A leggazdagabb románok kezdik utolérni a tehetős magyarokat, a 2010-es években a román társadalomnak a magyarnál szélesebb körben sikerült előrébb lépnie.
Az éves jövedelmük nagyjából 12-16 százalékát titkolhatták el 2015-ben a magyar háztartások egy új tanulmány szerint. Három év alatt viszont megfeleződhetett a rejtett jövedelmek aránya.
Hozzánk hasonlóan megtakarítási problémákkal küszködik a cseh háztartások jelentős része, hiába magasabbak a megtakarítási ráták.
2010 előtt is leginkább csak a felső 10-20 százalék lépett előre érdemben az európai jövedelmi rangsorban. A 2008-as válsággal kezdődött az alsó 50 százalék európai lecsúszása, amin a 2010 utáni időszak sem változtatott.
Ha nincs egyetlen gyermeke sem a munkavállalónak, akkor még regionális összehasonlításban is nagyon sokat vonnak el tőle.
A leggazdagabb magyarok felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz, a szegények leszakadtak, a kettő között nem történt szinte semmi.
A baloldali pártoknak az sem segít, hogy a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségéket, miközben a valóságban ez pont fordítva van.
Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.
Korábban több tanulmány is arra jutott, hogy bizonyos jövedelmi szint felett a pénz már nem boldogít, pedig igen, csak egyre elhanyagolhatóbb mértékben.
Csehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.