Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. április 27. 04:36 Adat, Világ

A legmagasabb szintekig ér az orosz lobbi Németországban, nem csoda, hogy lassan mozdulnak Ukrajna megsegítésére

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Ukrajna megsegítéséből az Egyesült Államok oroszlánrészt vállalt magára, az európai országok jóval lemaradtak a támogatások tekintetében. Az összesen felajánlott 12,9 milliárd dollárnyi segítség 59 százalékát az Egyesült Államok biztosította, míg a különböző európai országok ennek 11, az Európai Unió pedig 23 százalékát adta össze.
 

A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet elemzéséből az is kitűnik, hogy a támogatás fele volt eddig*április 22-éig – az adatok szinte napról napra változnak, főleg a katonai segítségnyújtás, de az is leginkább amerikai részről. katonai, 38 százaléka humanitárius, 11 százalék pedig pénzügyi segítség.

Az egyes országok szerepvállalását a GDP arányában is érdekes megvizsgálni. Ebben az összevetésben eddig az észtek adták a legnagyobb támogatást: az éves GDP-jük közel 0,8 százalékát. A lengyelek is kiemelkednek 0,18 százalékkal, másoknál azonban alig érezhető a szerepvállalás, a 0,05 százalékos értéket csak Litvánia, Szlovákia és Svédország érte el, az említett országok mindegyike a konfliktusövezethez közel van.

Az EU vezető gazdaságainak számító Franciaország és Németország inkább a humanitárius segítségre helyezték a hangsúlyt, de arányaiban számos, náluk szegényebb ország ad többet. A franciák például GDP arányosan csak annyit, mint a leginkább oroszbarátnak számító EU-tag, azaz Magyarország.

Magyarország – ahogy várható – a sereghajtók között van az egyetlen olyan jelentősebb méretű EU- és NATO-tagként, amely semmilyen katonai segítséget nem nyújtott. Bár magas technológiát képviselő fegyverzettel nem is rendelkezünk, legalább lőszerrel, levetett szovjet technikával (akár még alkatrésznek is) vagy akár csak szimbolikusan is könnyen segíthettünk volna Ukrajnának.Ám nem csak Magyarország van ebben a helyzetben: az Észtországnál 63-szor nagyobb lakosságú Németország fele akkora értékben nyújtott katonai segítséget.

Németország már a konfliktus elején is ellentmondásos lépéseket tett. A háború megkezdése előtt egy hónappal küldött 5 ezer német katonai sisakot, ám ez nemcsak Kijev rosszallását váltotta ki, de még a fejlett világban is kiemelkedően cinikus és abszurd felajánlásként könyvelték el.

 

A német 119 millió eurós, és a francia teljesen hiányzó katonai segítségnyújtás kapcsán számos kritika érkezett. Franciaország és Németország ugyanis a világ harmadik és ötödik legnagyobb harci eszköz exportőrei – a világ teljes hadiipari kivitelének 11, illetve 4,5 százalékát adják. Csak az Egyesült Államok, Oroszország, illetve Kína előzi meg őket.

A gáz mindenek felett

Németország szerepe azért kényesebb, mert az Egyesült Államok és Ukrajna is évek óta figyelmezteti őket, hogy az Északi Áramlat 2 aktív politikai és gazdasági támogatásával az oroszok ukrajnai agresszióját támogatják. Tovább fokozta az indulatokat Olaf Scholz német kancellár kommunikációja, aki azt állította, hogy Németország elérte a teljesítőképességének határait a fegyverszállításokkal, de ez inkább a nehezen hihető kategóriába került.

Emmel több oka van: egyrészt lehetetlen elképzelni, hogy Németország nem tudott a hadsereg készleteiből több fegyvert biztosítani Ukrajnának, még annyit sem, mint Csehország vagy Szlovákia, és aligha arról van szó, hogy a német kancellár a nemzetközi nyomás ellen védené a hazai érdekeket és elvárásokat, hiszen a németek többsége (52 százalék) a nehézfegyverek szállítása mellett van, míg ellene csak 32 százalék foglalt állást egy friss közvéleménykutatás szerint. Sőt, még a kancellár pártjának, az SPD-nek a választói is kifejezetten támogatják az ötletet, egyedül a szélsőjobboldali bevándorlásellenes AfD és a szélsőbalos die Linke szavazói utasítják ezt el.

