G7 Reggel

2022. szeptember 27. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz szlovák élelmiszerárakról, szélenergiáról, települési hulladékról, petróleumról és egy eltökélt kommentelőről.

1. Napi G7: Szabadpiac vs. árstop

Átlagosan 90 százalékkal drágábbak a szabadpiaci szlovák termékek az árstopos magyaroknál a legnagyobb hazai áruházlánc, a Lidl árai alapján.

Számokban: A legnagyobb különbség a csirkefarhátnál van, amely 170 százalékkal drágább Szlovákiában (804 forintnyi euró), mint Magyarországon (299 forint).

• A liszt több mint kétszeresébe kerül Szlovákiában (319 vs. 149 forint), akárcsak a csirkemell (3016 vs. 1499 forint).
• A cukor 34 százalékkal drágább Szlovákiában (319 vs. 239 forint), ez a legkisebb különbség a maximált árú termékeken belül.

Mi ennek a jelentősége? Mivel a magyar boltok nem akarják lenyelni a szabadpiaci és az árstoppolt közötti ár különbségét, más termékeken növelik a profitot. Ennek megfelelően az ársapkás termékek helyettesítői jellemzően nálunk drágábbak.

• Mintegy harminc százalékkal olcsóbb Szlovákiában a 3,5 százalék zsírtartalmú tej, a nádcukor vagy a kenyérliszt.
• A sertésborda ennél is nagyobb arányban, 33 százalékkal kerül kevesebbe Szlovákiában, bár a lapocka és a karaj 12-15 százalékkal drágább.

A G7 teljes cikkét az összehasonlításról ide kattintva lehet elolvasni.

„Megfontolás tárgyát képezi” a szélenergetikai kapacitások fejlesztése – mondta Steiner Attila energiaügyi államtitkár a Portfolionak adott interjújában. Ez arra utal, hogy valóban fordulat jöhet a magyar megújulóenergia-termelésben.

Miért fontos ez? A kormány 2016-ban ellehetetlenítette a szélenergia fejlesztését, aminek az okai a mai napig homályosak. Pedig a szélenergia az egyik legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő megújuló energiaforrássá vált.

• Németországban mára az áramfogyasztás több mint harmadát szélenergia fedezi. Ott a szélturbinák átlagos kihasználtsága 20 százalékos, míg Magyarországon 23,3.
• A diverzifikáció miatt fontos, hogy jellemzően akkor fúj a szél, amikor nem süt a nap, így a két megújuló erőforrás jól kiegészíti egymást.

Mi következhet? Magyarországon 330 megawatt szélerőmű-kapacitás van, és Kaderják Péter volt energiaügyi államtitkár szerint „reálisan akár 1500 megawatt olyan potenciál is van, amely tájképileg még nem teszi tönkre Magyarországot”.

• A jelenlegi termelés ötszörösét tartja tehát reálisnak, ezzel a szélerőművek az áramfogyasztás mintegy 5 százalékát termelnék meg.
• Egy új turbina megépítésének átfutási ideje ugyanakkor több évig tart. Ausztriában átlagosan nyolc év alatt jut el egy projekt a hálózatra termelésig.

A magyarországi szélenergia-termelés lehetőségeiről szóló podcastunk ide kattintva hallgatható meg.

• Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek Jaksity György szerint (Szabad Európa)
• Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban (G7)
• Sokkal magasabb lett a vásárlói tudatosság az Aldi magyar vezetője szerint (Pénzcentrum)
• A Lidl megvette a legnagyobb német tésztagyárat, és ez aggasztó jel a kisebb beszállítóknak (Handelsblatt)
• Hetven brit cég tesztelte a négynapos munkahetet, és nem romlott a hatékonyság (New York Times)

4. Napi Chart: Kevesebb települési hulladék Magyarországon

A magyar lakosság az EU-átlagnál húsz százalékkal kevesebb hulladékot termel átlagosan az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján.

• Ausztriában és Dániában több mint kétszer annyi települési hulladék keletkezik egy főre vetítve, mint Magyarországon, Lengyelországban vagy Romániában.
• Az EU lakossági hulladéktermelése nem változott 2005-höz képest. Ausztriában és Belgiumban a települési hulladék több mint 40 százalékkal nőtt, Magyarország ugyanakkor 13 százalékot javított.

5. Személyes perspektíva: Egy eltökélt kommentelő

Anna rokkantsági nyugdíjas, de megélhetése érdekében heti 25 órát dolgozik gyógypedagógusként. „2014 óta nem emelték a fizetésem, de nem is mondom tovább, úgyis tudja mindenki” – mondta, miközben tanítványát várta a VIII. kerületi Rákóczi téren.

Semmiben nem ért egyet az Orbán-rendszerrel, és beszélgetésünket is ez uralta. „Sokszor és bőszen” káromkodik a politika miatt, és folyamatosan győzködi ismerőseit.

• Nagyjából napi egy órát tölt azzal, hogy kommentekben bírálja az Orbán-kormányt a Facebookon. „Sajnos egyre többet és aktívabban írogatok” – mondta.
• Háromszor írt levelet Orbán Viktor parlamenti email címére, de sose kapott választ.

Eredmény: Eddig senkit sem sikerült meggyőznie. Vagy legalábbis nem tud róla. „Nem örülök ennek, de ez nem szegi a kedvem” – mondta a rá jellemző elánnal.

Mire vágyik? Egyszerű megélhetésre, normális polgári életre. Arra, hogy ne kelljen számolgatni ennivalóra, és önerőből elmehessen rekreációra, utazásra. Bár ez már nem fog megvalósulni szerinte.

6. Külső szemlélő: Magas IQ és irracionalitás

Becsey Zsolt az Egyensúly Intézet vezető elemzője, a vele készült podcastunk a hétvégén fog megjelenni.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Telex cikke Keith Stanovich kanadai pszichológus kutatásáról.

Miért? „A kutatás rámutat arra, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek szokták a legkevésbé racionális döntéseket meghozni. Ez szembemegy a közgazdaságtan racionális viselkedésekre építő elméletével. Továbbgondolva pedig predesztinálja azt, hogy a válságok jó eséllyel előreláthatatlan irracionális döntésekből fognak következni.”

Mikor jelent meg?

A Dunántúl című egykori napilap 1916. december 14-i számában.

Mi történt?

„- Nincs petróleum – ezzel fogadják az embert, alighogy az ajtón belép az üzletbe.

– Ha nem tetszik mást vásárolni, mint csak petróleumot, meg cukrot, akkor csak ki-ki az üzletből, ám már magam is annyi sok szükségtelen holmit összevásároltam, tisztán csak azért, hogy ennek ellenében egy kis petróleumot kaphassak.

Dehát ez tarthatatlan állapot! Hová fog ez vezetni? Itt a mi vidékünkön ismerek egy kereskedőt, aki a háború előtt mindig a boltajtóban állt és úgyszólván kötéllel igyekezett vevőközönségét összefogdosni. És ma dühösen, bősz haraggal utasítja ki az üzletből azt, aki venni szeretne.

Úgy hiszem, hogy az ilyen irányú petróleumhiánynak egészen mégsem a petróleumhiány az oka, hanem az a legnagyobb oka, hogy az ára meximálva van és igy nem lehet az árt tetszés szerint emelni.” (Arcanum Adatbázis)