Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. május 28. 10:15 Világ

Minden német középosztálybelinek hiszi magát, ami feladja a leckét a baloldalnak

Érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a német baloldali pártok szeptemberi választásokkal kapcsolatos esélyeit latolgató Guardian: a lap cikkében idézett kutatás szerint ugyanis Németországban a választópolgárok közül a szegényebbek és a gazdagabbak is azt hiszik, hogy a társadalom közepesen kereső rétegébe tartoznak.

A Konstanzi Egyetem és a berlini progresszív agytröszt, a Das Progressive Zentrum közös kutatása alapján egy olyan társadalom rajzolódik ki, amiben mindenki azt hiszi magáról, hogy középosztálybeli: a legrosszabbul keresők felül-, a legjobban alulbecslik azt, hogy a fizetésük alapján valójában hányadik jövedelmi tizedbe tartoznak.

A járvánnyal és egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatásban hatezer embert kérdeztek meg arról, hogy relatíve milyennek ítéli meg a jövedelmi helyzetét. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a legrosszabbul kereső 10 százalékba tartozók közelebb érzik a jövedelmüket az alsó 30 százalék tetejéhez, míg a felső 10 százalék a középosztály tetejéhez tartozónak érzi magát, jövedelmét oda lövi be, ahol valójában a harmadik legjobban kereső tizedbe tartozók vannak.

 

 

A tanulmány szerint ennek az a következménye, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos politikai üzenetek befogadhatatlannak bizonyulnak még az olyan választók számára is, akik szerint a társadalmi egyenlőtlenségek problémát jelentenek. Marius Busemeyer, a tanulmány egyik szerzője szerint a német szavazók „absztrakt szinten” pesszimisták, de a saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban optimisták. Szerinte ez a baloldali pártoknak óriási kihívást jelent az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos politikai témák keretezésében, nehéz például az örökösödési adó vagy a vagyonadó mellett érvelni.

Németországban a vagyoni egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: a népesség felső 10 százalékának tulajdonában koncentrálódott az összes vagyon kétharmada már azelőtt, hogy a járvány ezeket az egyenlőtlenségeket tovább növelte volna. A két jelentősebb baloldali párt közül a baloldalibb Die Linke emiatt az 1997-ben felfüggesztett vagyonadó visszaállításával kampányol, és a 2 millió euró feletti vagyonok 30 százalékát szedné be adó formájában egy 20 éves periódus alatt. A szociáldemokraták egy mérsékeltebb javaslattal évente 1 százalékkal adóztatnák ugyanezeket a vagyonokat.

A két párt támogatottságán nem dobtak nagyot ezek a javaslatok: a Die Linke támogatottságát nagyjából 6-8 százalékra mérik, míg a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak lemaradva a legnépszerűbb zöldek és a konzervatívok mögött.

A már említett jelenségen kívül az sem segít ezeknek a pártoknak, hogy a kutatás alapján a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségeket, miközben a valóságban Németországban háromszor akkorák a vagyoni, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek. Busemeyer szerint ennek a tudatosítása komoly politikai potenciált jelenthet azoknak a pártoknak, amik jelenleg nem túl sikeresek a témával kapcsolatos üzeneteik átadásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legjobb iskolai teljesítmény sem hoz annyi vagyont, mint az öröklésG7 Podcast! A magas jövedelem mellett a szülők vagyona is komoly előnyt ad az életben a fiataloknak. Hogy mekkorát, arról Darvas Zsolttal beszélgettünk az új kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több ország próbálja vagyonadóból pótolni a járvány miatt kieső bevételeketArgentínában és Bolíviában már kivetették, több amerikai államban és európai országokban pedig szó van az elmúlt időszakban újra népszerűvé váló adónem bevezetéséről.

Világ egyenlőtlenség jövedelem németország politika vagyon vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Avatar
2021. szeptember 21. 15:01 Világ

Az hagyján, hogy az acélgyár leáll, de még sör sem lesz Angliában

Egyre többen aggódnak az elszállt gázárak és a leálló gyárak miatt Angliában, a földgázhiány a vágóhídakat és sörfőzdéket is rosszul érintheti.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.