Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. április 28. 12:56 Adat

A koronavírus-válság előszele is munkahelyek tízezreit szüntette meg Magyarországon

Nagyon hasonló adatot közölt a munkaerőpiaci-helyzetről mai gyorstájékoztatójában a statisztikai hivatal (KSH), mint amit Gulyás Gergely is bemondott múlt héten. A miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón beszélt arról, hogy a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ezt támasztja alá a KSH mai beszámolója, amely szerint márciusban az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.

Ez még nem az a válság

Első ránézésre akár úgy is tűnhet, hogy márciusban mindössze az emberek szűk másfél százaléka veszítette el a munkáját, ez azonban – ahogy arról már Gulyás Gergely tájékoztatóját követően is írtunk – nem igaz. A mostani statisztikákban ugyanis – többnyire – csak olyanok szerepelnek, akiknek még jóval a koronavírus magyarországi megjelenése, illetve az emiatt hozott, a gazdaság több szegmensét megbénító intézkedések előtt mondtak fel.

 

A miniszter által emlegetett regisztrált álláskeresők és a KSH által közölt kimutatásban szereplő munkanélküliek nem is teljesen ugyanazt a kört fedik le, és a foglalkoztatottak számának csökkenése sem illeszthető teljesen hozzájuk. Egyvalami közös azonban az összes kategóriában: csak az kerülhet bele, vagy a foglalkoztatottak esetében ki belőle, akinek megszűnt a munkaviszonya. Ez viszont – ha csak valaki nem próbaidős – kizárólag a minimum harminc napos felmondási idő, illetve az állami rendszeren és bürokrácián való átfutás után lehetséges.

Így hiába írja a statisztikai hivatal, hogy a

felvétel (március) havi almintája lehetővé teszi, hogy a koronavírus-járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten is megmutassa,

ez így ebben a formában nem igaz. A most közölt statisztikában csak azok vannak benne, akiknek már márciusban lejárt a felmondási ideje, azaz még februárban küldték el őket*kivéve, ha próbaidőn voltak. Ám még ők sem számítanak egy teljes fős csökkenésnek, hiszen a foglalkoztatottsági adatok átlagos havi létszámot mutatnak, azaz, aki március közepéig dolgozott, az féllel csökkenti a statisztikát, akinek pedig március 27-én szűnt meg a munkaviszonya, az csak 0,13-mal.

A szolgáltatószektort érintette leginkább

Ez az oka annak, hogy a magyar adatokból egyelőre nem lehet olyan hosszútávú következtetést levonni, mint például az USA-ban publikált számokból, ahol ugye nem igazán van felmondási idő, így a munkanélküliek azonnal megjelennek a rendszerben.

A mostani hazai számok még csak a koronavírus-válság előszelének következményeit mutatják, már ha egyáltalán látszik valami a járvány hatásából.

A foglalkoztatottság ugyanis már az előző hónapokban is szép lassan csökkent, vagy jobb esetben stagnált, szóval önmagában a visszaesés nem meglepő. A mértéke ugyanakkor már érezhető gyorsulást mutat, és ez utalhat arra, hogy egyes szektorokban akár már februárban is lehetett hatása a foglalkoztatásra a koronavírusnak. Az idegenforgalom és például a rendezvényszervezés már ekkor is komoly kihívásokkal szembesült. Ráadásul január és március között mind éves, mind negyedéves összevetésben jelentősen nőtt a részmunkaidősök száma a teljes munkaidőben dolgozók kárára, azaz úgy tűnik, hogy az elbocsátások mellett egyes helyeken a munkaidőt is csökkentik.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a folyamatok pontosan mely ágazatokat érintették, teljesen részletes iparági bontást ugyanis a KSH nem közölt. Annyi azonban kiderül a hivatal adataiból, hogy a mostani csökkenés leginkább a szolgáltató szektort érintette, de a feldolgozóiparban is átlagosan 1 százalékkal kevesebben dolgoztak az első negyedévben, mint 2019 utolsó három hónapjában.

Adat foglalkoztatás koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.