Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. április 28. 18:37 Vállalat

Van olyan ágazat Magyarországon, ahol új embereket vettek fel márciusban

A magyar munkaerőpiaci statisztikák némi csúszásban vannak a valósághoz képest. Eddig annyit tudunk, hogy márciusban az álláskeresők száma 17 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottak száma pedig 56 ezerrel csökkent. Eközben a szomszédos Ausztriában (jóval kevesebb foglalkoztatott mellett) 170 ezer új munkanélkülit számoltak. A magyar adatokból még mindig nem látjuk a területi vagy ágazati különbségeket.

Ezért más módszerrel próbáltunk a hivatalos adatszolgáltatás elé kerülni. 

A vállalkozások minden hónap 12. napjáig jelentik a NAV felé a foglalkoztatottaik után fizetendő járulékokat, így ezekből lehet azt is tudni, hogy mennyien dolgoztak a megelőző hónap végéig a cégnél. A legfrissebb adtok tehát márciusra érhetők el. Magyarországon március második felében terjedt el a koronavírusra adott válaszként a társadalmi távolságtartás, és ekkortól zárták be az iskolákat, ezért a hónapot nagyjából felerészben már befolyásolta a koronavírus. Igaz, a kijárási tilalom csak április elején jött.

A Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével a fentiek alapján már most meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. A felmérésünkben szereplő 423 ezer cég összesen 2,6 millió munkavállalót foglalkoztat. 

Ez alapján márciusban csak 4 ezer fővel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, ami mindössze 0,2 százalékos visszaesés. Ez jól hangzik, de fontos kiemelni, hogy ez átlagos statisztikai létszám: tehát ha valaki március hónapban 30 napot dolgozott, és 1 nap már nem volt munkaviszonya, akkor 0,97 főnek számítják. A valóságban tehát biztosan  többen veszítették el a munkájukat már márciusban, de ezt csak egy hónap múlva tudjuk meg.

A munkanélküliek száma egyébként is késésben van a felmondásokhoz képest: a munkavállalóknak ugyanis alapesetben minimum 1 hónapos*az új munka törvénykönyve szerint 3 évente nő ez 1 hónappal, de akik a korábbi munka törvénykönyve szerint kezdtek dolgozni, nekik még kedvezőbb lehet a helyzetük felmondási idő után veszítik el jogviszonyukat, tehát csak ez után tudnak munkanélküliként regisztrálni.

A részleges adatok viszont már most jelzik, hogy milyen típusú cégeknél csökkent a foglalkoztatottság. A munkavállalók 71 százaléka hazai, és 29 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél dolgozik, és már ezeknél is nagyok az eltérések:

a külföldi cégek arányosan háromszor több munkavállalót küldtek el márciusban.

Ennek számos oka lehet, de talán ők már a globális termelési lánc tagjaként a koronavírus magyarországi megjelenése előtt is megérezhették a megrendeléseik visszaesését.

 

Iparáganként is nagyon eltérően mozogtak a cégek. A legnagyobb visszaesés a turizmusban és vendéglátásban volt, ahol már a járvány hazai megjelenése előtt, februárban is jelentősen csökkent a forgalom, folyamatosak voltak a visszamondások. Egyetlen hónap alatt 1,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, ami főleg azért jelentős, mert alapesetben ilyenkor már bővíteni szokott az ágazat.

A második legnagyobb visszaesés az információ és kommunikáció területén volt, ahova a médiavállalkozások és a szolgáltatóközpontok is tartoznak. A 0,6 százalékos visszaesés márciusban azt jelzi előre, hogy itt is jelentősebb leépítés történt. Leépítés volt a feldolgozóiparban is, igaz, itt – az ellátási lánccal kapcsolatos problémák miatt – már februárban megjelenhettek a problémák. 

Amíg 12 kategóriában csökkent, 7-ben nőtt a foglalkoztatás. A leginkább az oktatásban, de ez még biztosan nem annak az eredménye, hogy az állam a képzéseket szabta feltételül a rövidített munka támogatásához. Hiába rohamozták meg a vásárlók az élelmiszerboltokat, és kellett ezeknek százasával új munkavállalókat felvenni, a kereskedelem egészében már a járvány első hetei is jelentős hatással voltak. A legtöbben, 2400 fő itt veszítették el az állásukat, ami a teljes statisztikai állomány 0,5 százaléka.

Ennél is érdekesebb, hogy az építőipar viszont rákapcsolt. Egyetlen hónap alatt 0,7 százalékos volt a bővülés, a 188 ezer foglalkoztatott 1342-vel nőtt. Tavasszal természetes, hogy többen kezdenek az építőiparban dolgozni, de mindenképpen érdekes, hogy a bővülést a járvány sem akadályozta meg. Szerepe lehet ebben annak is, hogy sok külföldön dolgozó magyar munkavállaló tért haza a járványveszély miatt Nyugat-Európából. Az ágazatban korábban nagy munkaerőhiány volt, ez most megváltozhatott.

