Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. augusztus 27. 04:34 Élet, Közélet

Nem a hagyományos női szerepek, hanem a jobb munkaerőpiaci lehetőségek növelik a születésszámot

Napjainkban a fejlett világban és közepesen fejlett országokban közgazdászoktól a magyarországi Állami Számvevőszékig sokan próbálnak rájönni, hogy milyen társadalmi és gazdasági jelenségek magyarázzák az alacsony születésszámokat, és milyen politikai intervencióval lehetne növelni a megszülető gyermekek számát.

Nyugat-Európa nagy részén és Kelet-Ázsia fejlett országaiban évtizedek óta 1,5 alatt van a teljes termékenységi arányszám, azaz egy szülőképes korú nőre 1,5 születés sem jut. Ugyan az Egyesült Államokban sokáig magasabb volt ez a mutató, de az utóbbi években ott is 1,6-ra csökkent. Magyarországon a bőkezű pénzügyi támogatásokkal 1,56-ra sikerült feltornászni az arányszámot, bár kérdéses, hogy ez mennyire marad fenntartható. A népességszám fenntartásához 2,1-es mutatóra lenne szükség.

Matthias Doepke, Anne Hanusch, Fabian Kindermann és Michele Tertilt, a Northwestern, Mannheimi Egyetem és a Regensburgi Egyetem közgazdászai egy idén megjelent szakirodalmi áttekintésben azt írták, hogy a fejlett országokban a termékenység egy új korszakba lépett, és 

a jelenleg uralkodó elméletek szerint elsősorban a nők munkavállalásának megkönnyítése, a család és a karrier összeegyeztethetőségének támogatása vezethet magasabb születésszámhoz.

Doepke és társai adatelemzése szerint ma a fejlett világban ott születik több gyermek, ahol magasabb a nők munkaerő-piaci részvétele. Ezt elsősorban a családtámogatás, az apák növekvő részvétele a gyermeknevelésben, a munkaerőpiac rugalmassága, és a nők munkába állását, illetve a gyermekvállalással járó rugalmasságot támogató munkaerő-piaci politikák segítik.

Megváltozott motivációk

Doepke és társai irodalmi áttekintése szerint a közgazdaságtan eleinte két szemponttal magyarázta a termékenységet. Az első a gyermekek mennyisége és a gyermeknevelés minősége közti választás, azaz azon feltételezés, hogy ahogy a családok gazdagabbak lesznek, magasabb minőségű nevelést akarnak adni gyermekeiknek, ami nagyobb költségekkel jár, és emiatt csökkenő születésszámhoz vezet. 

Egy másik, kapcsolódó elmélet a nők idejének alternatívaköltségére összpontosított. Ezen elgondolás szerint a nőknek dönteniük kell, hogy mire használják a szűkös idejüket, gyermeknevelésre vagy munkavállalásra. Minél több nő dolgozik, minél magasabb átlagos bérért, annál nagyobb anyagi haszontól esnek el azzal, ha a gyermeknevelést választják a munka helyett. Ez a két mechanizmus nagyjából húsz évvel ezelőttig jól magyarázta a fejlett világban megfigyelt termékenységi adatokat: jellemzően kevesebb gyermek született azokban az országokban, amelyek gazdagabbak voltak, és ahol magasabb volt a nők munkaerő-piaci részvétele.

Azóta a helyzet megfordult: 2000 után már nagyobb volt a termékenység azokban a fejlett országokban, ahol magasabb volt a nők munkaerő-piaci részvétele, és alacsonyabb ott, ahol kisebb. 

Az aktuális közgazdasági, szociológiai és demográfiai kutatások egyik központi eleme Doepke és társai szerint, hogy a karrier és a család összeegyeztethetősége alapvető szerepet játszik a gyermekvállalási döntésekben. Claudia Goldin gazdaságtörténész, a Harvard professzora szerint a termékenységi változások elsősorban a nők életpályájának változásához köthetők: a múltban a nők számára a gyermekvállalás és a karrier egymást kizáró dolgok voltak, szemben a férfiakkal, akiknek nem kellett ilyen jellegű döntést hozniuk. Mára a fejlett világban a nők által ideálisnak tartott életpályába nem fér bele ez az egyenlőtlenség, valamint a gyermekvállalás és a karrier közti választás. 

A nők munkaerő-piaci részvétele és a termékenységi ráta összefüggése. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

A változó női életpálya demográfiai hatásaival foglalkozó új elméletek szerint az egyes országok eltérő fertilitási helyzetét a karrier és gyermekvállalás összeegyeztethetőségében való eltérések magyarázzák. Ahol ez könnyebb, ott magasabb a gyermekvállalás és a nők munkaerő-piaci részvétele; ahol a nőknek választaniuk kell a kettő között, ott a születésszám és a munkaerő-piaci részvétel is alacsonyabb lesz, írja Doepke és társai.

Bölcsőde és óvoda

A kutatók szerint négy tényezővel javítható jelentősen a termékenység. Az első a gyermeknevelés megkönnyítése, amelyet ők a családtámogatás kategóriába sorolnak. E területen az egyik fő kihívás a bölcsődei és óvodai ellátás: statisztikai elemzések szerint ahol az állam kevesebbet költ a bölcsődei és óvodai ellátásra, ott jellemzően alacsonyabb a termékenység és a női munkavállalás is. További jelentős hatással van a születésszámra a szülési szabadság hossza, a gyermekek után járó adókedvezmény, valamint még az iskolai oktatás hossza is.

