Noha az állampapírokat a legbiztonságosabb befektetések között szokás számon tartani – az amerikaiak pedig különösen kiemelt bizalmat élveznek -, azok értékvesztése mégis szerepet játszott a Silicon Valley Bank (SVB) csődjében. A pénzintézet hosszú lejáratú kötvényeket is tartott, amelyeket még a rendkívül alacsony kamatok időszakában vásárolt meg, ám az irányadó ráták tavaly meredeken emelkedni kezdtek, és az emiatt épp egyre kevésbé vonzó hozammal kecsegtető papírok aktuális árfolyama csökkent, derül ki a Bloomberg cikkéből.
A kötvények lejáratakor folyósítandó államkincstári kifizetés persze nincs veszélyben, ettől függetlenül azonban a futamidő alatti eladási értékük ingadozhat, ami meg is történt a közelmúltban, méghozzá a befektetők számára kedvezőtlen irányban. A jelenség akkor okozhat gondot, ha valaki szabadulni kényszerül az állampapíroktól azok lejárata előtt, például azért, mert váratlanul készpénzre van szüksége – így járt az SVB is.
Sok ügyfél ugyanis a 250 ezer dolláros betétbiztosítási határt meghaladó összeget tartott a bankban, amit a pánikhangulatban egycsapásra ki akartak venni. Ezen igények teljesítéséhez az SVB kénytelen volt gyorsan pénzzé tenni a kincstári papírjait és jelzálogleveleit, amit csak jókora veszteség mellett tudott megtenni.
Mindezek ellenére az államkötvényeket a legbiztonságosabb befektetések között tartják számon a szakértők, azonban a futamidő hosszát és az ezalatt potenciálisan bekövetkező árfolyamváltozást a helyükön kell kezelni. Az értékvesztésnek leginkább a hosszú lejáratú papírok kitettek, amit egy az amerikai lapnak nyilatkozó szakember szerint megmagyarázhatatlan módon nem mértek fel helyesen az SVB bankárai. Igaz, a legtöbb bankban nincs is annyi biztosítatlan összegű betét, mint amennyit a gyorsan fejlődő technológiai startupok helyeztek el az SVB-nél.
A probléma természetesen más pénzintézeteket is érint: az amerikai bankok több mint négyezer milliárd dollárt tartanak állampapírokban, miközben azok árfolyama az 1970-es évek óta nem látott mértékben csökkent tavaly, a leghosszabb lejáratúak közel harminc százalékot veszítettek az értékükből. Ez az egyik oka annak, hogy a bankok működését továbbra is aggályok övezik, hiába segítette ki végül több állami intézmény is a csődbe ment SVB-t és Signature Bankot, amikor kénytelenek voltak kiutalni a náluk elhelyezett összegeket. A bizalmatlanságot főleg a kisebb, regionális bankok szenvedik el, amelyekből továbbra is kiveszik a betétesek a pénzüket.
A folytatás pedig bizonytalan, ugyanis bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve nemrég még emelt az irányadó kamaton, a piac már inkább a kamatpolitika irányváltását tartja valószínűnek, így a kötvényárak növekvő pályára álltak. Mindeközben fokozódnak az aggodalmak az elmúlt években jócskán felduzzadt kötvénypiac likviditása miatt, kérdés, hogy az intézményrendszer meddig győzi a megnövekedett forgalmat. További veszély az amerikai papírokkal kapcsolatban az állami adósságplafon kérdése: ha nincs politikai konszenzus ennek mértékét illetően, az akár államcsődhöz is vezethet. Ráadásul sokak szemében az orosz-ukrán háború nyomán kirótt pénzügyi szankciók sem vetnek jó fényt a biztosnak vélt befektetésekre, miután zárolták az orosz jegybank papírjait az amerikai intézmények.