 

A vállalati adatközlések alapján az országos különbségeket is meg lehet vizsgálni. Fontos azonban, hogy csak a vállalkozások székhelye szerint lehet a munkavállalók számát megismerni, ami jelentősen torzítja ezeket a számokat: e szerint a munkavállalók 37 százalékát fővárosi cég foglalkoztatja. Budapesten és az itt bejegyzett nagyvállalatoknál hajszállal, de átlag alatti a visszaesés. 

A legnagyobb problémák az eddig is munkaerőpiaci problémákkal küzdő Baranyában várhatók, ahol közel 2 ezren veszíttették el a munkájukat márciusban, ez az országos adat fele. Fejér megyében 624 fővel csökkent a foglalkoztatás. 

Növekedés Jász-Nagykun-Szolnok (0,66 százalék) és Békés megyében (0,44 százalék) volt a legjelentősebb. A fővárossal együtt 20 megye közül 8-ban volt növekedés, és 12 területi egységben csökkenés.

 

Az adatok abban is segítenek, hogy milyen munkanélküliségi adatokat várhatunk a következő hónapokban. Ha azt feltételezzük, hogy az eddig növekvő iparágak nem bővülnek tovább, és a leépítést végrehajtó ágazatokban csak március utolsó két hetében történtek meg a felmondások, akkor egy nagyságrendi előrejelzést is tehetünk.

Mivel a fluktuáció a vállalatoknál 2019-ben 41 százalék volt egy felmérés szerint, de más tanulmányok is hasonló eredményre jutottak, míg nemzetközileg – főként nagyvállalati adatokból – 20 százalék körüli értékek ismertek. Ezért eleve csak a munkavállalók tizede-huszada lehet maximálisan próbaidőn*3 hónapos próbaidőt feltételezve. egy adott időpillanatban. Ezért a leépítést végrehajtó, összesen 2 millió főt foglalkoztató ágazatokban eleve maximum 100-200 ezer főnek tudtak volna felmondani márciusban a járvány miatt. Legalábbis úgy, hogy ez az áprilisban lejelentett számokban is megjelenjen.

Összesen ezekben az ágazatokban 6432 fővel csökkent a statisztikai állomány. Ha március második felében küldtek el mindenkit, akkor 13-26 ezer, ha március 3. hetében, akkor pedig 26-52 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás. Előbbi – 40 vagy 20 százalékos fluktuációt feltételezve – 6-10, utóbbi 13-19 százalékos csökkenést jelez a próbabidősek arányában. (Feltéve, hogy februárban stagnált a foglalkoztatás, hiszen akinek akkor mondtak fel, az már megjelenik a statisztikában.)

Ha hasonló arányban mondtak/mondanak fel a nem próbaidős kollégáknak is, akkor további 115-350 ezer munkahely lehet veszélyben, sőt, az is lehet, hogy már ennyien tölthetik felmondási idejüket.

A cégek azonban jellemzően inkább a próbaidős munkavállalókat küldik el, és a régebben ott dolgozó kollégákat tartják meg. Mindenesetre a kormány bértámogatási programjának értékelésekor fontos szempont lehet, hogy sikerül-e végül több százezer helyett néhány tízezer főnél megállítani az elbocsátásokat.

Nem jó jel, hogy Gulyás Gergely bejelentése szerint az újonnan regisztrált munkanélküliek száma csupán két hét alatt, a március végi 17 ezerről 51 ezerre nőtt,*Gulyás az 51 ezer munkanélküli-növekedést a március 11-április 20 közötti időszakra állította. mert a legtöbb új álláskeresőnek az egy hónapos felmondási idő miatt április közepén kell megjelenni a statisztikákban. 

Sok vállalakozás pedig nem elbocsátotta, hanem fizetés nélküli szabadságra küldte a dolgozóit: ezzel a jogviszony fennmarad, de fizetés nem jár. A kormány is ösztönözte ezt azzal, hogy ennek időszaka alatt továbbra is fennmarad a biztosítotti jogviszony. Ekkor is meg kell fizetni azonban az egészségügyi szolgáltatói járulékot, ami havi 7710 forint. Ezt eddig a munkavállalónak kellett fizetni, de a kormány ezt úgy módosította május 1-jétől, hogy a vészhelyzet ideje alatt a munkáltatónak. 

Az elemzéshez szükséges adatokat a Bisnode biztosította számunkra. A vállalat május 31-ig ingyenessé tette bizonyos szolgáltatásait azon ügyfelek számára, akik ezt igénylik. A PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásokról és az ingyenes eléréshez szükséges információk itt érhetők el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a valós képet mutatja a Gulyás Gergely által bemondott 51 ezer új álláskeresőA járvány kitörése óta először közölt érdemi adatot a hazai munkaerőpiacról a kormányzat, de ezek valójában egy korábbi állapotot mutatnak.

Vállalat foglalkoztatottság koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.

Fontos

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.