Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. február 15. 04:34 Világ

A világ egyik leggazdagabb emberének bukása megrengeti az indiai modellt is

Bár az utóbbi években a leggyorsabb ütemben növekedő nagy gazdaság volt, India még mindig az örök reménység szerepét tölti be a világgazdaságban: hatalmas potenciálja ellenére az egy főre eső, vásárlóértéken mért hazai össztermékét tekintve a világ országainak utolsó harmadában van, alig Banglades előtt, egy hajszállal a nem a dinamizmusáról híres Laosz mögött.  

A hindu nacionalista Narendra Modi kormányfő 2014-es hatalomra jutása óta ezen sajátos programmal próbál változtatni: a „gudzsaráti modell” keretében piacosítás, dereguláció és privatizáció mellett egy új nemzeti tőkésréteg felemelésével és állami támogatásával igyekszik ösztönözni a magánszektort, hogy vállaljon nagyobb részt az ország fejlesztésében, és vegye magára a közlekedési és kereskedelmi infrastruktúra vagy az energiahálózat modernizálásának feladatát.

Modi és támogatói szerint a magántőke csatasorba állítása hatékonyabb megoldás az infrastrukturálisan és iparilag gyenge India felzárkóztatására, mint a korábban kipróbált államkapitalista modell. Modiék azt a Magyarországon is ismert érvet hozzák fel, hogy a nemzeti nagytőke felemelése a kelet-ázsiai modell átvétele: az indiai ipar felfuttatásához és az infrastruktúra felfejlesztéséhez olyan hazai nagyvállalatokat kell kitermelni, amelyek képesek komoly beruházásokat végrehajtani a tőkeintenzív szektorokban. Egyesek szerint a nagy, diverzifikált, számos iparágban domináns szereplővé erősödő indiai családi konglomerátumok a dél-koreai csebolok üzleti modelljét követik, mint amilyen a Samsung, a Hyundai vagy a Lotte.

Modi – bírálói szerint egyre inkább nacionalista és egyre kevésbé demokratikus – rendszerének ellenzéke azonban úgy tartja, hogy ez a felállás járadékvadászathoz és korrupcióhoz vezet, és egyáltalán nem segíti India fejlődését.

Mindkét narratívának központi szereplője Gautam Adani és családi vállalatbirodalma, akit egyesek egyenesen John D. Rockefeller amerikai iparmágnáshoz hasonlítanak. Adani Modi régi szövetségese, aki pár év alatt egy tartományi játékosból India legnagyobb logisztikai és energetikai mágnásává, Ázsia leggazdagabb emberévé vált.

Egészen január végéig: azóta az Adani-csoport tőzsdén jegyzett cégei (február 14-ig bezárólag) 120 milliárd dollárt vesztettek értékükből, Gautam Adani személyes vagyona pedig a Bloomberg becslése szerint 120 milliárdról 55 milliárd dollárra zuhant. A tőzsdei zuhanás oka, hogy egy relatíve ismeretlen, Hindenburg Research nevű, a szerinte túlárazott részvények shortolására specializálódott amerikai pénzügyi alap árfolyam-manipulációval vádolta meg Adanit, na meg azzal, hogy birodalma futóhomokra, azaz tarthatatlan mennyiségű hitelre épül.

Gyémántból cement

Adani maga is azt hangoztatta, hogy ő nem egyszerű üzletember, hanem a „nemzet építésért” dolgozik, és csak olyan projektek érdeklik, amelyekkel tehet India boldogulásáért – bár ennek valamelyest ellentmond, hogy pénzügyi karrierjét gyémántkereskedőként kezdte.

Családja kereskedelemmel foglalkozott, majd az 1990-es évek privatizációs hullámában megjelent a nyugati Gudzsarát állambeli Mundra kikötőjében, és az állam vezetésével vegyesvállalatban kezdték el fejleszteni a helyet. Az Adani család később kivásárolta az államot, a szövetségi kormány pedig nem sokra rá különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kikötőt. Később az energiatermelésbe is beszállt, kikötőjébe Indonéziából és Ausztráliából importált szenet, hőerőművet indított, beszállt az villamosenergia-infrastruktúrába és -kereskedésbe.

