Az indiai milliárdos, Gautam Adani állami hitelekkel is kitömött gigantikus vállalatbirodalma megroggyant és a tőzsdén mélyrepülésbe kezdett, miután egy shortolásra specializálódott kis New York-i cég kemény vádakat fogalmazott meg az Adani-birodalommal szemben. De a gyors összeomlást egyelőre elkerülte.
Hogyan kezdődött? A New York-i elemzőiroda, a Hindenburg Research számviteli csalással, a részvényárfolyamok manipulálásával vádolta meg az Adani-vállalatcsoportot, azt állítva, hogy példa nélküli csalássorozaton alapszik. A Hindenburg ezután shortolni*Olyan tőzsdei ügylet, amelynél az árfolyamok esése nyomán lehet nyereséget elérni. kezdte az Adani-vállalatok részvényeit. A befektetői bizalom megreccsent, a vállalatcsoport pár nap alatt mintegy 70 milliárd dollárt veszített értékéből.
Hogyan válaszolt Adani? Dühösen cáfolta a vádakat, és előre tervezett, a teljes indiai gazdaságot célzó támadásról beszélt, és jogi válaszlépéseket helyezett kilátásba az „etikátlanul shortoló” Hindenburg ellen.
Az tény, hogy a 60 éves Adanit – India leggazdagabb üzletemberét, és egészen a jelentés előttig a világ 10 leggazdagabb emberének egyikét – az indiai miniszterelnök, Narendra Modi szövetségeseként tartják számon. Az Adani-birodalom Modi alatt kezdett igazán szárnyalni, és a gyorsan növekedő indiai gazdaság egyik alappillére lett: hatalmas állami hitelekhez jutott hozzá, többek között jelen van az energetikai, telekommunikációs és bányászati szektorban, kikötőket és repülőtereket üzemeltet.
Mi lesz ebből, és miért fontos ez? Senki sem tudja, de az biztos, hogy a hatalmas és gyors veszteségek ellenére az azonnali összeomlást elkerülte az Adani-csoport, ugyanis minden jel szerint sikerül értékesíteni azt a jelentős részvénycsomagot, aminek eladási folyamatát megkérdőjelezte a jelentés nyilvánosságra hozatala. Hétfőn az abu dzabi székhelyű International Holding Company nevű konglomerátum jelentett be egy 400 millió dolláros részvénycsomag-vásárlást, ami jelentősen hozzájárulhatott az anyagi és bizalmi károk mérsékléséhez.
Az igazi kérdés azonban az, hogy milyen hatása lesz az ügynek hosszú távon az indiai belpolitikára, Adani és Modi – az úgynevezett Gudzsarát-klikk –, illetve az indiai állam és az indiai magánbefektetők viszonyára, egyáltalán, az indiai gazdasági növekedés modelljére és annak megítélésére.
