Minden német középosztálybelinek hiszi magát, ami feladja a leckét a baloldalnak
Érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a német baloldali pártok szeptemberi választásokkal kapcsolatos esélyeit latolgató Guardian: a lap cikkében idézett kutatás szerint ugyanis Németországban a választópolgárok közül a szegényebbek és a gazdagabbak is azt hiszik, hogy a társadalom közepesen kereső rétegébe tartoznak.
A Konstanzi Egyetem és a berlini progresszív agytröszt, a Das Progressive Zentrum közös kutatása alapján egy olyan társadalom rajzolódik ki, amiben mindenki azt hiszi magáról, hogy középosztálybeli: a legrosszabbul keresők felül-, a legjobban alulbecslik azt, hogy a fizetésük alapján valójában hányadik jövedelmi tizedbe tartoznak.
A járvánnyal és egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatásban hatezer embert kérdeztek meg arról, hogy relatíve milyennek ítéli meg a jövedelmi helyzetét. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a legrosszabbul kereső 10 százalékba tartozók közelebb érzik a jövedelmüket az alsó 30 százalék tetejéhez, míg a felső 10 százalék a középosztály tetejéhez tartozónak érzi magát, jövedelmét oda lövi be, ahol valójában a harmadik legjobban kereső tizedbe tartozók vannak.
Fascinating, yet also depressing finding: everyone believes to be in the middle…
Also reflected by how German politicians (=all very rich in the income distribution) themselves engage with their wealth in public. https://t.co/bRODRABFvm pic.twitter.com/9W26U3iDWt— Daniel Bischof ? (@DanBischof) May 27, 2021
A tanulmány szerint ennek az a következménye, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos politikai üzenetek befogadhatatlannak bizonyulnak még az olyan választók számára is, akik szerint a társadalmi egyenlőtlenségek problémát jelentenek. Marius Busemeyer, a tanulmány egyik szerzője szerint a német szavazók „absztrakt szinten” pesszimisták, de a saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban optimisták. Szerinte ez a baloldali pártoknak óriási kihívást jelent az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos politikai témák keretezésében, nehéz például az örökösödési adó vagy a vagyonadó mellett érvelni.
Németországban a vagyoni egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: a népesség felső 10 százalékának tulajdonában koncentrálódott az összes vagyon kétharmada már azelőtt, hogy a járvány ezeket az egyenlőtlenségeket tovább növelte volna. A két jelentősebb baloldali párt közül a baloldalibb Die Linke emiatt az 1997-ben felfüggesztett vagyonadó visszaállításával kampányol, és a 2 millió euró feletti vagyonok 30 százalékát szedné be adó formájában egy 20 éves periódus alatt. A szociáldemokraták egy mérsékeltebb javaslattal évente 1 százalékkal adóztatnák ugyanezeket a vagyonokat.
A két párt támogatottságán nem dobtak nagyot ezek a javaslatok: a Die Linke támogatottságát nagyjából 6-8 százalékra mérik, míg a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak lemaradva a legnépszerűbb zöldek és a konzervatívok mögött.
A már említett jelenségen kívül az sem segít ezeknek a pártoknak, hogy a kutatás alapján a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségeket, miközben a valóságban Németországban háromszor akkorák a vagyoni, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek. Busemeyer szerint ennek a tudatosítása komoly politikai potenciált jelenthet azoknak a pártoknak, amik jelenleg nem túl sikeresek a témával kapcsolatos üzeneteik átadásában.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
