Elképzelhető, hogy népszerűségvesztést is bevállal a világrendszerváltás érdekében, de az első elnöksége alatt megszokott formula is működhet még.
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
Donald Trump vámjai olyan tőzsdepánikhoz vezettek világszerte, amilyet az utóbbi években a covid és az ukrajnai háború kezdetén láthattunk.
Az erősebb fizetőeszköz segíthet kordában tartani az inflációt, az exportőrök azonban rubelben számolva kevesebb bevételhez jutnak.
Drágítaná az akkuipar számára fontos nyersanyagot a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelynek hadserege nem bír a lázadókkal az ország keleti részén.
A német gazdaság tavaly és tavalyelőtt is visszaesett, a tőzsde mégis emelkedett 50 százalékot. Az okok a magyar befektetőknek is ismerősek lehetnek.
A tél leghidegebb napjai előtt kétéves csúcsot döntött a gáz ára az irányadó holland tőzsdén, ami már a céges döntéseket is befolyásolhatja.
A kínai gazdaságpolitika mostani fordulata más, mint az eddigiek: nagyobb, átfogóbb és koncentráltabb, mint a korábbi egyszeri bejelentések.
Ha a meghatározó orosz vállalatok profitjára néz az ember, nem tudná kitalálni, hogy Oroszország jelenleg a világ leginkább szankcionált országa.
Ijesztő volt a hétfői történelmi zuhanás, de a hosszabb távú trendek támogatják a japán részvényeket.