Mennyivel gazdagabb Budapest a vidéknél? Mennyivel termelnek több egy főre jutó GDP-t a fővárosiak, mint az ország többi részében lakók? Az örök kérdést megválaszolását mindig megnehezíti, hogy ugyan a budapesti GDP a hivatalos adatok szerint magasan kiemelkedik a többi megyéhez viszonyítva, valójában a főváros gazdasági adatai nem teljesen valósak.
Ennek az az oka, hogy egy csomó hozzáadott értéket Budapesten könyvelnek el, ami valójában nem ott keletkezik. Rengeteg cégnek ugyanis Budapesten van a központja, viszont a helyszín, ahol termelés, a szolgáltatás vagy az értékesítés megtörténik, az ország egy teljesen más pontján van. Ezt a székhelyproblémát hagyományosan nem kezeli túl jól a magyar gazdaságstatisztika. A GDP-nél például a gazdálkodó szervezet az alapegység, amit nem tudnak pontosan tovább bontani területi egységekre, hiába vannak különböző megyékben telephelyek.
Ez különösen a legnagyobb, országos kereskedelmi vagy szolgáltató hálózatoknál gond, mint mondjuk egy bank vagy kiskereskedelmi lánc. De az iparnál is, ezért nagy szerencse, hogy újabban a KSH kétféle bontásban is közöl adatokat az ipari termelés területi eloszlásáról. Az egyiknél azt látjuk, hogy az adott megyében bejegyzett cégek által megvalósított ipari termelés mekkora, a másiknál pedig azt, hogy az adott megyében lévő telephelyeken megvalósuló ipari termelés mekkora.
Ezért fogtuk a székhely szerinti, illetve a telephely szerinti adatokat, megnéztük, hogy a két különböző megközelítésben hogyan oszlik meg az ipari termelés a megyék között. Láthatóan jelentős különbség van a kétféle adat között:
A kísérleti vízfej-indexet egyszerűen a székhely szerinti és a telephely szerinti arány különbségének kiszámolásával hoztuk létre. Így a mutató azt követi, hogy az ipari termelés mekkora részét számolják el az adott megyében anélkül, hogy a termelés ténylegesen ott történne (ha pozitív az értéke), vagy mekkora részét nem ott írják jóvá (negatív érték).*Igaz, van egy kisebb módszertani probléma, ami miatt az összevetésből korlátozottan érdemes csak következtetéseket levonni. A székhely szerinti adatok csak az 50 fő több embert foglalkoztató cégekre, a telephely szerinti adatok viszont már az 5 főnél nagyobb cégekre vonatkoznak. Az ipari termelés kisebb szeletét, 8-9 százalékát végzik olyan cégek, amelyekben 5-49 fő közötti a foglalkoztatottak száma. Ezeknél a kisebb cégeknél feltételezhető, hogy kevésbé végeznek megyéken átnyúló tevékenységet, ezért vélhetően nem befolyásolják jelentősen a számokat, nem korrigáltunk velük.
Térképre helyezve látszik, hogy nem csak Budapesten pozitív a mutató: az országos ipari termelés közel két százalékát úgy írják hozzá Somogy megyéhez, hogy valójában nem ott történik. A másik oldalon Zala és Pest megye a legnagyobb vesztesek, de Szabolcs, Békés, Vas és Nógrád megyében is erősen negatív a vízfej-index.
Az adatok 2017 első negyedévétől kezdve állnak rendelkezésre. Ebből az látszik, hogy viszonylag egyenletes a vízfej index alakulása a legtöbb megyénél, a legutóbbi negyedévben viszont megugrott. Ennek az emelkedésnek a győri Audi-gyár átmeneti lassulása lehet a legfontosabb oka. Mivel a Győr-Moson-Sopron megyei ipari termelés a harmadik negyedévben jelentősen visszaesett, ezért arányaiban megnőtt a többi megye között áthelyezett ipari termelés százalékos aránya. (Ennek az egyébként alacsony győri vízfej-index változására nem volt hatása.)
De miért pont Somogy megye számít még jelentős vízfejnek Budapesten kívül? Idén eddig 750 milliárdot termeltek a somogyi székhelyű ipari cégek, somogyi telephelyeken viszont csak 371 milliárdot.
Erre viszonylag kézenfekvő válasz van. A megye messze legmagasabb árbevételű vállalata a Flextronix Zrt, amely 715 milliárd forint értékben adott el termékeket tavaly. A cég székhelye a Somogy megyei Tabon van, ahol van is egy üzeme a cégnek. De nem csak itt termel a cég, hiszen vannak telephelyei Zala, Vas és Szabolcs megyében is. Mivel a Somogy megyére jut arányaiban a második legkevesebb ipari termelés az országban, ezért valószínű, hogy önmagában ennek a nagy cégnek a más megyékbe szervezett termelése is ilyen mértékben torzítja az adatokat.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
