Nagyon hasonló adatot közölt a munkaerőpiaci-helyzetről mai gyorstájékoztatójában a statisztikai hivatal (KSH), mint amit Gulyás Gergely is bemondott múlt héten. A miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón beszélt arról, hogy a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ezt támasztja alá a KSH mai beszámolója, amely szerint márciusban az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.

Ez még nem az a válság

Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy márciusban mindössze az emberek szűk másfél százaléka veszítette el a munkáját, ez azonban – ahogy arról már Gulyás Gergely tájékoztatóját követően is írtunk – nem igaz. A mostani statisztikákban ugyanis – többnyire – csak olyanok szerepelnek, akiknek még jóval a koronavírus magyarországi megjelenése, illetve az emiatt hozott, a gazdaság több szegmensét megbénító intézkedések előtt mondtak fel.

A miniszter által emlegetett regisztrált álláskeresők és a KSH által közölt kimutatásban szereplő munkanélküliek nem is teljesen ugyanazt a kört fedik le, és a foglalkoztatottak számának csökkenése sem illeszthető teljesen hozzájuk. Egyvalami közös azonban az összes kategóriában: csak az kerülhet bele, vagy a foglalkoztatottak esetében ki belőle, akinek megszűnt a munkaviszonya. Ez viszont – ha csak valaki nem próbaidős – kizárólag a minimum harminc napos felmondási idő, illetve az állami rendszeren és bürokrácián való átfutás után lehetséges.

Így hiába írja a statisztikai hivatal, hogy a

felvétel (március) havi almintája lehetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten is megmutassa,

ez így ebben a formában nem igaz. A most közölt statisztikában csak azok vannak benne, akiknek már márciusban lejárt a felmondási ideje, azaz még februárban küldték el őket^*kivéve, ha próbaidőn voltak. Ám még ők sem számítanak egy teljes fős csökkenésnek, hiszen a foglalkoztatottsági adatok átlagos havi létszámot mutatnak, azaz, aki március közepéig dolgozott, az féllel csökkenti a statisztikát, akinek pedig március 27-én szűnt meg a munkaviszonya, az csak 0,13-mal.

A szolgáltatószektort érintette leginkább

Ez az oka annak, hogy a magyar adatokból egyelőre nem lehet olyan hosszútávú következtetést levonni, mint például az USA-ban publikált számokból, ahol ugye nem igazán van felmondási idő, így a munkanélküliek azonnal megjelennek a rendszerben.

A mostani hazai számok még csak a koronavírus-válság előszelének következményeit mutatják, már ha egyáltalán látszik valami a járvány hatásából.

A foglalkoztatottság ugyanis már az előző hónapokban is szép lassan csökkent, vagy jobb esetben stagnált, szóval önmagában a visszaesés nem meglepő. A mértéke ugyanakkor már érezhető gyorsulást mutat, és ez utalhat arra, hogy egyes szektorokban akár már februárban is lehetett hatása a foglalkoztatásra a koronavírusnak. Az idegenforgalom és például a rendezvényszervezés már ekkor is komoly kihívásokkal szembesült. Ráadásul január és március között mind éves, mind negyedéves összevetésben jelentősen nőtt a részmunkaidősök száma a teljes munkaidőben dolgozók kárára, azaz úgy tűnik, hogy az elbocsátások mellett egyes helyeken a munkaidőt is csökkentik.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a folyamatok pontosan mely ágazatokat érintették, teljesen részletes iparági bontást ugyanis a KSH nem közölt. Annyi azonban kiderül a hivatal adataiból, hogy a mostani csökkenés leginkább a szolgáltató szektort érintette, de a feldolgozóiparban is átlagosan 1 százalékkal kevesebben dolgoztak az első negyedévben, mint 2019 utolsó három hónapjában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatás koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában