Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2025. január 29. 04:34 Világ

Egyre jobban értjük, hogy miért születik ilyen kevés gyerek, de az utóbbi pár év így is talány

Az elmúlt években Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is kiemelt politikai üggyé vált az alacsony és stabilan csökkenő születésszám. Az régen ismert jelenség, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan szinte mindenhol csökken a gyermekvállalási hajlandóság, és ma már a közepes jövedelmű országokban is egyre ritkább a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszám (amely az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma).

A csökkenés mértékét és ütemét illetően ugyanakkor jelentős eltérés mutatkozik egyes országcsoportok között. 

  • Azokban a fejlett országokban, ahol a termékenység már az 1970-es években elkezdett esni, az 1990-es évektől stabilizálódott az érték. 
  • Ezzel szemben számos olyan országban, ahol az 1990-es évekig magasabb maradt a termékenység, az 1990-es évek után meredek esés mutatkozott, és mára ezen országcsoport tagjaiban regisztrálják a globálisan legalacsonyabb, 1,3-as érték alatti termékenységi arányszámot.

A két országcsoport eltérő pályájának okait firtatja a 2023-as közgazdasági Nobel-emlékdíjas Claudia Goldin egy új kutatása, amely a gazdasági növekedés és a társadalmi értékrend közti eltérésekkel magyarázza a jelenséget. A Harvard professzora szerint az eltérés nyitja, hogy az utóbbi csoport országaiban az 1980-as–1990-es években az anyagi jólét sokkal gyorsabb ütemben nőtt, mint ahogy a társadalmi értékek és nézetek változtak, ami jelentős generációs szakadékhoz vezetett, és erősen csökkentette a gyermekvállalási hajlandóságot.

Ezt illetően pedig hasonló konklúzióra jut, mint azon korábbi kutatások, amelyek szerint a célzott pénzügyi támogatások, valamint a „hagyományos értékek” és a konzervatív „női szerepek” erőltetése helyett a nők munkavállalásának megkönnyítése, a család és a karrier összeegyeztethetőségének támogatása vezethet magasabb születésszámhoz.

Gyors fejlődés, gyors termékenységcsökkenés

Goldin az első csoportba az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Dániát és Svédországot sorolta. Ezek az országok már a 20. század elején is relatíve fejlettek voltak, és ugyan erős volatilitás mellett, de stabil és folyamatos gazdasági növekedést produkáltak a 20. század során. Termékenységi arányszámuk az 1970-es években esett be a 2,1-es érték alá, de az 1990-es években stabilizálódott, és egyes esetekben emelkedésnek is indult.

A második csoportba Japán, Dél-Korea, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália került. Ezen országokban az 1950-es és 1990-es évek között relatíve gyors gazdasági fejlődés ment végbe, ám az 1950-es évek előtt (és a 2010-es éveket követően) gyenge növekedést produkáltak. Termékenységi rátájuk az 1970-es években magas volt, de az 1980-as–1990-es években összeomlott, és mára jellemzően a legalacsonyabb termékenységi arányszámú nagyobb gazdaságok közé tartoznak. Dél-Korea például 0,9-es értékével sereghajtó a szuverén államok között, de a többi érintett ország is a szuperalacsony 1,3-as érték körül mozog.

Goldin elmélete szerint ez a gyors növekedési időszak jelentős gazdasági transzformációjához, illetve a gazdasági realitások és a társadalmi értékrend közötti szakadék hirtelen mélyüléséhez köthető. A második csoport országaiban egy tradicionálisabb, gyengébben összekötött, relatíve vidékies és elzárt, az egyén helyett a (helyi) közösségeken alapuló társadalmi és kulturális rendszer eléggé hirtelen alakult át egy fejlett piacokon, mindent átszövő kommunikációs hálózatokon és a korábbinál jóval nagyobb településeken alapuló modern nemzetté. A modernitás hirtelen beköszönte azonban nem hagyott időt rá, hogy a társadalom alkalmazkodjon az új gazdasági realitásokhoz, ami generációs konfliktust szült. 

Társadalmi szerepek

Goldin szerint a generációs konfliktus a nemek közti viszonyokra is mély hatással volt, és ez a kiemelkedően alacsony születésszám oka. Ezt illetően kiindulópontja, hogy korábbi kutatások alapján a női munkavállalás és a jövedelmi szint, valamint a termékenységi ráta között U-alakú vagy fordított J-alakú viszony van, vagyis az alacsony jövedelmű és alacsony női foglalkoztatású államokban magas a szülési hajlandóság, ami a gazdasági fejlődéssel és a nők munkába állásával csökken, azonban a magasabb jövedelmű csoport tagjai közül a nők munkavállalását támogató országokban stabilizálódik, illetve növekedésnek indul a ráta.

A fenti modellben ahogy a nők több időt fordítanak a munkára, úgy csökken a háztartásra és gyermekvállalásra fordítható idő. A harmadik szakaszban ugyanakkor a gyermekvállaláshoz szükséges időráfordítás is csökken, amelyet nagyrészt a háztartáson belüli munkamegosztás javulása, és a férfiak magasabb háztartási és gyermeknevelési részvétele magyaráz (a gyermekvállalás és a munka összeegyeztethetőségét segítő egyéb intervenciók mellett).

A második országcsoport esetében az utóbbi struktúra kevésbé jellemző. A gyors fejlődés, a munkaerőpiac átalakulása és a hirtelen urbanizáció a nők számára anyagi szempontból és társadalmi státuszt illetően relatíve előnyösebb volt, ugyanakkor a férfiak számára kevésbé, ezért társadalmi és kulturális beidegződései konzervatívabbak maradtak. Ehhez Goldin szerint a dél-európai országok erős katolicizmusa, valamint Japán és Dél-Korea tradicionálisabb nemi szerepeket támogató kulturális eszmerendszere is hozzájárult. Így a gyorsabban fejlődő államokban kisebb maradt a háztartásban és gyermeknevelésben való férfi részvétel az OECD felmérései szerint.

A lassabban, de stabilabban fejlődő államok esetében a generációs konfliktus kevésbé volt éles, a modernitás nem egy generáció alatt köszöntött be, ebből fakadóan a társadalmi értékrend és a kulturális változások mértéke is egyenletesebb volt Goldin elmélete, illetve adatelemzése szerint. Sőt, a háztartásban való férfi szerepvállalás terén még Kelet-Közép-Európa országai, például Magyarország vagy Lengyelország is haladóbb a Goldin által vizsgált hat alacsony termékenységű országnál.

Az egyéb potenciális okok között Goldin szerint felmerül a „gerontokrácia” szerepe, azaz hogy a második csoport országaiban a bérek szerkezete az idősebb férfiaknak kedvez (Japánban vagy Dél-Koreában egyes helyeken a mai napig jellemző az életkor alapú bérezés), ami korlátozta a fiatalok gazdasági lehetőségeit, kitolta a gyermekvállalás idejét, és így csökkentette a termékenységet is. Ugyanakkor ez mindkét csoport egyes államaira igaz, így a különbségeket nem magyarázza. Nincs világos eltérés a két csoport között a szociális és gyermekvállalást támogató programok bőkezűségét illetően sem, az állami juttatások egyik csoportban sincsenek számottevő hatással a termékenységre.

Ezzel együtt a közelmúlt folyamatait Clauda Goldin levezetése sem feltétlenül magyarázza: a 2010-es évek második felétől kezdve a korábban relatíve magasabb termékenységi rátával rendelkező csoport tagjainak adatai is csökkenésbe kezdtek, és a 2020-as évek közepén már egyre kisebb a különbség például Dánia és Svédország, valamint Görögország és Portugália értékei között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a hagyományos női szerepek, hanem a jobb munkaerőpiaci lehetőségek növelik a születésszámotBár a régebbi elméletek a dolgozó nőktől féltették a születésszámot, az elmúlt húsz évben a fejlett világban már ott született több gyerek, ahol magasabb a nők munkaerő-piaci részvétele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán 2030 helyett már csak 2035-ig állítaná meg a magyar demográfiai hanyatlástEgy kicsit megint a jól keresők felé tolja az újraelosztást a kormány a családi adókedvezmények duplázásával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekord alacsony születésszámok: tankerhajót fordítana meg a kormány, de csodák nincsenekA születésszámok és a termékenységi ráta is erősen csökkent az utóbbi hónapokban, miközben a demográfiai folyamatokat nem könnyű gyorsan megváltoztatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet költ családtámogatásra kormány, történelmi mélypont közelébe került a születésszámRossz irányba tart a demográfiai fordulat: 2010 óta csak két olyan hónap volt, amikor kevesebb gyerek született, mint idén májusban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának eléréseA születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ demográfia demográfiai válság közgazdaságtan Nobel-díj születésszám termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2025. március 31. 14:21 Világ

Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat

Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.

Vámosi Ágoston
2025. március 27. 15:40 Világ

Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése

Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.