Már nem Kína az orosz olaj legnagyobb vásárlója, India 33-szorosára növelte az importját
Rekord nagyságúra, napi 1,2 millió hordóra nőtt decemberben az Oroszországból Indiába érkező kőolaj mennyisége. Az olajársapka életbe lépése után az orosz olaj első számú felvevőpiacává India vált, amely így előzi Kínát is a sorban.
A 2021. decemberi mennyiséghez képest a tavaly decemberi indiai adatok 33-szoros növekedést mutatnak, míg novemberhez képest 29 százalékos a gyarapodás – írta meg a Bloomberg. Az előbbihez persze az is hozzátartozik, hogy Ukrajna lerohanása előtt az orosz olaj csak marginális szerepet játszott India importjában, amelyet – földrajzi okok miatt – a közel-keleti beszerzés uralt.
Most már viszont Oroszország lett India legnagyobb olajbeszállítója, Irakot novemberben előzte meg – India a december 5-én életbe lépő kereskedelmi korlátozások előtt ugyanis nagy mennyiségű orosz olajat halmozott fel. Mint látszik azonban, a bevásárlás ezt követően is folytatódott, az ország – Kínához hasonlóan – ugyanis nem csatlakozott sem a tengeri szállítású orosz olaj uniós embargójához, sem a 60 dolláros olajársapkát bevezető nyugati országokhoz (EU, G7, Ausztrália).
Elemzők szerint az ársapka bevezetése ráadásul jobb tárgyalási helyzetbe hozta az orosz olaj olyan nagy felvásárlóit, mint Kína és India, amelyek így még nagyobb kedvezményeket tudnak kialkudni maguknak. India nemcsak az idehaza is használt Ural típusú olaj importját pörgette fel, hanem más – szintén orosz eredetű – fajtákét is, például olyan sarkköri olajét, amelyet korábban hagyományosan Európába szállított Oroszország.
Szintén a (korábbi) magyar helyzetre emlékeztet, hogy az állami tulajdonú indiai olajfinomítók már csak azért is keresik nagy mennyiségben a minél olcsóbb orosz kőolajat, mert a kormány gátolja az üzemanyag-áremelési törekvéseiket.
Világ
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Fontos
Most épp hihetetlennek tűnik, de 2023 már biztosan az eddigi legmelegebb év lesz
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
