Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. május 6. 17:38 Pénz

Újabb szankciók jönnek Oroszországgal szemben, de mit értek el az eddigiek?

Két és fél hónap telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Unió és szövetségesei erre adott reakcióként több körben elég komoly gazdasági szankciókkal sújtották az agresszort. A tervezett újabb szankciók között jelenleg éppen az uniós olajimport leállátásról van szó, amit Magyarország határozottan ellenez. 

Ez egy olyan intézkedés lenne, ami az eddigieknél nagyságrendekkel jobban fájna Oroszországnak. Ugyanakkor mivel a korábbi szankciók elfogadása óta is elég sok idő telt már el, azt is érdemes összegezni, hogy ezek eddig milyen hatással voltak az orosz gazdaságra.

A pénzügyi villámháború felemás hatása

A háború kitörése utáni hetekben elfogadott szankciók közvetlen hatására az orosz gazdaság ideiglenesen olyan mélyrepülésbe kezdett, aminek a tünetei leginkább egy pénzügyi válsághoz voltak hasonlíthatóak. A rubel árfolyama összeomlott, a moszkvai tőzsdét ideiglenesen ki se nyitották, az utcákon pedig sorok álltak az ATM-ek és a bankok előtt.

Nem véletlen, hogy egy pénzügyi válsághoz hasonlított ez a helyzet. Az első körös szankciók ugyanis a legnagyobb mértékben az orosz pénzügyi rendszert célozták olyan intézkedések formájában, amik az orosz cégek és a bankrendszer nemzetközi pénzügyi kapcsolatait igyekeztek ellehetetleníteni. A szankciók egy másik részének csapásiránya pedig a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz elit pénzügyi eszközeinek befagyasztása volt, ennek azonban rövid távon kevésbé volt jelentős makrogazdasági hatása.

A rövid távú pénzügyi káoszt Oroszország sikeresen elhárította, még annak ellenére is, hogy nem minden úgy alakult, ahogy azt előre eltervezték. A Krím annektálása óta az orosz gazdaságban már voltak tapasztalatok arról, hogy milyen a nyugati szankciókkal együtt élni, és Vlagyimir Putyin láthatóan tudatosan készült arra, hogy minél ellenállóbbá tegye az orosz gazdaságot az újabb szankciókkal szemben.

Ezért épített fel az orosz jegybank egy nagyjából 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékot, aminek jelentős részéhez azonban nem tudott hozzáférni, amikor szükség lett volna rá a rubel stabilizálásához, mert a szankciók keretében 300 milliárd dollárnyi – nyugati bankoknál parkoló – forrást befagyasztottak.

Mindezek ellenére az orosz jegybank egy egész sor intézkedéssel április végére a háború előtti szinten tudta stabilizálni a rubel árfolyamát. 

A probléma az orosz valuta iránt megingott bizalom volt, ezért a feladat az volt, hogy különféle eszközökkel növeljék a rubel iránti keresletet. Ehhez kezdőlépésként több mint 10 százalékponttal, 20 százalékra növelték az alapkamatot, ezt kiegészítve pedig nagyon jelentős tőkekorlátozásokat vezettek be. Például előírták az exportáló orosz cégeknek, hogy kötelezően váltsák rubelre a devizatartalékaik 80 százalékát, és korlátozásokat vezettek be az orosz bankszámlákról külföldre utalható és kivehető pénz mennyiségében is.

A pénzügyi stabilitás visszaállításához nagyon jól jöttek azok a források is, amik az orosz fosszilis energiahordozók exportjából származtak: a Centre for Research on Energy and Clean Air nevű kutatóintézet számításai alapján Oroszország a háború első két hónapja alatt a mennyiség csökkenése mellett az árak növekedése miatt csaknem megduplázta az EU-s exportbevételeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyit keresnek az oroszok Európán az energiahordozókkal a szankciók óta, mint a háború előttA héten kiszivárgott és közölt számítások és adatok alapján Európa a csökkenő orosz export ellenére finanszírozza egyre nagyobb mértékben az ukrajnai háborút.

Amikor április közepén Putyin úgy fogalmazott, hogy „a gazdasági villámháború stratégiája elbukott”, részben igaza volt, hiszen a pénzügyi összeomlást sikerült elkerülni. Részben viszont egyáltalán nem, hiszen hírek és gazdasági adatok sora árulkodik arról, hogy

az orosz gazdaságban már rövid távon sincs minden rendben.

Infláció, recesszió, izoláció

A globális termelési problémák miatt mostanában nem ritka, ha egy országban az infláció szinte több évtizedes rekordokat döntöget. Oroszországban a drágulás azonban ebben a mezőnyben is nagyon látványos: az orosz statisztikai hivatal közlése alapján az infláció április közepéig csaknem 18 százalékra nőtt.

Az orosz jegybank az egész évre vonatkozóan 18-23 százalékos inflációra számít, amivel a bérnövekedés nem tartja a lépést, így a romló gazdasági helyzetet a lakosság már nem csak annyiban érzékeli, hogy bizonyos nyugati termékeket nem tud megvásárolni, hanem abban is, hogy általánosan is kevesebbet tud vásárolni a jövedelméből.