Adani felemelkedése egy helyi nagyvállalkozóból a világ egyik leggazdagabb emberévé lekövette Narendra Modi politikai felemelkedését. Modi 2001-ben lett a 60 milliós Gudzsarát állam főminisztere, ahol erősen támogatta Adani és más helyi vállalkozók terjeszkedését, és állami pénzzel igyekezett ösztönözni őket, hogy – gyakran az állam helyett – fejlesszék a helyi infrastruktúrát, legyen szó a közlekedésről, az energiáról vagy a kereskedelemről.

Kettejük kapcsolatára különösen erős hatással volt a 2002-es gudzsaráti etnikai erőszak, amelyben legalább ezer ember, többségükben a muszlim kisebbség tagjai vesztették életüket. Modi akkor a helyi sajtó és üzleti szféra által is össztűz alá került, és sokan azóta is az erőszak egyik fő felelősének tartják. Adani azonban már akkor kiállt mellette, még úgy is, hogy ezáltal szembekerült a régi gudzsaráti üzleti elittel.

Modi karrierje túlélte a pogromot, sőt feltörekvő gazdasági reformerként elkezdett az országos politika egyre népszerűbb szereplőjévé válni, majd 2014-ben győzelemre vezette a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanatá Pártot, avagy Indiai Néppártot (BJP). Annak idején Adani magángépén repült Delhibe beiktatására, jelezve a két férfi szoros kapcsolatát.

Modi miniszterelnökként a szövetségi kormány élén is folytatta a „gudzsaráti modellt”. Ennek leglátványosabb elemeként Adani egy privatizációs tenderen – bármiféle iparági tapasztalat nélkül – hat repülőtérhez is hozzájutott, és egy csapásra India legnagyobb repülőtér-üzemeltetője lett, mivel az utasforgalom közel negyede az érintett féltucat reptéren fordul meg. Pár év alatt ő vált az ország legjelentősebb kikötőtulajdonosává is, féltucat kikötője az indiai kereskedelem közel harmadát bonyolítja; a cementtermelésben 20 százalékos a részesedése, a gabonakereskedelemben 30 százalék.

Az Adani-csoport a legnagyobb magánkézben lévő energiatermelő, és a hőerőművek után a földgázszektorba és zöldenergia-termelésbe is belevetette magát, a naperőművektől és a napelemgyártástól a hidrogéntermelésen át a szélenergiáig az összes menő zöldenergia-bizniszbe beszállt. A csoportnak rézüzletága és adatközpontjai is vannak, és újabban – más nemzeti együttműködési rendszerek nagytőkéseihez hasonlóan – a médiába és a védelmi iparba is bevásárolta magát.

Adani vagyonát 2014-ben a Forbes 2,8 milliárd dollárra becsülte, míg 2022 elején már 90 milliárdra. A szeptemberi, 147 milliárdos csúcs után ugyan év végére valamelyest csökkent, de még mindig 120 milliárd környékén állt vagyona.

Offshore, adósság, tőzsdemanipuláció

Adani mesés terjeszkedésének egyik népszerű magyarázata, hogy rendkívül jól mozog az indiai bürokrácia útvesztőiben, és képes keresztülvinni az akaratát egy olyan országban, ahol hírhedten lassan haladnak a dolgok. Egy másik, ettől nem független magyarázat a Modihoz való közelsége, bár Adani és Modi körei szerint ez pont annak köszönhető, hogy Adani egy rátermett üzletembernek bizonyult, aki jól illeszkedett Modi liberalizációs és deregulációs terveibe.

A dollár-százmilliárdos vagyonhoz emellett az adósságból fedezett agresszív terjeszkedés és az Adani-cégek tőzsdei szárnyalása is kellett.

A cégcsoport erős eladósodottsága korábban sem volt titok. A Credit Suisse már 2015-ben a súlyosan eladósodott vállalatcsoportok közé sorolta Adaniékat, a CreditSights nevű elemzőcég egy augusztusi jelentésében azt írta, a saját tőkéhez viszonyított adósságráta az Adani Green Energy esetében 2023, az Adani Transmission esetében 272 százalék volt. Arra is figyelmeztettek, hogy ha a cégcsoport egyik tagja megrogyna, az az összes többire is hatással lenne. A Nikkei japán pénzügyi lap februári elemzése 41,1 milliárd dollárra tette a csoport tíz tagjának teljes adósságát.

