(A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az év elején szokásos kérdés, hogy milyen irányt vehet a devizánk árfolyama, de az év indítása a korábbi előrejelzések értékelésének időszaka is.

2023-ban látványos forinterősödést prognosztizáltunk, ami meg is történt, elsősorban a rendkívül magas (18 százalékos) irányadó kamatnak köszönhetően, ami vonzóvá tette a forintos befektetéseket. Tavaly pedig a fokozatosan olvadó kamatelőny ellenére egy viszonylag stabil árfolyamra számítottunk, ahol a forintárfolyam az épp aktuális piaci hangulat függvényében 380-400 közötti sávban mozoghat az euróval szemben.

Ez a forgatókönyv egészen októberig tartotta is magát. Aztán Trump növekvő győzelmi esélyeivel párhuzamosan először a kritikus 400 forint fölé lőtt az árfolyam, végül a totális republikánus söprés (az elnöki pozíció mellett a Kongresszus mindkét háza az övék legalább két évre) hatására egészen 415-ig emelkedett a legfontosabb devizapárunk árfolyama, míg a dollár-forint kurzus tartósan a 400-as szint fölött ragadt.

A régi-új elnök gazdaságpolitikai tervei ugyanis dollártámogatóak, ilyenkor pedig nemcsak a dollárral, hanem az euróval szemben is gyengülő pályára áll a magyar deviza. Az adócsökkentések, a dereguláció és az állami apparátus lefaragása a magasabb költségvetési hiánypályával párhuzamosan újabb lökést adhat az amúgy is rendben lévő amerikai gazdaságnak. Ezáltal viszont ragadósabb maradhat az infláció, ami még inkább óvatosságra intheti az amerikai jegybankot a kamatcsökkentéseknél. Ráadásul itt van még az extra bizonytalanság a kereskedelempolitikai tervekkel kapcsolatban is.

A bizalom hiánya

Az USA-ba áramló tőke és az erős dollár általános nyomás alá helyezte a feltörekvő országok devizáit, szinte mindegyik árfolyam sokat gyengült a legutóbbi négy hónap leforgása alatt. A forint teljesen kiugró leértékelődésének mértéke (több mint 11 százalék) azonban indoklásra szorul, még akkor is, ha kis és nyitott gazdaságként a protekcionizmus felerősödése talán nekünk árt a legtöbbet a régióban. (A cikk a hét második felének forinterősödése előtt íródott – a szerk.)

Az országspecifikus árfolyammozgató faktorokban szinte semmilyen változás nem történt az utóbbi pár hónapban. A lanyha gazdasági aktivitás, a magas kamatteher megléte, a fogyasztói és üzleti bizalom helyreállásának lassú folyamata és az EU-val való feszült viszony nem új keletű történet. Sőt, az egyensúlyi pozícióink kifejezetten sokat javult az elmúlt években. Külkereskedelmi egyenlegünk tavaly több mint 11 milliárd eurós pluszban zárhatott, folyó fizetési mérlegünkben a többlet pedig a GDP legalább 2 százalékát tehette ki, ami igen komoly fundamentális támaszt kellene, hogy jelentsen az árfolyamnak.

Ráadásul a költségvetési kiigazítás is meglehetősen sikeresnek tekinthető. Majd 2 százalékkal sikerült faragni a GDP-arányos hiányt egy év leforgása alatt – meglehetősen visszafogott gazdasági bővülés mellett – úgy, hogy közben a kamatkiadásra fordított összeg még nőtt is. Ez azt is jelenti, hogy az elsődleges (adósságtörlesztés előtti) egyenlegünk többletes lehetett, amire utoljára 2019-ben volt példa. Inflációs többletünk (a pocsék 2022-es és 2023-as adat után) az eurózónával szemben mindösszesen 1,3 százalékra mérséklődött, míg a régiós trendbe abszolút belesimultunk.

Az egyensúlyi mutatók részleges helyreállítása komoly reálgazdasági kárral járt, de GDP-bővülésünk így is szinte teljesen megegyezett az euróövezet összeségének növekedésével. Közben a fundamentumok javulása teret adott a forint kamatelőnyének mérséklésére, bár így is van érzékelhető kamatprémium. Ráadásul a kilátások sem mutatnak romló folyamatok irányába. Mi 2 százalék körüli növekedésre, 4 százalékos inflációra, javuló költségvetési és stabil külső pozícióra számítunk 2025-ben.

Valójában tehát most egyáltalán nem fundamentális okok vannak a fizetőeszközünk gyors gyengülése mögött (ellentétben a 2022 nyarán látottakkal), hanem sokkal inkább a forint stabilitásával kapcsolatos bizalom hiánya. Ez pedig a meglévő fundamentális sérülékenységünk (legmagasabb adósság és kamatteher a régióban, legrosszabb hitelminősítés, unortodox gazdaságpolitika, EU-s források korlátozottsága, kis, nyitott gazdaságú struktúra) mellett az elmúlt évtizedben sokszor tapasztalt tudatos és szisztematikus árfolyam-leértékelési politikára, a forintba vetett befektetői hitt elinflálására, a gazdaságpolitika függetlenségének megkérdőjelezésére vezethető vissza.