Egy kapcsolódó, fontos tényező a kutatók szerint az apák részvétele a gyermeknevelésben. Pár évtizeddel ezelőttig az anyák mindenhol sokkal több időt töltöttek a gyerekekkel, mint az apák, ám az utóbbi időben egyes fejlett országokban az apák által gyermekneveléssel töltött idő jelentősen nőtt. Nem meglepő módon magasabb a termékenység azokban az országokban, ahol a férfiak nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésben és a házimunkában. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb termékenységű országokra jellemző, hogy a férfiak kevesebb mint a házimunka harmadát végzik.

A bölcsődei és óvodai ellátást célzó állami költés és a termékenység közti összefüggés. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

Ugyanakkor az is tény, hogy az ideális politikai megoldások nem mindig egyértelműek. Egy tavalyi tanulmány szerint például a férfiak gyermeknevelési szabadságának bevezetése csökkentette a termékenységet 2017 után Spanyolországban, amit a szerzők, Lídia Farré és Libertad González, a Barcelonai Egyetem és a Pompeu Fabra Egyetem kutatói részben azzal magyaráznak, hogy a gyermeknevelésben való tevékeny részvétel a férfiak számára is növelte a gyermekvállalás költségét, és csökkentette a további gyermekek vállalására való hajlandóságukat.

A Doepke és társai által hivatkozott tanulmányok szerint segíti a gyermekvállalást a munkaerőpiac rugalmassága is. Értelemszerűen nehezebb gyermeket vállalni olyan helyzetben, ahol kevés a jól fizető munka és magas a munkanélküliség. Ugyanakkor ha több a jól fizető állás, alacsony a munkanélküliség és nagyobb a munkavállalók alkuereje, akkor a szülőknek kevésbé kell attól tartaniuk, hogy karrierjük a gyermekvállalással járó megakadása permanenssé válik.

Társadalmi normák

Szintén hatással vannak a termékenységre a gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi normák, amelyek szerepét sokak mellett egy közelmúltbeli, a világ legalacsonyabb termékenységi rátájával bíró Dél-Koreát vizsgáló tanulmány is kiemelte. 

A szerzők, Mjong Szunha, Pak Csungcse és Ji Csun-csien, a Szingapúri Gazdálkodástudományi Egyetem, a szöuli Jonsei Egyetem és a Hongkongi Kínai Egyetem kutatói szerint Dél-Koreában és más kelet-ázsiai országokban a domináns társadalmi normák ma is azt tartják, hogy a gyermeknevelés a nő feladata; ám ez a gyermeknevelés terén tapasztalható nemek közti egyenlőtlenség jelentősen csökkenti a koreai születésszámot, különösen a magasan képzett nők esetében. Más szóval az alacsony születésszám a gyors gazdasági fejlődés és a hagyományos nemi szerepek közti feszültségek következménye.

Az apák házimunkában és gyermeknevelésben való részvétele és a termékenységi ráta közti összefüggés. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

Ezek régen ismert problémák Koreában, de Japánban, Kínában és a jóval progresszívabb Tajvanon is hasonló a helyzet. A nők és férfiak közti jövedelmi különbségek Dél-Koreában a legsúlyosabbak a fejlett világban: a nők 30 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Bár a diplomások között növekszik a nők aránya, a 30-as, 40-es éveikben sok koreai nő esik ki a munkaerőpiacról, ami azt jelzi, hogy a gyermekvállalás és a munka nehezen összeegyeztethető az országban. (Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a V4–Korea Üzleti Fórum megnyitóján a koreai példát a hagyomány és a technológia kombinációjának nevezte, ahol „a család, az minden”.)

Doepke és társai szerint a termelékenység, illetve a karrier és a gyermekvállalás összeegyeztethetősége közti erős korreláció arra enged következtetni, hogy a fejlett világ országainak alacsony termékenysége nem egy elkerülhetetlen jelenség, hanem az adott államok és társadalmak politikai döntéseinek, intézményi jellegzetességeinek és normáinak következménye, amelyek mind megváltoztathatók. 

Mint a kutatók kiemelik, a munkaerő-piaci viszonyokat és a társadalmi normákat csak közvetett és mérsékelt mértékben tudja befolyásolni a kormány, és azok a politikai akarat mellett számos más tényezőtől is függnek. Bár ezzel nem foglalkoznak külön, de az írásból azért az is kiderül, hogy a hagyományos családmodellt és a tradicionális nemi szerepeket erőltető kormánypolitika káros hatással van a termékenységre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre tragikusabb Magyarország legnagyobb befektetőjének népesedési helyzeteA fejlett országok közül eddig is Dél-Koreában született népességarányosan a legkevesebb gyermek, de tavaly tovább romlott a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népességfogyást két évtizede nem tudjuk megállítani, legfeljebb csak lassítaniA 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarokA főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet demográfia demográfiai válság gender gap nemek közötti egyenlőség születés termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Torontáli Zoltán
2024. július 8. 05:03 Élet, Vállalat

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák, mégis nehezen váltanak a talajművelésben

A páréves távlatban sok előnnyel járó talajmegújító módszerek alkalmazása embrionális állapotban van, megnéztük egy helyszínen, hogy miért.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.