Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. augusztus 27. 04:34 Élet, Közélet

Nem a hagyományos női szerepek, hanem a jobb munkaerőpiaci lehetőségek növelik a születésszámot

Napjainkban a fejlett világban és közepesen fejlett országokban közgazdászoktól a magyarországi Állami Számvevőszékig sokan próbálnak rájönni, hogy milyen társadalmi és gazdasági jelenségek magyarázzák az alacsony születésszámokat, és milyen politikai intervencióval lehetne növelni a megszülető gyermekek számát.

Nyugat-Európa nagy részén és Kelet-Ázsia fejlett országaiban évtizedek óta 1,5 alatt van a teljes termékenységi arányszám, azaz egy szülőképes korú nőre 1,5 születés sem jut. Ugyan az Egyesült Államokban sokáig magasabb volt ez a mutató, de az utóbbi években ott is 1,6-ra csökkent. Magyarországon a bőkezű pénzügyi támogatásokkal 1,56-ra sikerült feltornászni az arányszámot, bár kérdéses, hogy ez mennyire marad fenntartható. A népességszám fenntartásához 2,1-es mutatóra lenne szükség.

Matthias Doepke, Anne Hanusch, Fabian Kindermann és Michele Tertilt, a Northwestern, Mannheimi Egyetem és a Regensburgi Egyetem közgazdászai egy idén megjelent szakirodalmi áttekintésben azt írták, hogy a fejlett országokban a termékenység egy új korszakba lépett, és 

a jelenleg uralkodó elméletek szerint elsősorban a nők munkavállalásának megkönnyítése, a család és a karrier összeegyeztethetőségének támogatása vezethet magasabb születésszámhoz.

Doepke és társai adatelemzése szerint ma a fejlett világban ott születik több gyermek, ahol magasabb a nők munkaerő-piaci részvétele. Ezt elsősorban a családtámogatás, az apák növekvő részvétele a gyermeknevelésben, a munkaerőpiac rugalmassága, és a nők munkába állását, illetve a gyermekvállalással járó rugalmasságot támogató munkaerő-piaci politikák segítik.

Megváltozott motivációk

Doepke és társai irodalmi áttekintése szerint a közgazdaságtan eleinte két szemponttal magyarázta a termékenységet. Az első a gyermekek mennyisége és a gyermeknevelés minősége közti választás, azaz azon feltételezés, hogy ahogy a családok gazdagabbak lesznek, magasabb minőségű nevelést akarnak adni gyermekeiknek, ami nagyobb költségekkel jár, és emiatt csökkenő születésszámhoz vezet. 

Egy másik, kapcsolódó elmélet a nők idejének alternatívaköltségére összpontosított. Ezen elgondolás szerint a nőknek dönteniük kell, hogy mire használják a szűkös idejüket, gyermeknevelésre vagy munkavállalásra. Minél több nő dolgozik, minél magasabb átlagos bérért, annál nagyobb anyagi haszontól esnek el azzal, ha a gyermeknevelést választják a munka helyett. Ez a két mechanizmus nagyjából húsz évvel ezelőttig jól magyarázta a fejlett világban megfigyelt termékenységi adatokat: jellemzően kevesebb gyermek született azokban az országokban, amelyek gazdagabbak voltak, és ahol magasabb volt a nők munkaerő-piaci részvétele.

Azóta a helyzet megfordult: 2000 után már nagyobb volt a termékenység azokban a fejlett országokban, ahol magasabb volt a nők munkaerő-piaci részvétele, és alacsonyabb ott, ahol kisebb. 

Az aktuális közgazdasági, szociológiai és demográfiai kutatások egyik központi eleme Doepke és társai szerint, hogy a karrier és a család összeegyeztethetősége alapvető szerepet játszik a gyermekvállalási döntésekben. Claudia Goldin gazdaságtörténész, a Harvard professzora szerint a termékenységi változások elsősorban a nők életpályájának változásához köthetők: a múltban a nők számára a gyermekvállalás és a karrier egymást kizáró dolgok voltak, szemben a férfiakkal, akiknek nem kellett ilyen jellegű döntést hozniuk. Mára a fejlett világban a nők által ideálisnak tartott életpályába nem fér bele ez az egyenlőtlenség, valamint a gyermekvállalás és a karrier közti választás. 

A nők munkaerő-piaci részvétele és a termékenységi ráta összefüggése. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

A változó női életpálya demográfiai hatásaival foglalkozó új elméletek szerint az egyes országok eltérő fertilitási helyzetét a karrier és gyermekvállalás összeegyeztethetőségében való eltérések magyarázzák. Ahol ez könnyebb, ott magasabb a gyermekvállalás és a nők munkaerő-piaci részvétele; ahol a nőknek választaniuk kell a kettő között, ott a születésszám és a munkaerő-piaci részvétel is alacsonyabb lesz, írja Doepke és társai.

Bölcsőde és óvoda

A kutatók szerint négy tényezővel javítható jelentősen a termékenység. Az első a gyermeknevelés megkönnyítése, amelyet ők a családtámogatás kategóriába sorolnak. E területen az egyik fő kihívás a bölcsődei és óvodai ellátás: statisztikai elemzések szerint ahol az állam kevesebbet költ a bölcsődei és óvodai ellátásra, ott jellemzően alacsonyabb a termékenység és a női munkavállalás is. További jelentős hatással van a születésszámra a szülési szabadság hossza, a gyermekek után járó adókedvezmény, valamint még az iskolai oktatás hossza is.