Ennek ellenére a hitel-, kötvény- és részvénypiaci finanszírozás sosem jelentett gondot, miután a jól becsatornázott Adaniról úgy tartotta a piac, mindenből arany lesz, amihez hozzányúl. A csoport egyik központi holdingcége, az Adani Enterprises részvényárfolyama a koronavírus-járvány előtt 200 rúpia körül járt, a tavaly novemberi csúcson 4000 rúpia körül forgott; de a csoport több másik tőzsdei cége is hasonlóan extrém áremelkedést produkált. Január végén az Adani Enterprises egy 2,5 milliárd dolláros részvénykibocsátást tervezett, jelentős érdeklődés mellett.

Ebbe a történetbe rondított bele a Hindenburg, amely azt állította, hogy az Adani-család három tucat, Mauritiuson, Cipruson, Szingapúrban, az Egyesült Arab Emírségekben és a Karib-szigeteken bejegyzett fedőcég tranzakcióin keresztül manipulálta jegyzett vállalataik részvényárfolyamát, és mosta azok pénzét. A Hindenburg azt is felhozta, hogy a cégcsoport finanszírozási helyzete homályos, gyakran cserélgetik pénzügyi vezetőiket, és kétes hírű könyvvizsgálókat használnak.

A jelentés hatására Adani jegyzett cégeinek részvényárfolyamai zuhanni kezdtek, amit látva az Adani-birodalom egy 413 oldalas riposztban válaszolt a Hindenburg vádjaira, amelyben egyebek mellett „India, az indiai intézmények függetlensége, integritása és minősége, valamint India növekedése és gazdasági ambíciói elleni támadásnak” minősítette a jelentést. Kiemelte, hogy számos nemzetközi finanszírozója van a Cititől és a JPMorgan Chase-től kezdve a Credit Suisse-n és a Deutsche Bankon át a Barclaysig és a Standard Chartered-ig; a gázbizniszben pedig a francia Total a partnere. Azt is közölték, hogy cégeik stabil alapokon állnak, nyereséget termelnek, készpénzáramuk rendben van, rövid távú beruházásaik finanszírozása biztosított.

Ez nem győzte meg a piacot, az árfolyamgyengülés három héttel a Hindenburg jelentésének közzététele után is folytatódott, a vállalatcsoport értékének fele elveszett. Erre Adani további irányítási és felügyeleti reformokat ígért a csoportnál, például egy külső kontrollert kért fel a központi holdingcég ellenőrzésére, továbbá elkezdte idő előtt rendezni adóssága egy részét, hogy jelezze, van pénz.

Ellenzéki össztűz

A történet Indiában a vérmesebb nacionalistákat is feltüzelte, akik Adanihoz hasonlóan nemzetellenes támadásként értékelték az amerikai shortolók jelentését. Narendra Modi és kormánya ugyanakkor igyekezett távol tartani magát a történettől, pártjának felsőházi házelnöke például azt hangoztatta, hogy nem kell figyelni mindenféle külföldiek szavára, a BJP pártvezetése pedig arról beszélt, nincs félnivalójuk.

A jelentés konkrét állításai mellett annak pontos oka is spekulációkra adott okot. Indiában ugyanis a helyi tőzsdei szabályozás miatt nagyon problémás láthatatlanul komolyabb shortpozíciót felépíteni, ezért nem világos, hogy a Hindenburg hogyan tudott volna profitálni a dologból.

A pénzügyminiszter, Nirmala Sitharaman azt mondta, az Adani-csoport sosem részesült kedvezőbb elbírálásban a kormány részéről, és a botrány nem érinti India makrogazdasági stabilitását. A jegybank közölte, hogy az ország pénzügyi szektora „stabil és erős”, a tőzsdefelügyelet pedig vizsgálatot indított mind az eladási hullám körülményeit, mind Adani tervezett, majd lefújt részvénykibocsátását illetően. Indiai bankok szerint bármi is lesz a dolog vége, nem kell komolyabb rendszerszintű pénzügyi kockázatoktól tartani.

