Érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a német baloldali pártok szeptemberi választásokkal kapcsolatos esélyeit latolgató Guardian: a lap cikkében idézett kutatás szerint ugyanis Németországban a választópolgárok közül a szegényebbek és a gazdagabbak is azt hiszik, hogy a társadalom közepesen kereső rétegébe tartoznak.
A Konstanzi Egyetem és a berlini progresszív agytröszt, a Das Progressive Zentrum közös kutatása alapján egy olyan társadalom rajzolódik ki, amiben mindenki azt hiszi magáról, hogy középosztálybeli: a legrosszabbul keresők felül-, a legjobban alulbecslik azt, hogy a fizetésük alapján valójában hányadik jövedelmi tizedbe tartoznak.
A járvánnyal és egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatásban hatezer embert kérdeztek meg arról, hogy relatíve milyennek ítéli meg a jövedelmi helyzetét. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a legrosszabbul kereső 10 százalékba tartozók közelebb érzik a jövedelmüket az alsó 30 százalék tetejéhez, míg a felső 10 százalék a középosztály tetejéhez tartozónak érzi magát, jövedelmét oda lövi be, ahol valójában a harmadik legjobban kereső tizedbe tartozók vannak.
Fascinating, yet also depressing finding: everyone believes to be in the middle…
Also reflected by how German politicians (=all very rich in the income distribution) themselves engage with their wealth in public. https://t.co/bRODRABFvm pic.twitter.com/9W26U3iDWt— Daniel Bischof ? (@DanBischof) May 27, 2021
A tanulmány szerint ennek az a következménye, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos politikai üzenetek befogadhatatlannak bizonyulnak még az olyan választók számára is, akik szerint a társadalmi egyenlőtlenségek problémát jelentenek. Marius Busemeyer, a tanulmány egyik szerzője szerint a német szavazók „absztrakt szinten” pesszimisták, de a saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban optimisták. Szerinte ez a baloldali pártoknak óriási kihívást jelent az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos politikai témák keretezésében, nehéz például az örökösödési adó vagy a vagyonadó mellett érvelni.
Németországban a vagyoni egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: a népesség felső 10 százalékának tulajdonában koncentrálódott az összes vagyon kétharmada már azelőtt, hogy a járvány ezeket az egyenlőtlenségeket tovább növelte volna. A két jelentősebb baloldali párt közül a baloldalibb Die Linke emiatt az 1997-ben felfüggesztett vagyonadó visszaállításával kampányol, és a 2 millió euró feletti vagyonok 30 százalékát szedné be adó formájában egy 20 éves periódus alatt. A szociáldemokraták egy mérsékeltebb javaslattal évente 1 százalékkal adóztatnák ugyanezeket a vagyonokat.
A két párt támogatottságán nem dobtak nagyot ezek a javaslatok: a Die Linke támogatottságát nagyjából 6-8 százalékra mérik, míg a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak lemaradva a legnépszerűbb zöldek és a konzervatívok mögött.
A már említett jelenségen kívül az sem segít ezeknek a pártoknak, hogy a kutatás alapján a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségeket, miközben a valóságban Németországban háromszor akkorák a vagyoni, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek. Busemeyer szerint ennek a tudatosítása komoly politikai potenciált jelenthet azoknak a pártoknak, amik jelenleg nem túl sikeresek a témával kapcsolatos üzeneteik átadásában.