Nagyon sok olyan kockázatot beáraztak a befektetők a hazai fizetőeszköz árfolyamába, amelyek még koránt sem materializálódtak.

A piac félelmei szerint a potenciálisan kiélezett választás közeledtével ismét lazulhat a fiskális fegyelem, illetve a monetáris oldalon is sor kerülhet élénkítésre, mégiscsak a kormányból érkezik új vezető a jegybank élére.

A jegybanktól és a kormánytól függ az irány

Ugyanakkor részben a negatív forgatókönyvek beárazottsága miatt további gyors leértékelődésre – extrém külső sokk hiányában – egyelőre nem számítunk. Ami a külpiacok irányából nyomás alá helyezné a forintot, az a dollár további erősödése, rövid távon viszont a jelenlegi szintek környékén maradhat az euró-dollár árfolyam (hosszabb időtávon pedig erősödhet az euró). A mostani szintekbe már teljes mértékben beárazódtak a két nagy gazdaság fundamentumaiban meglévő eltérések és ezzel összefüggésben a várható kamatpályákkal kapcsolatos várakozások is. (Az amerikai jegybanktól idén maximum kettő, az Európai Központi Bank esetében viszont már az első félévben négy kamatvágásra számít a piac.)

Ami biztosan paritás alá lökné a legfontosabb devizapárt, az egy meglepően szigorú vámpolitika az EU-val szemben, de mi arra számítunk, hogy az új amerikai kormány kezdetben az adócsökkentési politikát helyezi fókuszba, miközben Európa például a cseppfolyósított földgáz vásárlásának felpörgetésével, a védelmi kiadások növelésével mérsékelheti a rá kivetendő vámok mértékét. Külső tényezők szempontjából még a globális kockázatkerülés és a geopolitikai kockázatok alakíthatják az árfolyamot, de például az orosz-ukrán háború kapcsán talán már inkább pozitív fejleményekre van nagyobb esély, ami jelentős prémiumot lökne ki a forint árfolyamából.

A belső faktorokat illetően rövid távon a prémium állampapírból kiáramló tőke okozhat a forint piacán eladói nyomást, de a fő kérdés idén az, hogy a gazdaságpolitika mekkora egyensúlyi pozíciót (árfolyam, infláció, külső vagy belső egyensúly) hajlandó feláldozni egy kis extra növekedés elérése érdekében. Az év elején erre egyáltalán nincs tér az emelkedő infláció, a gyenge forint és a várhatóan szigorú lengyel jegybanki politika miatt, illetve feltehetőleg az új monetáris vezetésnek egy pár hónapba az is beletelik, hogy a hitelességét elkezdje felépíteni, jövőbeli lépéseire a piacot felkészítse.

Emiatt mi nyár előtt nem számítunk kamatvágásra az MNB részéről, ami azt is jelenti, hogy legalább az euróval szemben lesz egy bő 4 százalékos kamatprémium az év felénél, ami támogató külső hangulat közepette támaszt adhat a forintnak. Így év közepére 410 alatti euró-forint árfolyammal kalkulálunk, míg az év végi kurzust az határozhatja meg, hogy az MNB belekezd-e egy agresszív lazításba akár kamatvágásokkal, akár egyéb unortodox lepésekkel, illetve, hogy a költségvetés tartja-e magát az eredeti hiánycélhoz, vagy a választások közeledtével ismét osztogatásba kezd. Utóbbi esetben akár bőven 430 fölött zárhatjuk az évet az euróval szemben, míg egy egyensúlyőrző gazdaságpolitika mellett idén stabilizálódhat a fizetőeszközünk a 400-420 közötti sávban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon nem kellene gyengülnie a forintnak ilyen infláció mellettA vártnál rosszabb decemberi adatok szerkezete elemzők szerint nem sok jót vetít előre, idén még tartósan a jegybanki cél fölött lehet az infláció.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol tudják, büntetik a választók a gyenge valutátA gyenge valuta és a leértékelés a demokratikus országokban mérhetően rontja a kormánypártok választási eredményét - a hatás azonban csak erős politikai verseny mellett tud érvényesülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet ma is 286 forint vagy akár még kevesebb egy euróSzolgáltatások és áruk értékesítésekor nincs akadálya annak, hogy tetszőleges euróárfolyammal számoljon az eladó, csak az a kérdés, hogy a vevő hajlandó-e azt megfizetni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz devizapiac dollár euró forint forint árfolyam forint euró árfolyam forintárfolyam forintgyengülés Olvasson tovább a kategóriában