Óriási vagyon vált semmivé, a világ egyik legnagyobb gazdasága is beleremeghet a Hindenburg-Adani csatába
Az indiai milliárdos, Gautam Adani állami hitelekkel is kitömött gigantikus vállalatbirodalma megroggyant és a tőzsdén mélyrepülésbe kezdett, miután egy shortolásra specializálódott kis New York-i cég kemény vádakat fogalmazott meg az Adani-birodalommal szemben. De a gyors összeomlást egyelőre elkerülte.
Hogyan kezdődött? A New York-i elemzőiroda, a Hindenburg Research számviteli csalással, a részvényárfolyamok manipulálásával vádolta meg az Adani-vállalatcsoportot, azt állítva, hogy példa nélküli csalássorozaton alapszik. A Hindenburg ezután shortolni*Olyan tőzsdei ügylet, amelynél az árfolyamok esése nyomán lehet nyereséget elérni. kezdte az Adani-vállalatok részvényeit. A befektetői bizalom megreccsent, a vállalatcsoport pár nap alatt mintegy 70 milliárd dollárt veszített értékéből.
Hogyan válaszolt Adani? Dühösen cáfolta a vádakat, és előre tervezett, a teljes indiai gazdaságot célzó támadásról beszélt, és jogi válaszlépéseket helyezett kilátásba az „etikátlanul shortoló” Hindenburg ellen.
Az tény, hogy a 60 éves Adanit – India leggazdagabb üzletemberét, és egészen a jelentés előttig a világ 10 leggazdagabb emberének egyikét – az indiai miniszterelnök, Narendra Modi szövetségeseként tartják számon. Az Adani-birodalom Modi alatt kezdett igazán szárnyalni, és a gyorsan növekedő indiai gazdaság egyik alappillére lett: hatalmas állami hitelekhez jutott hozzá, többek között jelen van az energetikai, telekommunikációs és bányászati szektorban, kikötőket és repülőtereket üzemeltet.
Mi lesz ebből, és miért fontos ez? Senki sem tudja, de az biztos, hogy a hatalmas és gyors veszteségek ellenére az azonnali összeomlást elkerülte az Adani-csoport, ugyanis minden jel szerint sikerül értékesíteni azt a jelentős részvénycsomagot, aminek eladási folyamatát megkérdőjelezte a jelentés nyilvánosságra hozatala. Hétfőn az abu dzabi székhelyű International Holding Company nevű konglomerátum jelentett be egy 400 millió dolláros részvénycsomag-vásárlást, ami jelentősen hozzájárulhatott az anyagi és bizalmi károk mérsékléséhez.
Az igazi kérdés azonban az, hogy milyen hatása lesz az ügynek hosszú távon az indiai belpolitikára, Adani és Modi – az úgynevezett Gudzsarát-klikk –, illetve az indiai állam és az indiai magánbefektetők viszonyára, egyáltalán, az indiai gazdasági növekedés modelljére és annak megítélésére.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