Emellett a német ipar is a szállítások mellett van: a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG) a német hadseregtől kivont katonai eszközök javításával és továbbértékesítésével foglalkozó vállalat. Egy helyi lap beszámolója szerint több tucat páncélost tudnának azonnal Ukrajnába szállítani, ezek felkészítve várják új feladataikat egy csarnokban. Ukrajna meg is venné ezeket – csak a kormány immár két hónapja nem hagyja jóvá az FFG kérvényét, márpedig addig nem jöhet létre az üzlet.

A német hadiipar egyik legnagyobbja, a magyarországi katonai beszerzéseken is taroló Rheinmetall is szívesen jutna ukrán bevételhez: az iparágban ritka módon nyilvánosan jelentették be, hogy 6-8 hét alatt szállítanának 40 páncélos csapatszállítót, használt Leopard 1 tankokat pedig még gyorsabban is. Azt is elismerték, hogy az ukránok közvetlenül őket keresték meg, és kormányzati jóváhagyásra várnak – de azóta nem vált nyilvánossá, hogy ilyen érkezett volna. Eközben a német hadiipar szereplői a médiában arról nyilatkoznak, hogy jelentős növekedéssel számolnak a megrendelések felfutása miatt.

A Bild német lap közben azt a listát is megszerezte, amelyen a német hadiipari cégek által gyorsan szállítható nehézfegyverek szerepelnek, ilyen például a Marder lánctalpas páncélozott szállító harcjármű, a Boxer páncélozott csapatszállító, de még Leopard-2-es tank és Panzerhaubitze 2000 páncélos tarackágyú is van. 

Ennél is súlyosabb az a részlet, hogy a 48 oldalas listát már 3 nappal az orosz háború elindulása után átadták a kormánynak. Ezt két hónappal később, április végén továbbították az ukránoknak, csakhogy Scholzék a lista felét lehagyták. A kancellár a német média értelmezése szerint valószínűleg úgy gondolja, hogy inkább pénzzel húzná ki magát az egyre kínosabb helyzetből. Bejelentése szerint egy 2 milliárd eurós keretből 1,2 milliárd euró juthat az ukránoknak fegyverbeszerzésére. Ám nem a német hadsereg készleteiből adnak át fegyverzetet ekkora értékben, hanem majd a német hadiipartól lehet megrendelni az eszközöket, a kormánykoalíciós Zöldek és az ellenzéki CDU szakértői szerint így legkorábban nyárra lehet ebből szállítás.

Frissítés: A cikk születése után nem sokkal a németek bejelentették, hogy Gepard típusú légvédemi fegyverrendszereket szállítanak Ukrajnának. – a szerk.

A németeknél már csak a franciák adtak el több fegyvert az oroszoknak

Az Investigative Europe összeállítása szerint 2014, tehát még a Krím elfoglalása után is 121 millió euró értékben adtak el a németek fegyvert Oroszországnak egészen 2020-ig, tehát eddig több fegyvert exportált az oroszoknak, mint az ukránoknak, és ezt csak a franciák 157 millió eurós kivitele haladta meg Európában.

A Bosch kapcsán felmerült, hogy az EU-szankciókat kijátszva orosz harckocsikhoz szállít elektronikai eszközöket. A már 3 ezernél is több kilőtt orosz jármű között az ukránok meg is találták ezeket az alkatrészeket, emiatt vizsgálat is indult. (A problémát azok az alkatrészek okozzák, melyek ugyanúgy használhatóak civil és katonai célra is, például egy motorvezérlő elektronika, mely minden gépjárműben megtalálható. A háború óta a Bosch nem szállít semmilyen alkatrészt Oroszországba.)  

