervek szerint a külügyminisztériumi csomagból az első száz lélegeztetőgép április végén befut, és május végére várják a további négyszáz gépet.
Nem pusztán lélegeztetőgépek beszerzéséről van szó, hanem olyan orvosi berendezésekről, illetve kiegészítőkről is, mint gyógyszeradagoló eszközök és monitoring felszerelések, illetve egyéb, a lélegeztetőgépekhez szükséges egyszer használatos alkatrészek. A megrendelt eszközökkel csaknem 15 ezer páciens ellátása biztosítható, állítja a cég, hozzátéve, a berendezések megfelelnek a legmagasabb orvosi előírásoknak, akár tábori körülmények között is képesek ellátni funkciójukat.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több száz darabos megrendeléséről annyit tudni, hogy a cég a koronavírus-járvány elleni védekezésben használható eszközöket legkésőbb május 31-éig gyártatja le kínai partnerével. Ami a maszkokat illeti, a Duna Aszfalt által megrendelt százezer darab már megérkezett, ezen felül több ezret vásárolt az OTT-One saját forrásból, közlésük szerint ezeket orvosi egyetemek, intézmények és saját munkatársaik között szeretnék szétosztani. A cég szerint ezek az eszközök az FFP3 minősítésű maszkokkal egyenértékűnek számítanak.
A G7.hu már korábban írt az Ott-One Nyrt-ről. Miközben a cég mindössze 21 embert alkalmaz, igen kiterjedt a kapcsolatrendszere, kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzletekben van benne; a céget éppen 54 évnyi profitra tartották a befektetők.
A mostani válság a békeidőben 200-300 forint között ingázó Ott-One Nyrt.-papírokat március 19-én 89 forintos mélységbe taszította, de nem sokáig tartott a mélyrepülés, március végén ismét 200 forint fölé erősödött a részvény, miután híre ment, hogy a cég lélegeztetőgépeket szállít a külügyminisztériumnak. Miután pedig a hatalmas, 7,7 milliárd forintos beszerzésről szól bejelentés megérkezett, már 245 forinton is adták-vették a részvényt. Egy ügyes kezű befektető tehát bő egy hónap alatt majdnem megtriplázhatta a pénzét, ha az OTT-One-ra tett. És meglehet, ezzel nincs vége a hegymenetnek, legalábbis a cég azt nyilatkozta lapunknak, azon dolgozik, hogy
„a járvány ideje alatt kapcsolatrendszerével, valamint széles szolgáltatásportfóliójával hozzájárulhasson az ellátást és megelőzést célzó folyamatokhoz, így szeretne további, hasonló szerződéseket is kötni”.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
