Az infláció ellensúlyozása már egyre kevésbé motiválja a minimálbér-emeléseket az Európai Unió (EU) tagállamaiban, viszont már látszik annak az uniós irányelvnek a hatása, amely minden tagállamot arra kötelez, hogy felzárkóztassa a legalacsonyabb béreket.

Felülnézet: 2024 januárja és 2025 januárja közötti átlagosan valamivel több mint 7 százalékkal nőttek a minimálbérek az EU tagállamaiban, ami alacsonyabb, mint a 2023 januárja és 2024 januárja közötti közel 10 százalékos átlagnövekedés – derült ki a Eurofound év eleji gyűjtéséből.

• Az átlagos infláció 2023-ban 4, 2024-ben pedig 3 százalék körül alakult az EU-ban. Az elmúlt 12 hónapban Cipruson, Belgiumban, Szlovéniában és (a még nem közölt adatok függvényében vélhetően) Spanyolországban csökkent vagy stagnált a minimálbér reálértéke, máshol nőtt.
• A keleti tagállamokban és Írországban jelentősebb reálbér-növekedés volt a minimálbéres szegmensben.

Alulnézet: Magyarországon és Szlovákiában idén 9 százalékkal emelték a minimálbért, aminél csak Észtországban volt kisebb az emelés (8 százalék). 

• 2024 januárjához képest Romániában csaknem 23, Horvátországban és Bulgáriában 15, Litvániában 12, míg Csehországban és Lengyelországban 10 százalékkal nőttek a legkisebb bérek.
• A kilenc ország közül 2024-ben Magyarországon volt a második legmagasabb infláció. Mindezek alapján nem az idei minimálbér-emelés fogja kiemelni a régió aljáról a magyar minimálbért.

Tágabb kontextus: az EU 2024. november 15-től hatályos irányelve szerint a tagállamokban olyan követelményrendszert kell kialakítani, ami alapján a minimálbért valamilyen bérszinthez közelítik. Idehaza a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány megállapodása alapján az a cél, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát érje el 2027-re.

• Az átlagkereset 50 százaléka lett a cél Észtországban, Bulgáriában és Romániában is, de már hasonló indikátor alapján határozták meg a minimálbéreket idénre Csehországban, Szlovákiában, Írországban (a mediánbér 60 százaléka a cél), Spanyolországban (a nettó átlag 60 százalékát kell elérni), Máltán és Görögországban is.

Mi várható? A minimálbér-emelések szintje a legtöbb országban meghaladja a várható infláció szintjét, így újra reálbér-növekedésre számíthatnak a rosszul keresők. Magyarországon a 9 százalékos minimálbér-növekedés mellett például a jegybank decemberi előjelzése szerint 3,3 és 4,1 százalék közötti inflációra lehet számítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagyobb minimálbér-emelés nem az EU, hanem a magyar munkaadók és szakszervezetek szándékaÁltalános nézet, hogy az elmúlt évek emelései ellenére Magyarországon a minimálbér az átlagos bérszínvonalhoz képest alacsony, és szükség lenne a felzárkóztatására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Egyszerű matematikai kérdéssé” válhat félmillió magyar jövő évi béremeléseA garantált bérminimum marad, de túl sokat nem nőhet, ha 2027-re a rendszeres átlagkereset 50 százalékára szeretnék növelni a legalacsonyabb béreket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz Európai Unió minimálbér minimálbér-emelés Olvasson tovább a kategóriában