Más német cégek is aktívan részt vettek valamilyen módon az orosz hadsereg fejlesztésében: a Mercedes anyavállalata, a Daimler AG a főként hadiipari megrendelésekből élő Kamaz teherautógyár 15 százalékos tulajdonosává vált. Ráadásul épp 2014-ben, Ukrajna orosz megtámadásának évében emelték 4 százalékponttal a részesedésüket. Putyin elnök is ilyen teherautót vezetve adta át az ukrán háborúra elkészülő, a Krímet Oroszországgal összekötő hidat. (Azóta a Daimler is felfüggesztette az oroszországi tevékenységét.)

Vlagyimir Putyin a Krím-félszigetre vezető híd 2018-as átadásán a Daimler résztulajdonában álló Kamaz teherautó volánja mögött. Fotó Nemenov Pool / AFP

A nagy német iparvállalatok vezetői, éppen az Ukrajna lerohanására készülődve sorakozó orosz csapatok, az egyértelmű amerikai és ukrán figyelmeztetések ellenére Putyinhoz indultak szokásos éves tárgyalásukra az idei év januárjában. A Politicónak nyilatkozva nem akarták elárulni, hogy kik voltak a küldöttség tagja, de a Kelet-Európa Bizottság tagjai többek között az Allianz, a BASF, a Siemens és a Volkswagen (a háború kezdete után mindegyik vállalat kivonult Oroszországból, a BASF élelmiszerrel foglalkozó része még működik, de a cég szerint ennek csupán humanitárius oka van, minden más jellegű beruházást felfüggesztettek). 

A Korrektív oknyomozó portál cikke szerint a korrupció melegágyának a fegyveripar tekinthető, az OECD jogesély megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy több száz millió euró értékben fizettek kenőpénzeket különböző vállalatok, és a Kreml pénze is megtalálja az útját a német politikusokhoz.

Az egyik legnagyobb lobbistának tartott, Mr. Russia néven emlegetett Klaus Mangold egyik jó barátja és segítője Günther Oettinger, korábbi uniós bővítési biztos. Mangold számos orosz-német üzleti és politikai ügylet felett bábáskodott.  Oettinger uniós hivatalnokként is nyíltan a német nagyipar érdekében dolgozik: a német Lobby Control szerint 2010 és 2019 között az európai bizottsági hivatali ideje alatt 50 százalékban német lobbistákkal találkozott. A civil szervezet kiemeli, hogy a német politikai és osztrák politikai elit kiemelten lobbizott az Európai Bizottságnál az Északi Áramlat 2 és a Gazprom érdekében.

Oettinger és Mangold nem csak a németek számára biztosította szaktudását, hanem Orbán Viktornak is. Az EU Observer cikke szerint kiemelkedő szerepe volt a korrupciós ügyekbe is keveredett lobbistának a Fidesz orosz üzleteinek felépítésében. Főként az a szaktudása volt értékes, hogy a brüsszeli döntéshozatallal hogyan lehet a necces ügyeket elfogadtatni, Erre leginkább a Paks 2 sikeres uniós jóváhagyatásánál volt szükség.

A német politikai életben az orosz befolyás megjelenése olyan méreteket öltött, hogy a közszolgálati televízió már a schröderizációról írt cikkében, utalva az oroszbarát ex-kancellárra. A korrupció és a kenzőpénzek mozgatására jellemzőbb, hogy az oroszbarát politikusok vagy a Kremltől vagy német nagyvállalatoktól támogatást kapnak, amiből alapítványt hoztak létre, így tett a Putyin-barát Vlagyimir Jakunyin, egykori Orosz Vasutak elnöke: 2016-ban indított egy sajtóhírek szerint évi 2 millió euróból működő, Civilizációk Dialógusa névre keresztelt alapítványt, ami támogatni tudta az oroszbarát politikusokat. Az alapítvány azért jó trükk, mert követhetetlen, hogy kinek és mennyi pénzt fizetnek. 

Az orosz lobbi pedig a végeredmény alapján nem is tűnik hatástalannak: az atomerőművek gyors kivezetése után az Északi Áramlat 2 is megépült, Németország a növekvő orosz földgázra épített fel energiastratégiáját.

