A távmunka is szerepet játszhatott az amerikai bankcsődben
A múlt héten becsődölt Silicon Valley Banknak nemcsak az ügyfelei között voltak meghatározóak a környékbeli tech-cégek, hanem működése is jobban hasonlított egy startupra, mint egy hagyományos bankra.
Részletek: az amerikai bankokkal ellentétben az SVB nem állt vissza a távmunkáról, 8500 alkalmazottjának többsége otthonról dolgozott a Financial Times szerint.
A cég vezérigazgatója többször Hawaii-on tartózkodott, az elnök Floridából dolgozott, és több más vezető is más városban élt.
Az egy hónapja megjelent éves jelentésében az szerepelt, hogy a távmunkának „hosszú távon negatív hatása” lehet a bankra, mivel a munka-szabadidő egyensúly megbomlása a hatékonyság romlásához vezethet.
Miért fontos ez? Bár azt nem lehet megmondani, hogy az otthonról dolgozásnak mekkora szerepe lehetett a csődben, az SVB esetének hosszú távon lehet hatása a távmunka jövőjére.
Igen, de: az ugyanakkor egyértelmű, hogy a távmunkától függetlenül számos hibát elkövetett a bank. Rossz volt a kockázatmenedzsmentje, túlságosan összefonódott a tech-szektorral és öntötte a hiteleket a veszteséges startupokba.
Dollármilliárdokat hitelezett például borházakat, hogy az eseményeiken kapcsolatokat építhessen vagy bort küldhessen az ügyfélbulikra.
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.