Jelentősen csökkenhet az orosz olajkitermelés és az export is 2022-ben, legalábbis ezzel számol egy orosz gazdasági minisztériumban készült dokumentum. A Reuters birtokába került számítás 2022-ban az oroszországi olajkitermelés 17 százalékos csökkenését vetíti előre.

A dokumentum szerint az orosz olajtermelés a 2021-es 524 millió tonnáról 2022-ben 433,8 és 475,3 millió tonna közé csökkenhet 2022-ben. A dokumentum alapján az orosz gazdasági minisztérium az olaj- és gázexport csökkenésével is számol az idén. A Reuters ezekkel kapcsolatos megkeresésére a minisztérium nem reagált.

Az oroszországi olajtermelés a járvány miatt 2021-ben először könyvelhetett el visszaesést a 2008-as válság óta, ez 2022-re helyreállt, majd márciusban megint csökkenni kezdett, és április közepére mintegy 7,5 százalékkal esett vissza. Ha a dokumentumban szereplő becslés ütemében folytatódna a kitermelés lassulása, a visszaesés mértéke a legjelentősebb lenne az 1990-es évek óta, amikor az orosz gazdaság összeomlása és az ebből következő finanszírozási problémák az olajipari kapacitásokat is negatívan érintették.

Az Ukrajna elleni támadást követően az Egyesült Államok betiltotta az orosz olajimportot, míg az orosz bankok elleni nyugati szankciók jelentősen megnehezítették az olajkereskedelmet, az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrását. Az Európai Unió jelenleg mérlegeli az orosz olajimport betiltását. Oroszország az ázsiai exportjának növelésével próbálja ellensúlyozni a szankciók okozta kiesést.

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján a szankciók májusra fejtik ki a hatásukat teljes mértékben. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert egy független kutatóintézet, a Centre for Research on Energy and Clean Air számításai alapján Oroszország a háború első két hónapja alatt

a mennyiség csökkenése mellett az árak növekedése miatt csaknem megduplázta az EU-nak eladott fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit.

Az elemzés szerint Oroszország mintegy 62 milliárd eurónyi bevételre tett szert az olaj, a gáz és a szén exportjából. Az Európai Unió importja az elmúlt két hónapban mintegy 44 milliárd eurót tett ki, tavaly az egész éves import összértéke 140 milliárd euró volt, ami havi átlagban 12 milliárdra jön ki.

Így tehát előállhatott az a helyzet, hogy a háború és a szankciók miatt ugyan volumenében csökkent az orosz export, ám Oroszország olyan jelentős világpiaci szereplő, hogy a kiesés tovább emelte az árakat, amelyek a világjárvány miatt kialakult globális energiapiaci egyensúlytalanságok – a kínálat csökkenése mellett a kereslet növekedése miatt – már amúgy is magasak voltak. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy Oroszország gyakorlatilag csapdába ejtette az Európai Uniót, mivel a további korlátozások tovább emelik az árakat, így az uniós kormányok minden erőfeszítése ellenére sem esnek vissza jelentős mértékben a bevételeik.

Lauri Myllyvirta, a kutatást készítő intézet vezető elemzője szerint a pénz Putyin háborús erőfeszítéseit támogatja, és az egyetlen módja annak, hogy Európa valamit tegyen a háború ellen az az, hogy ha minél gyorsabban eltávolodik a fosszilis energiaforrások használatától.

A héten G7-en is beszámoltunk róla, hogy Gazprom leállítja a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázszállításokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyelőre nem kell megijedni az orosz gázszállítások leállításátólEddig sem szállítottak sok gázt az oroszok a bolgár és a lengyel vezetéken, így európai szinten rövidtávon nem nagy kockázat a szállítások leállítása. Hosszabb távon már más lehet a helyzet.

Ezzel kapcsolatban Louis J. Wilson, a Global Witness nevű nemzetközi civil szervezet szenior tanácsadója megjegyezte, hogy innentől kezdve a vállalatoknak nincs mentsége arra, hogy Oroszországgal kereskedjenek. Eddig ugyanis ezek a cégek arra hivatkozhattak, hogy hosszú távú szerződések készszerítik erre őket, de mivel a Gazprom most szerződést szegett, nehezebb lesz erre hivatkozni.

Az elmúlt két hónapban Németország volt globálisan az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb importőre: csaknem 9 milliárd eurót fizettek Oroszországnak főleg földgázért, kisebb mértékben pedig kőolajért és egyéb energiahordozókért. Bár a német vezetés ígéretet tett rá, hogy fontos prioritásként kezeli az orosz energiafüggőség csökkentését, a szavakat egyelőre nem igazán követték tettek.

“A világ azt várja Németországtól, hogy erőt és elszántságot mutasson Oroszországgal szemben, ehelyett azonban ők finanszírozzák a háborút, és blokkolják az orosz olajexportra vonatkozó európai embargót”

– mondta a Guardiannek Bernice Lee, a Chatham House nevű agytröszt kutatási igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legmagasabb szintekig ér az orosz lobbi Németországban, nem csoda, hogy lassan mozdulnak Ukrajna megsegítéséreHosszú volt az út a sisakoktól a légvédelmi fegyverrendszerig, dacára annak, hogy a társadalmi támogatottság és a kapacitás is rendelkezésre állt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energia EU export földgáz háború olaj Oroszország Olvasson tovább a kategóriában