A Krím megszállását követően egy évvel, Angela Merkel kancellársága idején adták el a legnagyobb német gáztározót a Gazpromnak. Ez most ismét német kézbe kerülhet, de nem német nyomásra. Az Európai Bizottság javaslata kötelezné a kormányokat, hogy biztosítsák a gáztározók megbízható működését, amit az orosz állami Gazprom nem tud megtenni.

Súlyos oroszbarát korrupciós vádak

Az importfüggőségen túl azonban vannak arra utaló jelek, hogy jóval szorosabb és mélyebb lehet a német-orosz viszony. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték esetében is igen súlyos vádak jelentek meg. Ezek alapján eléggé úgy látszik, hogy nem csak a német gazdasági érdekeket szolgáló projektről van szó, hanem sokkal inkább egy orosz politikai érdekről is.

A gázvezeték építését nem csak hagyományos lobbival, de számos civil (vagy legalábbis annak látszani próbáló) szervezettel is próbálták segíteni az oroszok. 
A Klíma- és Környezetvédelmi Alapítvány Mecklenburg-Előpomeránia nevű szervezet azonban nem a környezetet védte, hanem az orosz állam lobbiszervezeteként működött. A Transparency International Németország szerint törvényt szegtek, mivel be se jegyezték a pénzmosás elleni és transzparencia törvény szerint az alaptőke 99 százalékát biztosító Gazpromot és a nevében eljáró Alexej Millert a lobbiregiszterbe. Ennél durvábbak azok az ügyészségi iratok, amikből 960 oldalon keresztül az a kép rajzolódik ki, hogy a tartomány SPD-s vezetőjét gyakorlatilag kéziirányítással mozgatták a Gazpromból.  Nem kevés pénzt költöttek el a vélemények átfazonírozására: 20 millió eurót tapsoltak el lobbizásra. Ezzel az alapítvánnyal azt akarták elérni, hogy sikerüljön az amerikai szankciókat megkerülni, az uniós jóváhagyását elérni. Manuela Schwesig, tartományi miniszterelnök azonban a vádak ellenére sem mond le.

Az oroszok által egyértelműen Ukrajna kikerülésére kitalált Északi Áramlat 2 védelmében egy régi oroszbarát politikus, a jelenlegi köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier is többször felszólalt. Kacifántos gondolatmenetet sikerült 2021-ben összehoznia, amely szerint ez a projekt egy fontos hídszerepet tölt be a németek és oroszok között. Szerinte az orosz vezetési hibái miatt nem szabad a nagyobb perspektívát elfelejteni, hiszen a 80 évvel korábbi második világháború idején az egykori Szovjetunió 20 millió polgára halt meg. Az ukránok érhető módon felháborodtak – már csak azért is, mert a 20 millió áldozat közül becslések szerint 7 millió volt ukrán –  Steinmeier viszont valahogy csak az oroszokra tudott gondolni.
 
Ugyan április 4-én úgy nyilatkozott, hogy tévedett a Putyinnal és Oroszországgal kapcsolatos politikájával, de ezt egész életpályája alapján nehéz lenne elfogadni, hiszen folyamatosan arról beszélt, hogy milyen fontosak a kapcsolatok Oroszországgal, és hogy Grúzia megtámadása, a Krím elfoglalása esetén is csak egy jutott eszébe az agresszor elítélése helyett: dialógusra, tárgyalásra hívta a feleket.

Egy német kancellár, aki orosz oligarchákkal egy csapatban játszik

Steinemeier oroszbarátsága azonban eltörpül az 1998 és 2005 között SPD-s kancellárként Németországot vezető Gerhard Schröderhez képest. A két vezető kapcsolódik is: Schröder kormányában Steinmeier a Kancellári Hivatalban a titkosszolgálatok felügyeletével megbízott államtitkár volt, a kancellár legfőbb bizalmasaként dolgozott egész hivatali ideje alatt. 2005-től az Angela Merkel vezette nagykoalicióban a szocialista politikus megkapta a külügyminiszteri posztot – és folytatta az oroszbarát külpolitikát.
 
