A világ legbiztonságosabb befektetései között számon tartott amerikai állampapírok egyáltalán nem mentesek a kockázatoktól, amit a közelmúlt bankcsődjei is jól mutatnak.
Mi a különbség a 2008-as és a mostani válság között? Mi a közös az amerikai és az európai bankok megreccsenésében?
Az amerikai gondok és a Credit Suisse ügyének egybeesése véletlen, de az egymás sarkára lépő rossz hírek miatti aggodalom megsokszorozódhat.
A többi amerikai bankkal ellentétben a Silicon Valley Bank nem állt vissza a távmunkáról, és működése inkább hasonlított egy startupra, mint egy hagyományos bankra.
Az összes betétre vonatkozó garanciával állítanák meg a Silicon Valley Bank bedőlése által elindított bankpánikot a tengerentúlon.
A magyar bankok nincsenek felkészülve a klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatok teljes körű kezelésére, de sokan elérték azt a fejlettségi szintet, amely elegendő a klímasemlegesség melletti elköteleződésre. Habár az akadályok első ránézésre jelentősnek tűnnek, a nemzetközi kezdeményezések és legjobb gyakorlatok itthon is alkalmazhatóak – a tehetetlenség csupán illúzió.
A pénzügyi káoszt sikerült legyűrnie az orosz kormánynak, de már a lakosságnak is fájnak a büntetőintézkedések. Más kérdés, hogy egyelőre úgy néz ki, Putyint ez nem hatja meg.
Kadhafi és családja valószínűleg több tízmilliárd dollárt vitt külföldre a 2011 előtti évtizedekben, a líbiai állam ezt szeretné visszaszerezni.
Árverésen értékesítettek egy olyan, a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt.
Egyebek mellett egy nagyon erős egységes bankrendszer kell ahhoz, hogy az eurózóna megfelelően működjön - mondja Maurice Obstfeld a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.