Az orosz pénzügyminisztérium előrejelzése 2022-ben 8,8-12,4 százalék közötti gazdasági visszaesést valószínűsít. Mindez egyelőre nem járt együtt a munkanélküliség növekedésével: márciusra a munkanélküliségi ráta még csökkent is, 4,1 százalékra. Viszont a 3,1 millió munkanélküli mellett van nagyjából 2 millió ember, aki olyan nyugati cégeknél dolgozott, amelyek nem bocsátották el őket. A következő hónapokban ők elveszíthetik a munkájukat, és egyes becslések szerint a munkanélküliségi ráta az év második felében 9 százalék fölé emelkedhet.

És már annak a folyamatnak is látszódnak az első jelei, ami hosszabb távon a szankciók közül leginkább meghatározhatja majd Oroszország kilátásait. A pénzügyi intézkedések mellett a szankciók másik nagy csoportja ugyanis Oroszországnak a globális gazdaság csúcstechnológiáihoz való hozzáférését igyekezte korlátozni. 

Az elmúlt hónapokban emiatt Finnország Oroszországba irányuló exportja például 60, Németországé 63, az USA-é pedig 80 százalékkal csökkent. Ennek a hatása hosszabb távon állítja majd komoly kihívások elé az orosz gazdaság szereplőit, de már most olyan problémákkal kell szembenézniük, mint hogy például a ruhagyárak nehezen találnak gombot, amit eddig az EU-ból importáltak, vagy hogy a nyugati gyártmányú repülőikbe nem kapnak pótalkatrészeket.

Működnek-e a nyugati szankciók?

A válasz arra a kérdésre, hogy működnek-e a nyugati szankciók Oroszországgal szemben, nem fekete-fehér. Az mindenképpen egy fontos szempont, hogy nem telt el túl sok idő ahhoz, hogy a hatásokat egyértelműen értékelhessük. Amikor Oroszországot a Krím 2014-es megszállása miatt szancionálták, csaknem egy teljes évbe telt, mire a gazdasági adatokban érezhetővé váltak a szankciók hatásai.

Például nőtt az infláció, és lassulni kezdett a gazdasági növekedés. Most már – valamivel több mint két hónappal az új szankciók elfogadása után – látni ilyen jeleket, de itt azt is érdemes megjegyezni, hogy a világgazdasági helyzet is jóval kedvezőtlenebb, mint amilyen a 2010-es évek közepén volt, és a szankciók is jóval komolyabbak.

A rövid távú hatások egy részére az orosz vezetés talált megoldásokat, a hosszabb távú hatások egy részéhez pedig szintén lehet alkalmazkodni. Például az ellátási láncok újraszervezésével, „importhelyettesítéssel”, amivel egyébként már a 2014-es szankciók óta próbálkoznak. Más kérdés, hogy más, komoly szankciókkal sújtott országok – Irán, Észak-Korea, Kuba – példája mutatja, hogyan néznek ki a valóságban ennek a korlátai. És azzal kapcsolatban sem érdemes túlságosan optimistának lenni, hogy az orosz vezetést mennyire hatja majd meg az életszínvonal stagnálása vagy csökkenése, ami egy ilyen gazdasági helyzettel együtt jár.

Azt is érdemes tisztázni, hogy mit tekintünk sikerkritériumnak. Ebben ugyanis a szankcionáló országok sem konzekvensek. A támadást megelőzően az amerikai kormány például azzal indokolta a szankciók szükségességét, hogy azok majd eltántorítják a támadásra készülő Oroszországot. A támadás óta a nyugati vezetők kommunikációjában az orosz gazdaság gyengítése és ezzel a háború költségeinek növelése, valamint a hadviselő Oroszország forrásainak csökkentése jelenik meg célként. Ennek ellenére

az első cél nem jött be, és a második megvalósulására utaló jelekből sem látunk sokat. 

Nagyságrendekkel más helyzetet eredményezhetne, ha a fosszilis energiahordozók orosz exportjára vonatkozó szankciókat fogadna el az Európai Unió. Eddig viszont nem igazán tűnik úgy, hogy az erre vonatkozó politikai egyezséget a tagállamok között sikerülne tető alá hozni. Új szankciók biztosan lesznek, csak az a kérdés, hogy a most tárgyalt hatodik csomagba bekerül-e végül az olajembargó is. Igaz, az is elképzelhető, hogy a legfontosabb uniós vásárlók kifejezett tiltás nélkül is beszüntetik az orosz olaj importját.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiánygazdaság, infláció – megrengeti a háború az orosz gazdaságotAz orosz családok mindennapjaiba visszatér a két számjegyű infláció, de ezen túlmenően a hiányhelyzetek megszaporodása is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFájni fognak a szankciók Putyinnak, de ebből még baj is lehetMoszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.

Pénz bankrendszer külkereskedelem Oroszország rubel szankciók Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?

Torontáli Zoltán
2022. május 24. 16:39 Pénz, Vállalat

Nem is az árstop, hanem az infláció fájhat a nagy boltoknak

A sarki bolt és a multi lánc működési modellje mára teljesen eltérő lett, de utóbbi sem védtelen az inflációs nyomás ellen.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.

Váczi István
2022. május 25. 11:31 Világ

Az a csoda, hogy az ukrán hadseregnek még jut üzemanyag

Nyolcvan százalékos importarány, fehérorosz és fekete-tengeri beszerzési útvonalak: Ukrajna üzemanyag-ellátása hihetetlenül sérülékeny volt a háború előtt.