Az ellenzék természetesen ráharapott Modi és Adani közelségére, képviselői független vizsgálatot követeltek az ügyben, és napokon át ellehetetlenítették a törvényhozás munkáját tiltakozásukkal. Azt is felhozták, hogy számos állami entitás közvetlenül is érintett az ügyben, a legnagyobb indiai állami biztosító, a Life Insurance Corporation of India az Adani-csoport befektetője, az állami State Bank of India a hitelezője. Az érintett állami entitások szerint korlátozott a pénzügyi kitettségük az Adani-csoport felé. Az ellenzéki össztűz erejét pedig csökkenti, hogy 2014-ben az Indiai Kongresszus Párt pont azért bukott meg csúfosan, mert számos korrupciós botrány rájuk égett.

Az Adani-csoport a jelen állás szerint a súlyos tőzsdei megrogyása ellenére sem omlik össze, a konglomerátum legtöbb tagja nyereségesen működik, és jelentős bevételt generál. Ezzel együtt rövid távú terveit mindenképpen vissza kell fognia: Gautam Adani korábban arról beszélt, hogy 70 milliárd dollárt fektet majd a zöldenergiába 2030-ig, de a jelenlegi helyzet alapján nehéz lesz összekalapozni a tőkét ehhez, főleg, hogy a nemzetközi hitelminősítők is leminősítették a csoportot.

Korea vagy Oroszország?

A nagyobb kérdés, hogy az eset mit mond Modi rendszeréről és annak jövőjéről. Adani bukása vagy visszafogott tempóra kapcsolása nem fogja megrengetni az indiai gazdaságot, de nem ez az egyetlen, hasonlóan befolyásos, kvázi állami fejlesztési feladatokat ellátó konglomerátum az országban, amely minimum homályosan működik.

Ugyanakkor a beruházások GDP-arányos mértéke a tíz évvel ezelőtti csúcspont óta visszaesett, és a vádak szerint (ahogy egyébként Dél-Koreában is) az állam által tápolt konglomerátumok elnyomják a kisebb cégeket, így ártanak a versenynek és az innovációnak.

Közben Modi reformprogramja az utóbbi években erősen vesztett lendületéből, még az indiai államok közti kereskedelmet is csak nehézkesen sikerül liberalizálni, a külső nyitás pedig elmaradt, miután annak belpolitikai nehézségei miatt az ország az utolsó pillanatban kiszállt a Regionális Gazdasági Együttműködési Partnerség (RCEP) nevű kelet-ázsiai szabadkereskedelmi paktumból.

Bár az ország GDP-növekedése erős volt az utóbbi években, az egy főre eső növekedés így is elmaradt Modi 2014-es ígéreteitől, míg az infláció meghaladta a tervet. A miniszterelnök és a BJP a vádak szerint ezeket a problémákat a fékek és egyensúlyok leépítésével és a hindu nacionalizmus tüzelésével kezeli – újabban pedig még a 2002-es gudzsaráti pogromról szóló dokumentumfilmeket is üldözik és tiltják. Azaz a bírálók szerint nem a koreai modell felé tart az ország, hanem orosz típusú rablókapitalizmus épül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓriási vagyon vált semmivé, a világ egyik legnagyobb gazdasága is beleremeghet a Hindenburg-Adani csatábaA történelem legnagyobb számviteli csalása vagy etikátlan támadás? Nagy a tétje a New York-i elemző iroda és az indiai milliárdos közötti harcnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA növekvő geopolitikai feszültségek árnyékában készül nagyot ugrani India, kérdés, hogy lesz-e hozzá elég erejeA nyugati feldolgozóipar bevonzásával a fejlett országok közé lépne India a következő 25 évben, de lehet, hogy ez túl nagy feladat lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA patriarchális társadalmakban nagyobb eséllyel bántalmazzák a nőketHa már gyerekkorban belenevelik a fiúkba, hogy ők fontosabbak, mint a lányok, akkor felnőtt korban is le fogják nézni a nőket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ adani india manipuláció Narendra Modi piacmanipuláció tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Mészáros R. Tamás
2024. május 15. 05:33 Világ

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.

Torontáli Zoltán
2024. május 14. 13:24 Vállalat, Világ

Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára

Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.