Schröder esetében nem egyértelmű, hogy meggyőződésből ennyire oroszbarát és Putyinhívő, vagy egyéb kapcsolatok fűzhetik az oroszokhoz. A politikai kérdésekben inkább visszafogott német üzleti lap, a Handelsblatt hasábjain jelenhetett meg olyan véleménycikk, ami már címében azt követeli, hogy Schrödert vegyék fel az oroszok elleni EU-s szankciós listára. 

Míg a fejlett világ teljesen értetlenül áll, hogyan lehetséges a Schröder-jelenség, Németországban sokkal megértőbbek. Schröder tevékenysége ellenére mai is az SPD tagja. Vezető szocialista politikusok, mint akár Olaf Scholz kancellár, akik eddig nem gondolták problémának, hogy Putyin embere a pártuk tagja, most is arra kérik, hogy lépjen ki. A hannoveri alapszervezet indította meg a kizárásához vezető folyamatot, de csak most márciusban.

Schröder anyagilag is jól járt Putyin szolgálatával: becslések szerint 20 millió eurós vagyont halmozott fel, volt kancellárként a 8 ezer eurós havi nyugdíjából ez nem jött volna össze. 2005-ös kancellári bukása után azonnal lobbistának állt, a Nords Stream 2 AG felügyelőbizottsági tagi munkája pedig sajtóhírek szerint 250 ezer eurót hoz évente, sőt, 2017-ben a Rosznyeft orosz állami olajcég felügyelőbizottságába is beült, pedig a céget a Krím megszállása óta EU-s szankciókkal sújtották. A New York Times szerint Putyin elsőszámú német lobbistája évi 1 millió eurót zsebel már be az oroszok szolgálatáért.

Külön érdekesség, hogy Schrörder nyugatnémet, ez alapján feltételezhető lenne, hogy az egykori NDK pártállamának fenntartóival nem volt túl jó a kapcsolata. Pedig az Északi Áramlat 2-t megvalósító, Svájcban bejegyzett vállalat ügyvezetője az a Matthias Warning, aki a rettegett kelet-német titkosszolgálat, a Stasi ügynöke volt, és többek között Vlagymir Putyin orosz elnökkel dolgozott együtt. A feladatuk pedig az volt, hogy nyugat-németeket szervezzenek be a KGB számára. Warning elkötelezett kommunistaként 1974 óta elmondása szerint jól megérteti magát az orosz elnökkel. A rendszerváltás után semmilyen problémával nem találkozott. Sőt, az a Dresdner Bank bízta meg az orosz üzletének kiépítésével az 1990-es években, akik ellen még az 1980-as években kémkedett. A szentpétervári alapításnál pedig jól jött az akkor már ott polgármesterkedő Putyin segítsége.

A jelenlegi német kancellár, Olaf Scholz évtizedek óta az oroszbarát tábort erősítette, és elődje, Angela Merkel is kifejezetten orosz-megértőnek*Német eufémizmus, melyet a Putyinhoz közeli emberekre használnak. számított. Ez a kép különösen akkor alakult ki róla, miután 2015-ben, egy évvel a Krím megszállását követően jóváhagyta az Északi Áramlat 2 építését. Ez is jól mutatja, hogy a törésvonalak nem a pártok mentén vannak Németországban az oroszbarátságban. Az ellenzékbe került CDU azonban jóval hevesebben szólal fel Scholz Németország európai befolyását erodáló magatartása miatt.

Mivel a tavalyi választások után olyan helyzet alakult ki, hogy nem csak a nyertes SPD, de a CDU is tudna kormányozni a kancellár teljesítményével egyre elégedetlenebb FDP és a Zöldek támogatásával, már felmerült az is, hogy a konzervatívok megpróbálkozhatnának a kancellár megbuktatásával.

Adat Világ északi áramlat 2 frank-walter steinmeir gerhard schröder kémek kgb németország Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.