Egy kapcsolódó, fontos tényező a kutatók szerint az apák részvétele a gyermeknevelésben. Pár évtizeddel ezelőttig az anyák mindenhol sokkal több időt töltöttek a gyerekekkel, mint az apák, ám az utóbbi időben egyes fejlett országokban az apák által gyermekneveléssel töltött idő jelentősen nőtt. Nem meglepő módon magasabb a termékenység azokban az országokban, ahol a férfiak nagyobb részt vállalnak a gyermeknevelésben és a házimunkában. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb termékenységű országokra jellemző, hogy a férfiak kevesebb mint a házimunka harmadát végzik.

A bölcsődei és óvodai ellátást célzó állami költés és a termékenység közti összefüggés. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

Ugyanakkor az is tény, hogy az ideális politikai megoldások nem mindig egyértelműek. Egy tavalyi tanulmány szerint például a férfiak gyermeknevelési szabadságának bevezetése csökkentette a termékenységet 2017 után Spanyolországban, amit a szerzők, Lídia Farré és Libertad González, a Barcelonai Egyetem és a Pompeu Fabra Egyetem kutatói részben azzal magyaráznak, hogy a gyermeknevelésben való tevékeny részvétel a férfiak számára is növelte a gyermekvállalás költségét, és csökkentette a további gyermekek vállalására való hajlandóságukat.

A Doepke és társai által hivatkozott tanulmányok szerint segíti a gyermekvállalást a munkaerőpiac rugalmassága is. Értelemszerűen nehezebb gyermeket vállalni olyan helyzetben, ahol kevés a jól fizető munka és magas a munkanélküliség. Ugyanakkor ha több a jól fizető állás, alacsony a munkanélküliség és nagyobb a munkavállalók alkuereje, akkor a szülőknek kevésbé kell attól tartaniuk, hogy karrierjük a gyermekvállalással járó megakadása permanenssé válik.

Társadalmi normák

Szintén hatással vannak a termékenységre a gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi normák, amelyek szerepét sokak mellett egy közelmúltbeli, a világ legalacsonyabb termékenységi rátájával bíró Dél-Koreát vizsgáló tanulmány is kiemelte. 

A szerzők, Mjong Szunha, Pak Csungcse és Ji Csun-csien, a Szingapúri Gazdálkodástudományi Egyetem, a szöuli Jonsei Egyetem és a Hongkongi Kínai Egyetem kutatói szerint Dél-Koreában és más kelet-ázsiai országokban a domináns társadalmi normák ma is azt tartják, hogy a gyermeknevelés a nő feladata; ám ez a gyermeknevelés terén tapasztalható nemek közti egyenlőtlenség jelentősen csökkenti a koreai születésszámot, különösen a magasan képzett nők esetében. Más szóval az alacsony születésszám a gyors gazdasági fejlődés és a hagyományos nemi szerepek közti feszültségek következménye.

Az apák házimunkában és gyermeknevelésben való részvétele és a termékenységi ráta közti összefüggés. Forrás: Doepke, M, A Hannusch, F Kindermann, M Tertilt (2022), „The Economics of Fertility: A New Era”, CEPR Discussion Paper 17212.

Ezek régen ismert problémák Koreában, de Japánban, Kínában és a jóval progresszívabb Tajvanon is hasonló a helyzet. A nők és férfiak közti jövedelmi különbségek Dél-Koreában a legsúlyosabbak a fejlett világban: a nők 30 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Bár a diplomások között növekszik a nők aránya, a 30-as, 40-es éveikben sok koreai nő esik ki a munkaerőpiacról, ami azt jelzi, hogy a gyermekvállalás és a munka nehezen összeegyeztethető az országban. (Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a V4–Korea Üzleti Fórum megnyitóján a koreai példát a hagyomány és a technológia kombinációjának nevezte, ahol „a család, az minden”.)

Doepke és társai szerint a termelékenység, illetve a karrier és a gyermekvállalás összeegyeztethetősége közti erős korreláció arra enged következtetni, hogy a fejlett világ országainak alacsony termékenysége nem egy elkerülhetetlen jelenség, hanem az adott államok és társadalmak politikai döntéseinek, intézményi jellegzetességeinek és normáinak következménye, amelyek mind megváltoztathatók. 

Mint a kutatók kiemelik, a munkaerő-piaci viszonyokat és a társadalmi normákat csak közvetett és mérsékelt mértékben tudja befolyásolni a kormány, és azok a politikai akarat mellett számos más tényezőtől is függnek. Bár ezzel nem foglalkoznak külön, de az írásból azért az is kiderül, hogy a hagyományos családmodellt és a tradicionális nemi szerepeket erőltető kormánypolitika káros hatással van a termékenységre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre tragikusabb Magyarország legnagyobb befektetőjének népesedési helyzeteA fejlett országok közül eddig is Dél-Koreában született népességarányosan a legkevesebb gyermek, de tavaly tovább romlott a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népességfogyást két évtizede nem tudjuk megállítani, legfeljebb csak lassítaniA 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovább dolgoznak, később szülnek és házasodnak a magyarokA főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet demográfia demográfiai válság gender gap nemek közötti egyenlőség születés termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.